Hargita megyei költségvetés: hova, mennyit, mire, miért?

A médiában gyakran visszatérő téma Hargita megye 2011-es költségvetése, melyet február 6-án második nekifutásra sikerült megszavaznia a megyei önkormányzatnak. Amint az várható volt, a pénzek leosztását nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel, sőt román részről már „etnikai tisztogatásról” beszélnek, mondván, hogy „a megye egyetlen román polgármesterrel rendelkező városa, Maroshévíz kevesebb pénzt kapott, mint Kelemen Hunor szülőfaluja, Csíkkarcfalva”. Kifogásukat a települések lakosságának létszámbeli különbségére alapozzák, előbbinek ugyanis 15.400, utóbbinak pedig 2725 lakosa van.

Ide s nem oda

Valóban, ha a lakosság számából indulunk ki, helyenként óriási eltérésekre figyelhetünk fel, például Csíkszereda több mint kétszer, Székelykeresztúr és Gyergyóremete község pedig közel kétszer annyit kapott, mint Udvarhely. És talán feltűnő, hogy Székelyudvarhely nagyjából ugyanannyit kapott, mint a 2700 lakossal rendelkező Borszék vagy az 5700 lakost számláló Gyergyóditró. Borboly Csaba megyeitanács-elnök azonban kifejtette, akárcsak tavaly, idén sem a népességet vették alapul, a pénzek leosztása projekt alapú, pályázati rendszer alapján történt. „Ha nem így teszünk, akkor az igyekvő, ügyeskedő közösségeket hátrányosan különböztetjük meg azokkal szemben, ahol nincs elképzelés, nincs semmi, csak menjen az autó, jöjjön a fizetés, legyen a polgármesternek protokollpénze, s azon kívül semmi sem érdekli” – mondja a tanácselnök, hozzátéve, a másik hátulütője az lett volna, hogy a pénzek kétharmada vidékről a két nagy városhoz került volna, Csíkszeredához és Udvarhelyhez. „Ez nem lett volna korrekt, hisz ezekre a városokra számos fejlesztési pénzt tudtunk elhozni, illetve a fizetési adóból szerzett bevételük is jelentős összeget tesz ki (ebben benne van a vidékről ingázók fizetése is), éppen ezért szükségesnek tartottuk a kiegyensúlyozást.

Természetesen a városokra is odafigyelünk, nagyobb uniós projektnél, kormányzati pénzeknél, ilyen szempontból a városokat sem érheti komoly hátrány. Ellenben azt is figyelembe vettük, hogy ahol van jó elképzelés, oda menjen a pénz, ahol nincs, oda csak mértékkel” – vélekedik Borboly.

„Ha nem kell, nem kapsz”

Úgy tűnik, Maroshévíz a megye fekete báránya, Stelu Platon polgármester nyilatkozatát nagy előszeretettel hozta le a hazai román nyelvű média: „Minket teljesen figyelmen kívül hagy ez a megyei tanácsnak nevezett szerkezet. Két és fél év alatt Borboly úr soha nem vette fel a telefon, e-mailben kommunikálunk.” A hírek szerint azonban a benyújtott pályázatok terén a maroshévízi önkormányzat tevékenysége enyhén szólva is szegényesnek mondható, és állítólag a polgármester többször is megtagadta az együttműködést a megyei tanáccsal. Ezzel kapcsolatban Borboly Csaba – nem kevés iróniával – a következőket nyilatkozta: „A polgármester úr nyilvánosság előtt számtalanszor kijelentette, hogy nincs szüksége a megyei tanács pénzére, s hogy neki direkt Bukarestből intézik a pénzeket. Így hát lehetőséget adunk a polgármester úrnak, hogy amennyiben közvetlen kapcsolata van a fővárossal, akkor ezeken keresztül hozza be a szükséges pénzeket.”

Kiemelt beruházások

Egy másik prioritás, amelyből az eltérések adódnak, hogy a megyei önkormányzat külön figyelt a kiemelt megyei beruházásokra, ilyen például a csíkszeredai megyei érdekeltségű autóbuszállomás megvásárlásához elkülönített félmillió lej, amely ugyan a megyeközpontban van, de végül is a megyét szolgálja ki. Székelykeresztúr esetében a derítőállomás felújítására szánt 500.000 lej, Gyergyóremeténél pedig a remetei, ditrói és szárhegyi vízhálózat kiépítésére fordítandó 300.000 lej miatt tűnik irreálisan magasnak a leosztott pénzösszeg. Említést érdemel a Borvizek útjához szükséges önrészek leosztása olyan községeknek és kisvárosoknak, mint Gyergyóremete (64.000 lej), Borszék (144.000) és Szentegyháza (66.000).

Borboly továbbá elmondta, hogy eddig az egyedüli megye vagyunk, amely visszaadta a Nemzetközi Valutaalap megszorító intézkedései miatt a településektől tavaly elvett pénzeket, azokat a bizonyos „25 százalékokat”. Mindenkinek visszajuttattuk, aki addig is célirányosan arra költötte, amire tulajdonképpen adtuk. Nem kis összegről van szó, a pénzek közel 65 százalékát teszi ki” – tudatta az elnök.

* A népesség informatív jelleggel van feltüntetve