
Medvetámadás Székelyföldön. A jövőben a környezetvédelmi minisztériumnál felgyorsítanák a vadkárok utáni kérések elbírálását. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A szigorúan védett területek tulajdonosainak a kárpótlások, valamint a vadkárok mielőbbi kifizetését ígérte hétfői háromszéki látogatása során Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. A tárcavezető Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester meghívására érkezett Háromszékre, ahol kistérségenként találkozott a települések polgármestereivel, majd sajtótájékoztatón összegezte a megbeszéléseket.
2021. február 22., 21:042021. február 22., 21:04
2021. február 22., 22:122021. február 22., 22:12
A környezetvédelmi minisztérium évek óta tartozik a szigorúan védett erdőterületek tulajdonosainak a kárpótlással, amiért gyakorlatilag megtiltotta, hogy saját tulajdonukban lévő területeken erdőgazdálkodást folytassanak. Mintegy 116 millió lej értékben halmozódott fel elmaradás – fontosnak tartom, hogy ezt az idei költségvetésből rendezzük, hiszen ezek a tulajdonosok hozzájárulnak a szigorúan védett övezetek fenntartásához – mondta a miniszter.
Hasonló a helyzet a vadkárokkal, Tánczos Barna kifejtette, amint átvette a mandátumát, kérte, hogy leltározzák fel az iratcsomókat, és minden elmaradást haladéktalanul törlesszenek.
A Natura2000-es területeken zajlik ugyan erdőkitermelés, de a környezetvédelmi hatások vizsgálatához drága tanulmányok készítése kötelező. Emiatt európai uniós kötelezettségszegési eljárás is indult Románia ellen. „Az elmúlt hetekben egyeztettünk a szakigazgatóságokkal, keressük a lehetőségét, hogy az erdőtulajdonosok, akiket ilyen tanulmányok készítésére kötelez a minisztérium, állami támogatásban részesüljenek, a környezetvédelmi hatástanulmányokat teljesen vagy részlegesen megfinanszírozzuk” – mondta a miniszter. Szerinte azért is van erre lehetőség, mert az erdőtulajdonosok és a fakitermelő cégek is befizetnek a környezetvédelmi alapba.

Erre a kérdésre keresi első lépésben a választ a környezetvédelmi minisztérium. Tánczos Barna tárcavezető hétfőn Háromszéken a medvekérdésben érintett szereplőkkel is találkozott: állatvédőkkel, gazdákkal, vadászokkal és önkormányzati képviselőkkel.
Kovászna és Hargita megye évek óta nem kapott pénzt árvízvédelemre
Kovászna és Hargita megyében, az Olt-folyó vízgyűjtőjében az elmúlt években a kormány nem folyósított pénzt beruházásokra, gyakorlatilag minden projekt leállt – idézte fel Tánczos Barna. „A két megyét elsősorban politikai okokból mostohagyermekként kezelték. Ennek a hozzáállásnak véget kell vetni, szakmai alapra kell helyezni a döntéseket” – tette hozzá. Az európai uniós helyreállítási alapból más dimenzióba helyezik a vízgyűjtők kezelését, olyan összetett terveket dolgoznak ki, amelyek több szempontot is figyelembe vesznek: a víz megtartását, az árvizek megelőzését, öntözésre a megfelelő vízmennyiség biztosítását, valamint azt, hogy turisztikai célra lehessen használni a gátrendszereket, védőgátakat és tavakat.
Több mint tíz óra késéssel futott be a bukaresti északi pályaudvarra a Muntenia IR 79 nemzetközi vonat, amely még csütörtök délután indult útnak Budapestről. Az országba való belépés után a mozdony meghibásodott.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új középiskolai tanterveket jóváhagyó miniszteri rendelet.
Nyári gumiabroncsokkal felszerelt járművel hajtott az autópályán egy nő, akit pont kiszúrt a rendőrség.
Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.
Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.
Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás