Polgármester úr, mondja meg nekem... – interjú Gábor Lászlóval, Szárhegy polgármesterével

– Mikor lesz csatornázás a főút mentén balról?

– A rendszer kiépítésekor a bekötések nem voltak elszámolható költségek, a Gyergyó felé balról eső részen azért nem épült ki a csatornarendszer, mert segédvezetékeket kellett volna lefektetni. A másodjára megnyert pályázat lehetővé teszi már 400 bekötés költségeinek elszámolását is, viszont jó tudni, hogy 25 százalékos önrészt kell biztosítsunk, számszerűen 2,9 millió lejt kell hozzátegyen a szárhegyi önkormányzat. Tehát a családok is bele kell pótoljanak. Még nem tudjuk, mennyivel, ha a remetei példát követjük, akkor ez családonként 400 lejt jelent. Meg kell találjuk annak is a módját, hogyan kárpótoljuk azokat, akik már kifizették a korábban megszabott 1200 lejt. Reményeim szerint áprilisban hozzálátunk a rendszerkiépítés folytatásához, és ahogy a munkálatokkal haladunk, kerülhet sor az újabb csatlakozásokra is. De minderről bővebben lesz alkalom beszélni az április 7-i falugyűlésen.

– A járdák és a hidak végei nagyon csúnyák...

– Az útjavítást az országos útügy végezte. Többször reklamáltunk a minőségért, de sajnos mindig süket fülekre találtunk. Az csak részletkérdés, hogy csúnyán néznek ki, a nagyobb baj az, hogy olyan hidakat aszfaltoztak, amelyek el voltak tömődve, vagy aszfaltot öntöttek a korhadt fagerendára is. Kellemetlen helyzetben vagyunk, az útügy nem válaszol semmilyen jelzésünkre. Vélhetőleg az országos igazgatósághoz kell mennünk, hogy elvárásunknak érvényt szerezhessünk.

– Az ígéretekből mennyi valósul meg az idén?

– Mindennek feltétele a gazdasági háttér, azon múlnak dolgok, hogy lesz-e kivitelezésükre anyagi alap kormánypénzből, pályázatból, illetve attól, és ez nem elhanyagolható tényező, hogy a szárhegyi önkormányzat milyen operativitással tud dönteni. Mert arról is lehet olvasni a sajtóban, hogyan működik a szárhegyi tanács, sokszor nem a szárhegyi emberekért születnek döntések, hanem a politikai hovatartozás a meghatározó. Remélem, maximum egy hónapon belül hozzáláthatunk a csatornarendszer második szakaszának kiépítéséhez. A sportcsarnokot annyira be kell fejeznünk, hogy megszerezhessük a működési engedélyt, és szintén idei terv a Bástya utca a községközpont felújítása. Egyébként a Bástya utca korszerűsítése a tavalyról azért maradt el, mert a műemlékvédelmi hivatal nem fogadta el a terveket. Újraterveztettük, megkapjuk a megyei tanács anyagi támogatását, 70 százalékban idén készen lesz. A központ és kastély közötti szakasz élvez prioritást, itt lesz szilárd burkolat és forgalmirend-módosítás, jövőre pedig a bekötő részt az országút felé is rendbe tesszük.

– Szárhegy olyan, mint egy kihalt falu. Miért nincs munkalehetőség?

– Ezzel a kijelentéssel, hogy kihalt falu, én nem értek egyet. Egyébként a gazdasági élet mértéke a vállalkozókedvtől függ; itt ebből van hiány.. A munkahelyteremtés érdekében több lehetőséget is felkutattam. Egy ilyen a napelempark, mely 15-20 munkahelyet tud majd biztosítani szárhegyieknek. A Torzsások Egyesületének kezdeményezésére hamarosan nyithat a székely konyha. Megvan a kukta a hagyományos termékek előállításához, lakhatóvá tesszük az erre alkalmas helyiséget, melynek célja szintén a megélhetés-biztosítás. Fel kell hívni viszont a figyelmet egy jelenségre: térségünkben a mezőgazdaság után a második húzóágazat a famegmunkálás. Amióta külföldi cég megjelent a szárhegyi piacon is, sok kisvállalkozás bezárta kapuit. A mamutcég olyan rönkköbméter-árat használ, mellyel a kisvállalkozó nem tudja a versenyt felvenni. Az erdőtulajdonosok, közbirtokosság azt hiszi, jó üzletet kötött, amikor ezen cégnek adja el a fát. Több pénzt kap a rönk köbméteréért, de csak utólag jön rá, hogy nagy ezen a veszteség is. A haszon ugyanis sokkal kisebb, mint amennyi hátránnyal jár: a helyi, kicsi feldolgozók nem tudják tartani az árakat, be kell zárjanak, számos személy lesz munkanélküli, a külföldi cég pedig viszi feldolgozatlanul, rönkként külföldre a fát, máshol teremtve feldolgozási lehetőséget. Érdemes elgondolkodni, hogy kinek adjuk el a fát, és mennyit nyerünk rajta.

– Mikor jutunk oda, mint Remete vagy Alfalu, hogy legyenek aszfaltozott utcáink? Ne csak Güdücöt építsük, hanem Szárhegyet is, mert itt élünk többen!

– A kérdés jogos, de Remetén, Alfaluban vagy akár Csomafalván meg kell nézni, mi épült 2006 őszéig, s ezt szembeállítani Szárheggyel. Mert arra az alapra, amit megteremtettek 2006-ig, már lehetett építkezni tovább. Mi is aszfaltoznánk már a mellékutcákat, ha a csatornarendszert az elődök kiépítik. Az utóbbi négy évben Szárhegyre jelentős támogatások érkeztek, kiszámítottuk egyszer, hogy több mint 1300 euró jött be lakosonként. Az alap viszont hiányzott, mi nem folytattuk, hanem elkezdtük a munkálatokat, igyekszünk behozni a lemaradást. Van olyan beruházásunk is, amire akár irigyek is lehetnek a többi települések: sokan szeretnék, hogy ilyen sportcsarnokuk legyen, főleg, ha azt is tudják, hogy önfenntartó, nem kerül az önkormányzatnak pénzbe a fenntartása, szolgáltatásai is egyre inkább bővülnek. A kérdés második részére visszatérve nem úgy érzem, hogy Szárhegyet elfelejtettük, és csak Güdücöt fejlesztjük. Gondoljanak vissza, néhány éve Güdücre kijutni bármilyen autóval egy kész kihívás volt. Hogyan sikerült ezt az utat rendbe tenni? A motorozást használtuk fel érvként, arra adtak támogatást, de az út nem a motorospályáért van pusztán, hanem a güdücieknek, vendégeknek. Megnőtt a telkek ára, nyaralókat építenek, lakóházakat vásárolnak meg... Úgy látom, Güdüc fellendülése megérződik a községi kasszán is.

– Van még egy idevágó kérdés: Güdüc turistaparadicsom lehetne, nagy tervek is voltak, most viszont csak a motorospálya van. A többivel mi lesz?

– Bár úgy érzem, nem jóindulatú a kérdés, helyénvaló, erre is válaszolnom kell. Güdücön nemcsak motorospálya van, bár az is sok célt szolgál, például a szárhegyi gyereket ott tanítják görkorcsolyázni, kerékpározni, de sokan járnak piknikezni is. Lett egy út, mely vonzóvá teheti, lesz csatornarendszer, bővítjük a vízvezetékrendszert, pályázatot nyertünk kultúrház építésére, tervezünk ifjúsági tábort. A folyamat tehát beindult, feltételek vannak arra, hogy tényleg turistaparadicsommá váljon.

– Érezhető, hogy feszültség van a polgármesteri hivatalban, nincs könyvelő, jogász, és a hírek szerint kulturális referens sem lesz hamarosan. Mi ennek az oka?

– Nem hiszem, hogy a lakosság érezné a feszültséget, az más, hogy pár személy azt híreszteli: itt nagy bajok vannak. Amit elmondhatok: a választások óta sokkal nyugodtabb a légkör, a korábbi jegyző a polgármesteri szék reményében felmondott. Csökkentek a belső feszültségek. Semmi mást nem vártam egyébként tőle sem, akárcsak a többi beosztottól, hogy végezze el a dolgát, és a teljes igazságot mondja ki. A főkönyvelőnő az éves zárást megelőzően elment úgy, hogy én ehhez nem adtam beleegyezésem. Külföldi munkát akart vállalni, nem tudtam meggyőzni, hogy maradjon legalább a zárásig. Egy cég végzi most a könyvelést, de úgy, hogy a könyvelőnő semmit nem adott át, plusz energiába került a dossziék tartalmának megismerése. A kulturális referensre vonatkozóan: ugyanaz érvényes rá is, mint amit a többi kollégától elvárok, végezze a munkáját tisztességesen, és akkor helye van a csapatban. Egyébként csalódtam bizonyos dolgokban, de arra nem gondoltam, hogy megszüntessük munkaviszonyunkat.

– A községházán hol van, hol nincs székely zászló. Egyesek szerint annak függvénye, hogy kiteszik-e, hogy éppen milyen látogató érkezik. Igaz ez?

– Nem az érkezők határozzák meg, van-e székely zászló az épületen. A zászló helye az épületen van, igaz, néhány napig hiányzott. Nem én adtam utasítást, hogy levegyék, mikor értesültem róla, rögtön visszatettük. Nem jártam utána, miért vették le. A büntetéstől nem félek, mindig mindennek ki vagyunk téve, jöjjön, aminek jönnie kell.

– Polgármester úr, hogy látja, miben fejlődik Szárhegy a mostani mandátum végéig? Nem álmokat, hanem reális terveket szeretnék hallani.

– Nem vagyok álmodozó. A csatornarendszert szeretnénk kiépíteni, a vízvezetéket bővíteni, a rácsatlakozást lehetővé tenni, hogy mindenki ellenőrzött vizet fogyaszthasson. Az egyházzal közösen szeretnénk megoldani a temetőgondnokságot; pályázatot teszünk le a volt kántori lak rendbetételére, a Bástya utca mellett más, főbb utcák aszfaltozását is el szeretnénk végezni ebben a mandátumban.

– Igaz, hogy meghiúsul a napelempark terve?

– Nem igaz, azon vagyunk, hogy létrejöjjön. Bejelentettem, hogy megvan a szükséges földterület, most zajlik, ha nehezen is a telekkönyvezés. Vannak gondok a birtokviszonyok rendezésével, de az ügy halad előre, s erre bizonyíték az is, hogy a napelemes park adminisztratív épületének tervei már elkészültek. A legfájdalmasabb az, amikor emberek ilyen rémhíreket terjesztenek. Mert a beruházás, ha nehezen is, de halad, nem fognak betelepíteni máshonnan embereket, az sem tesz keresztbe nekünk, hogy a cégképviselő Remetén is tárgyal, mert nem átteszik a beruházás, hanem ha sikerül, ott is kiépítenek egy napelemparkot. A fals információk másra nem jók, csak elbizonytalanítani az embereket, feszültségeket szülni. Ezért örvendek, ha a kérdéseket hozzám intézik, így esély van arra, hogy megcáfoljuk a rosszindulatú híreszteléseket.