Bezárhatják a LEADER-irodákat

Egy-egy LEADER-térség munkacsoportja (HACS) 2,8 millió euróból gazdálkodhat, ebből mintegy 560 ezret fordíthat működési költségre. A minisztériumi szabályozás kifejti: egy HACS működési költsége nem haladhatja meg a húsz százalékát az általa kipályáztatott, megkötött és kifizetett pályázatok értékének. Ezen tavaly mindenki nevetett, hiszen a HACS-oknak semmi köze nincs a kifizetésekhez. De idén eljött a számonkérés ideje. „Erre fel is voltunk készülve” – mondta Antal Zoltán, a nyárádmenti csoport munkaszervezeti vezetője. A HACS működési költségei jóval húsz százalék alatt maradtak,  alig haladták meg a tizenegyet. Idén februárban, egy évi  működés után a HACS – az országban elsőként – benyújtotta első kifizetési kérelmét a minisztériumhoz, hogy visszakapja a tavalyi működési költségeket. Ekkor azt a választ kapták: a HACS által a pályázóknak kifizetett összegek és a működési költségek nem arányosak, ezért nem téríthetik meg ezeket.

Nem felelhetnek a minisztériumért

Jogi abszurdumnak tartja Antal Zoltán – aki maga is jogász végzettségű –, hogy a minisztérium a HACS-okat teszi felelőssé azért, hogy a minisztérium egyik igazgatósága mennyi pénzt fizet ki a pályázóknak. Hiszen a törvény egyértelműen kimondja: senki nem felelős egy másik személy tetteiért – tehát a HACS-ok sem felelősek azért, hogy a minisztérium nem fizetett eddig a nyertes pályázóknak. Pedig gyakorlatilag ezt tették most – méltatlankodik Antal. Tehát, ha a minisztérium nem fizet, akkor a HACS-ok akár be is zárhatják az irodáikat.

Nevetségesen alacsony kifizetés

A nyárádmenti HACS közel egymillió eurót pályáztatott ki az elmúlt időszakban, a tavaly tizenegy pályázóval kötöttek finanszírozási szerződést, idén további tizenkét pályázatot bíráltak el pozitívan. Ennek ellenére a minisztérium egyetlen vasat sem fizetett ki a fenti összegből, tehát a munkacsoport működési költségeit sem hajlandó megtéríteni. Országos szinten tavaly csupán alig több mint 300 ezer eurót fizetett ki a minisztérium. Ha mindezt a nyárádmentieknek fizette volna, akkor sem lennének arányban a működési költséggel. „Soha nem panaszkodtunk eddig, de elsőként minket érintett országszinten, mert tavaly összeállt a munkacsapat, működik, dolgozik, és ezért vannak eredmények” – mondta a vezető.

Aki nem dolgozik, nem is fizet

A minisztériumnak küldött levelében Antal Zoltán rámutat, hogy egy pályázat benyújtásától a szerződés aláírásáig négy-öt hónap is eltelik, így a pályázat leadásától az első kifizetésekig legkevesebb tizenhat hónap telik el. Ez többnyire az ügyviteli hatóságnak róható fel, ahol egy engedély megszerzésére vagy egy rábólintásra hónapokig kell várni. Példaként Nyárádmagyaróst hozta fel, amely tavaly decemberben igényelt engedélyt egy kis zöldövezet építésére, a választ viszont csak idén márciusban kapta meg, annak ellenére, hogy a műszaki tanulmányt már előzőleg egyszer leellenőrizték és megfelelőnek találták. Továbbá a közbeszerzési eljárások után a költségvetést át kell alakítani, ennek jóváhagyása akár fél évet is várathat magára. Antal arra is rámutat: a LEADER elvek betartása érdekében a HACS az innovatív, környezetbarát és fenntartható projekteket bátorítja, ám ezek nemcsak egyszerű gép- vagy eszközbeszerzéseket jelentenek, hanem építkezéseket is, ezért ezeknek kivitelezése jóval hosszabb ideig tart. Mindezek értelmében Antal kijelentette: ilyen körülmények között a nyárádmenti HACS nem tudja folytatni működését.

Bezárják az irodákat?

A miniztérium felelőtlen magatartása és rendelkezése miatt a legtöbb HACS be is zárhatja az irodák ajtaját. Antal elmondta: a nyárádmentiek hónapok óta nem fizettek bért az irodákért, nem törlesztették a rezsiköltséget, de a külső szolgáltatásokat és az autókölcsönzés díját sem tudják kiegyenlíteni. Ha minden meglévő erőforrást összpontosítanak, az akkor is csak arra elég , hogy novemberig tudják biztosítani az öt alkalmazott bérét.

Más HACS-oknál is hasonló a helyzet, ezért „országos lázadás tört ki”. A megoldás az lenne, ha mind a százötven HACS egyidejűleg visszaadná a minisztériumnak a működési engedélyét. De mivel ezt néhány HACS-on kívül senki nem meri megtenni, ezért ők is kénytelenek tovább folytatni a sziszifuszi küzdelmet – állítja a munkavezető.

Nem maradnak magukra

Antal Zoltán anyagi segítséget kért a nyárádmenti önkormányzatoktól a LEADER iroda további működtetésére, hisz nem szeretné elbocsájtani az alkalmazottakat, és bezárni az ajtót. A legutóbbi közgyűlésén a kistérségi bizottság ígéretet tett: az irodát nem hagyják magára, senkit nem kell elbocsájtani. Meg fogják találni a törvényes formáját annak, hogy segítséget nyújtsanak, mindaddig, amíg a minisztérium hajlandó lesz fizetni a nyertes pályázóknak, majd megtéríteni az iroda tavalyi (!) működési költségét is.

Borzalmas helyzet

A Kis-Küküllő mente LEADER Egyesület munkaszervezeti vezetője, Borbély Emma szerint nagyon komolytalan, megfontolatlan a minisztériumi álláspont, és ezzel derékba törték azoknak a munkáját, akik már eredményeket is fel tudnak mutatni. „Ilyen fejbevágást nem kaptam életemben” – panaszolta a hölgy, aki ezelőtt sok pályázat – köztük PHARE támogatású is – lebonyolításával foglalkozott már. A kialakult helyzet miatt két munkatársuk már felmondott és távozott, ugyanis február óta nem kaptak fizetést. Jelenleg öt személy dolgozik, de azt is fontolgatják, hogy fél munkaidősre csökkentik szerződéseiket. Továbbá a kifizetési ügynökség felelőtlensége miatt nem tudják visszaszerezni az eddig kifizetett 97,5 ezer lejüket, mert az ügynökség nem végezte kellőképp a munkáját, így a visszaigénylések letételének határidején belül képtelenek voltak benyújtani dokumentumaikat. Ez az összeg közel három hónapra biztosította volna a további működést.

Az ügyvezető szerint a másik nagy gond, hogy egyes intézkedéseken nincs érdeklődés és pályázat, ennek ellenére nem akarják engedélyezni a pénzek átcsoportosítását olyan intézkedésekre, ahol már elfogyott, és igény volna rá. „Egy stratégia nem szentírás, hanem a gazdasági és társadalmi mutatók szerint változtatni kellene azon, ennek ellenére a hatóságok ragaszkodnak ahhoz, amit három-négy éve leírtunk” – méltatlankodik Borbély Emma, aki szerint nagyot tévedtek azok, akik az elején elhitték, hogy a LEADER-program egy alulról jövő kezdeményezés alapján fog működni: Romániában a szabályozás ma is fentről történik.