Inasképzésre van pénz, de nincs jelentkező

Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója kedden sajtótájékoztatón elmondta, noha a munkanélküliségi alapból még mindig nincs pénz a foglalkoztatási támogatás finanszírozására, EU-s alapokból az inasokat foglalkoztató cégeknek tudják folyósítani a képzés idejére, szakmától függően egy-két évig a havi 2250 lejes foglalkoztatási támogatást. Ezáltal

a munkaadók gyakorlatilag ingyen jutnak munkaerőhöz, ám cserébe meg kell tanítsák nekik a mesterséget.

Az ügynökség szeretné minél gyorsabban elindítani a programot, hiszen ha még ebben az évben megkötik a szerződéseket, akkor a teljes időtartamra tudják folyósítani a támogatást, ám jövő évben már csak az állami költségvetés elfogadása után köthetnek újabb szerződéseket, és félő, hogy ez akár tavaszig is elhúzódhat, sok időt veszítenek. Éppen ezért az elmúlt hetekben több vállalkozóval találkoztak, így például Kommandón összesen húsz inast vennének fel a cégek, favágót, bolti eladót, pincért és szakácsot képeznének. Kézdivásárhelyen pékségbe keresnek inasokat, akik elsajátítanák a mesterség fortélyait, és erről elismert oklevelet is kapnak.

A cégeknek kell biztosítaniuk a mentort, aki az inasokat tanítja, tehát kell legyen szakképzett alkalmazottjuk, aki legkevesebb két éve tevékenykedik a szakmában. A vállalkozók így is nyitottak az alkalmazási formára, viszont inasokat alig találnak.

Kelemen Tibor szerint bárki, még hatvanévesen is jelentkezhet inasnak, ha eldöntötte, hogy megtanul egy új szakmát. Az is

előfordult, hogy az inas a már megkötött szerződést bontotta fel két hét után, arra hivatkozva, hogy nem tanítják semmire, csak sepregetni teszik oda.

„Az első hetekben még lopni kell a szakmát, senki nem engedi meg, hogy szakértelem nélkül kenyeret süssenek, vagy a gépkocsi motorjához nyúljanak. A szakma elsajátításához idő és türelem kell” – szögezte le Kelemen Tibor, aki arra biztatja a fiatalokat, tanuljanak meg egy mesterséget, utána még akár tovább is tanulhatnak, vagy saját céget alapíthatnak. Az igazgató különben azt tapasztalja, hogy

a fiataloknak éppen a hétköznapi gyakorlati dolgok jelentenek kihívást, például megírni egy önéletrajzot.

„Tanulják az iskolában, de nem gyakorolják be megfelelően, előfordul, hogy jelentéktelen apróságokat részleteznek, de kihagyják a legfontosabbat, hogy mivel foglalkoztak az elmúlt két évben. Nem tudják értelmezni, hogy mi a hobbi, olyan dolgokat írnak le, amit szeretnek, de valójában nem csinálnak” – részletezte Kelemen Tibor. Hogy megkönnyítsék a pályakezdő munkakeresők dolgát,

az ügynökség „névjegyűrlapokat” osztogat, amiket csak ki kell tölteni a megfelelő információkkal, és benyújtani a munkaadónak.

Az igazgató arra is kitért, gyakran szembesülnek azzal, hogy a fiatalok nem tudják, mit fed tulajdonképpen egy szakma, mit kell tenniük, ha abban a munkakörben dolgoznak. Romániában a szakmák jegyzékében több mint háromezer mesterség szerepel, de általában a munkaadók is csak legtöbb kétszázat használnak. Kelemen Tibor elmondta, a legutóbbi állásbörzén azt tapasztalta,

egyre többen érdeklődnek a hivatásos katonai pálya iránt, mert ott „kiképezik őket, magas fizetést kapnak, és korán elmehetnek nyugdíjba”.