Hirdetés
Hirdetés

Kutatás: a románok átlag 200 euróval keresnek többet a magyaroknál

Van aki többet, van aki kevesebbet visz haza. A bér is nemzetiségfüggő? Képünk illusztráció •  Fotó: Gábos Albin

Van aki többet, van aki kevesebbet visz haza. A bér is nemzetiségfüggő? Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Helyi, országos és régiós szinten is demográfiai, gazdasági, társadalmi problémákat okoz a migráció, Romániában pedig nincs országos stratégia ennek ellensúlyozására – állapították meg a szakemberek. Egy, a témában készült kutatásból az is kiderül, hogy a románok átlagban 200 euróval többet keresnek a magyaroknál.

Bíró Blanka

2019. június 25., 15:492019. június 25., 15:49

2019. június 25., 15:552019. június 25., 15:55

Sepsiszentgyörgyön kedden mutatták be a migrációs jelenségek kutatását célzó Youmig nemzetközi projekt keretében a tavaly végzett középiskolások körében idén májusban készült felmérést. Buja Gergely helyi projektmenedzser rámutatott:

1990 óta Kelet- Közép Európában 25 millió fiatal hagyta el a szülőföldjét, a hivatalos becslések szerint 3 millió romániai állampolgár él külföldön, de a valós szám megközelíti az 5 milliót.

Hirdetés

„Érzékelhető a demográfiai csökkenés, egyre kevésbé fenntartható a szociális háló, a munkaerőhiány visszafogja a gazdasági fejlődést, hiszen a fiatalok mennek külföldre. Az országban pedig nincs stratégia ennek az ellensúlyozására” – állapította meg Buja Gergely.

Szerinte, Sepsiszentgyörgy sincs jobb helyzetben, ez esetben a belső migráció is megjelenik, mivel más romániai városokba mennek el tanulni a fiatalok, és gyakran ott is maradnak. Végeztek egy elemzést, ami szerint 2035-ig mindenképpen csökkenni fog a város lakossága,

ám ha az elvándorlás mértéke a pesszimista forgatókönyv szerint alakul, a jelenlegi 56 ezerről 42 ezerre esik vissza a lakosságszám.

A projekt keretén belül feltérképezték az elvándorolt és a hazatérést fontolgató fiatalok problémáit is, abból indultak ki, hogy a migrációt nem tudják leállítani, de olyan körülményeket kell biztosítani a városban, hogy megérje hazatérni.

Buja Gergely elmondta, hogy sok fiatal hazatért külföldről Sepsiszentgyörgyre, példamutatóan beilleszkedtek, vállalkoznak, és

„értékes csomagot” hoztak külföldről: tudást, hozzáállást, kezdeményező képességet.

Az alkalmazókkal szemben mások az elvárásaik, nem lehet sarokba szorítani őket, de értékelik a kulturális, sport életet, a tiszta levegőt, a közbiztonságot, a család közelségét. „Ezek mind olyan ütőkártyák, melyek kisebb bevétel esetén is hazatérésre ösztönözhetik a fiatalokat” – mondta Buja Gergely. Szerinte

nem kell erőltetni a fiatalokat, hogy itthon maradjanak, hagyni kell menjenek, tanuljanak, szerezzenek tapasztalatot, de folyamatosan tájékoztatni kell őket, hogy miért érdemes hazajönni.

A projekt keretén belül a 2014-2018-as középiskolás évfolyam végzősei körében készítettek felmérést, 600 fiatalt kérdeztek meg telefonon, a demográfia, a migráció, a tanulmányok, a munkaerőpiac alakulását, az idegen nyelv ismeretet vizsgálták, és arra is kíváncsiak voltak, mi a véleményük a városról.

Kiss Tamás az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a felmérés tudományos koordinátora elmondta, azok közül, akik munkát vállaltak, azok többsége (80 százalék) a magánszférában dolgozik, miközben egy korábbi felmérés arra mutatott rá, hogy a románok inkább a közszférában vállalnak munkát. A mostani kutatás viszont kiderítette, hogy

a románok átlag 200 euróval többet keresnek, mint a magyarok, ez utóbbiak havi átlagjövedelme 577 euró, míg a románoké 744 euró.

A gyerekvállalás kapcsán kiderült, hogy a magyar fiatalok közül többen szeretnének kettőnél több gyereket, mint a románok. A magyarok általában elégedettebbek a várossal, a szolgáltatásokkal, mint a románok, a szakember szerint ennek a hátterében az áll, hogy a románok Brassóval, Bukaresttel hasonlítják össze a sepsiszentgyörgyi körülményeket, sőt a béreket is.

A magyarok jobban kötődnek a városhoz, többen tervezik a hazatérést, a románok viszont nagyobb mértékben beszélnek idegen nyelveket, és jobban is keresnek – vonta le a következtetést Kiss Tamás.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés