Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:12

Doktori iskola, új szakok és bővülő kampuszok – ezt kell tudni a Sapientia 2026-os felvételijéről

14:25

Augusztus végégig hosszabbították meg a helyreállítási alapból finanszírozott beruházások elszámolási határidejét

14:05

Ha nincs önkormányzati támogatás, egy színházi jegy legalább 250 lejbe kerülne

13:02

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Kilövés nem történt, a medve pedig ismét emberre támadt a Kalonda-tetőn

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Újabb tömeges elbocsájtás Hargita megyében: több mint hetven dolgozóból csak kettő maradhat

Gazdaságfejlesztési programok a válsághelyzet árnyékában

Fotó: Farkas Tamás

A háború által okozott gazdasági- és energiaválság hatással volt a gazdaságfejlesztési programokra is. Tusványos harmadik napján A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. partnerségében dolgozó vajdasági, erdélyi, drávaszögi és felvidéki gazdaságfejlesztési támogatási rendszerek képviselői beszélgettek megvalósításaikról, illetve arról, hogyan nyilvánultak meg a háború és világjárvány okozta negatív hatások az általuk képviselt régiókban. Emellett arról is szó esett, miként látják jövő lehetőségeit.

Bencze Emese

2022. július 22., 21:592022. július 22., 21:59

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Kozma Mónika, az erdélyi Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy 2017-es megalakulásuk óta több mint hatezer mezőgazdasági pályázaton vannak túl az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében, és

mostanra 133 olyan beruházás van, ami már megvalósult vagy fejlesztés alatt van.

Fotó: Farkas Tamás

Az igazgató azt is közölte, hogy a háború mellett a koronavírus-járvány által okozott recesszió is megnehezítette a dolgukat, mindennek ellenére azonban

a beruházók és pályázók „székely bátorsága” azt eredményezte, hogy akik szerződtek, azok tartották a szavukat és befejeződnek a beruházásaik.

Fotó: Farkas Tamás

Noha számos akadályon felül tudtak kerekedni, Pálizs-Tóth Hajnalka, a drávaszögi Economica Hungarica Alapítvány igazgatója ennél kicsit negatívabb tapasztalatokról számolt be. Mint mondta,

2019-től összesen kilenc nyertes pályázatuk van, melyeknek révén 30 új munkahely jött létre, és ez az általa képviselt kistérséget tekintve nagyon szép szám.

A tavaly meghirdetett eszközbeszerzési pályázatok elbírálásakor azonban a sikeresen pályázók 17 százaléka lemondott a pályázatról, mivel az elbírálás után szembesültek azzal, hogy sokkal nagyobb az árfolyam-különbözet, mint amire számítottak.

Fotó: Farkas Tamás

A gazdaságélénkítő programnak van legitimitása Felvidéken is – számolt be Iván Tamás, a felvidéki Baross Alapítvány ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az elmúlt öt évben Felvidéken közel négyezer vállalkozás részesült a támogatásban.

Hálásak vagyunk a magyar kormánynak, hiszen nagyon jól felismerték, hogy a kulturális, az oktatási és a nemzeti támogatások mellett fontos a gazdaság megerősítése, a vállalkozók helyben tartása, és ha ezt végig tudjuk csinálni, akkor a vállalkozóink otthon maradnak, otthon erősítik a régiót és ezáltal a magyar közösség is erősödik

– emelte ki Iván Tamás.

Fotó: Farkas Tamás

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az elkövetkező évek gazdasági forgatókönyvének alapját abban látja, hogy meg kell őrizni azt, amit eddig elértek.

Amire fel kell készülni, az az, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzet eredményeként az elkövetkező hónapokban sokan fognak Nyugat-Európából haza jönni, ezért lehetőséget kellene teremteni számukra is

– mondta, hozzátéve, hogy ezeket a startupok megpályáztatásában, a házvásárlások lehetőségében, illetve a mentorprogramok folytatásában, valamint képzések tartásában látja.

Fotó: Farkas Tamás

Kozma Mónika az elnök gondolatmenetét kiegészítendő elmondta, az is célkitűzés kellene legyen az alapítványok számára, hogy felhívják a pályázóik figyelmét arra, hogy

nem lehet csak a magyar kormány anyagi támogatására alapozni, hanem meg kell tanulniuk ezekkel úgy gazdálkodni, hogy meg tudják maguknak teremteni a stabilitást az általuk nyújtott alapból.

Ugyanakkor kiemelte, hogy fontos lenne, hogy fokozott támogatást nyújtsanak nekik abban is, hogy merjenek az európai uniós pályázati források felé is fordulni.