Huszárokat avattak Erdőszentgyörgyön

Régóta várták az erdőszentgyörgyiek, hogy a Rhédei téren, a Rhédei-kastély előtt, Rhédei Claudia szobra közelében huszárokat avassanak – mondta el Szabó Ferenc, a Württemberg Sándor Egyesület alelnöke. Ezen óhajuk beteljesülhetett a hétvégén, amikor a Kis-Küküllő menti kisvárost huszárok lepték el, majd vasárnap reggel a parajdi fúvószenekar kíséretében bevonultak a kastély udvarára. Amikor a Petőfi utcán felvonultak, sok idős személy szemébe könny szökött,  és mondogatták: „Ezt is megértük, hogy magyar huszárok vonulnak Erdőszentgyörgyön”. A Vámos-hídnál azt mondta egy idős férfi: „Megmondta nekem a nagyapám, hogy ezek még egyszer visszatérnek” – idézte fel a ritka pillanatokat Csibi Attila Zoltán polgármester, aki köszönetét fejezte ki, hogy a város egy huszárezreddel gazdagodott, továbbá arra biztatta a huszárokat: kellő alázattal, de teljes büszkeséggel vállalják azt, amik, és vigyék tovább a kisváros hírét, „ahol van amit tenni azért, hogy megmaradjunk, hogy neveljünk egy olyan társadalmat, amire büszkék lehetünk” – emelte ki az elöljáró.
Vasárnap délben istentisztelet után az erdőszentgyörgyi kastély udvarán felsorakoztak a torboszlói kopjás lófők, a marosvásárhelyi 9. magyar királyi honvédezred marosvásárhelyi és mezőpaniti csapatai, a 15. Mátyás huszárezred szovátai, marossárpataki, gernyeszegi és havadi csapatai, valamint a marosvásárhelyi 23. határvadász zászlóalj hagyományőrzői, de itt volt a gyergyószentmiklósi 11. székely határőr zászlóalj képviselője is – ők mindannyian az erdőszentgyörgyi 6. Württemberg ezred huszárainak avatására gyűltek össze a szép számú tömeggel egyetemben.

Ki a huszár?

Ünnepi beszédében Sógor Csaba, az Európa Parlament képviselője hangsúlyozta: az erő, tisztesség, becsület, haza, ló, áldozat, hősiesség olyan fogalmak, amely nemcsak a huszárokat, de a magyarokat is megtartotta a Kárpát-medencében. Ma is vannak ebben az országban olyanok, akik nem nézik jó szemmel, hogy hagyományőrző huszárezredek alakulnak, hogyha emberek, közösségek az egykori katonai szellem, az erő, tisztesség, hazaszeret, önfeláldozás fogalmai köré fonják életüket – figyelmeztetett a politikus.

Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ elnöke szerint hagyományaink, kultúránk, nemzeti identitásunk legújabb őrzője a huszárság, amely egyben olyan hadtörténeti érték, amely végigkísérte elmúlt ezer évünket, bár csak Mátyás király óta jegyzik őket. A huszárok ma nem díszként vannak jelen, hanem hisznek abban az erkölcsi rendben, bátorságban, hazaszeretetben, ami meghatározta a huszárság tekintélyét évszázadokon át Európában.

Biró Zsolt, az MPP elnöke olyan katonaként határozta meg a huszárt, aki a szabadságharcban nemzeti jogainkért harcolt, már-már nemzeti jelkép, amely végigkíséri történelmünket. Ezért a 21. században huszárruhát ölteni nemcsak hagyományőrzés, és az egyenruha sem romantikus díszlet, hanem erőt sugároz, azt üzeni: a huszár tudja mit akar. Nem többet, de nem is kevesebbet, mint ami őt megilleti, de azért ha kell, harcol is.

Eskütétel, zászlóavatás

Az ünnepi beszédek után Meleg Vilmos színművész mély tartalmú irodalmi összeállítását hallgathatta végig a közönség, katonadalokat énekelt Pál Imola, Kossuth-nótákat az Antal házaspár. Miholcsa József huszár alezredes előtt Báthori István, a Württemberg huszárok kapitánya tette le esküjét, majd levezette bajtársai fogadalomtételét is. Ezután a lányokat jelképező és a lobogóra vigyázó zászlóanya, Ambrus Emese kötött  szalagot a zászlórúdra, amelybe ezután beverték a vezető személyeket vagy méltóságokat jelképező szegeket is. A díszszegeket a Szentháromság nevében Gáspár György református tiszteletes, Csibi Attila Zoltán a város, Miholcsa József a magyar katonai hagyományőrzők, Báthori István százados a csapat, Bodó Benjamin a tisztikar, László István a csapat nevében ütötte bele a zászlórúdba. A csapatok zászlaik összeérintésével jelezték, hogy az újonnan felesküdött huszárokat befogadták köreikbe.

A Rhédeyekre emlékeznek

A himnuszok eléneklése után a tömeg Rhédey Claudia kastély mellett álló szobránál emlékezett meg a szülőföldszeretet és szépség nagyasszonyáról: koszorúkat helyezett el a Württemberg huszárezred, a városvezetők, a helyi és megyei RMDSZ, az MPP, a Százfonat és Bodor Péter egyesületek, valamint a helyi kézművesek.

Az ünnepség után Báthori István helyi huszárkapitány a Székelyhonnak elmondta: a Rhédey „márkanevet” szeretné erősíteni a Württember Sándor Egyesület, aki Rhédey Claudia grófnő férjéről vette nevét, és az általa egykor vezetett huszárezred hagyományait viszi most tovább. Az első huszárruhákat idén januárban készítették el, ma Báthori mellett esküt tehetett László István, Kovács Levente, Berei Vencel és Kállai Csaba is. Van két regrutájuk is, és a huszárezredet mindenképpen bővíteni szeretnék. Ez azonban két tényezőtől függ: az első a legénység, ugyanis elég kemény feltételeknek kell megfelelniük az újoncoknak és ki kell bírni az egyéves próbaidőt. Második tényező a pénz, ugyanis csak akkor lehet a regrutából huszár, ha egyenruhát tudnak adni rá, márpedig ez nem olcsó dolog: egy egyenruha elkészítése ezer euróba kerül!

Kastélynapokat is tartottak

Vasárnap délután vezetett kastélylátogatást lehetett tenni, Berecki Klára és Csizmadi Kinga komolyzenei hangversenyt is adott, Ráduly János kibédi nyugalmazott tanár, néprajzkutató pedig helytörténeti előadást tartott, amelyben azt próbálta bizonyítani, hogy a település az “erdő” előnevet nem a dombokat övező fákról, hanem az itt élő birtokos családtól kapta, ugyanis a kolozsmonostori konvent iratai már a 15. században emlegetik „néhai Erdew Zent Gherghy Erdew Sigmond” urat. Ugyanakkor a helyi református templom egyik pillérén talált rovásírás feliratot is ismertette, amelyet ő az Árpád-korra, a 13. századra vezet vissza, szerinte a feliratot tartalmazó követ a többször átépített templomban mindig “újrahasznosították”.

A kastély pincéjében több kiállítást is meg lehetett tekinteni: panorámaképeket a városról, régi erdőszentgyörgyi fotókat, helyi kézművesek munkáit: fafaragásokat, horgolt csipkét, szőttest, szalmaképeket, quilling és gyurmaékszereket, gobelaint, és Szekeres Margit néni nem felejtette elkészíteni a hagyományos helyi farsangi süteményt, a „perémest” sem.