Festőfejedelemek műveivel búcsúzik a felújítás előtt álló Székely Nemzeti Múzeum
Bíró Blanka •
2019. október 16., 10:24
• utolsó módosítás: 2019. október 16., 10:32
Képzőművészeti gyűjteményének legjavát mutatja be a Székely Nemzeti Múzeum a saját közönségének: a Panteon című kiállítást kedden este nyitották meg.
A rendezvény médiapartnere a Székelyhon
„A 105 éves múzeumépület komoly felújításon megy át a következő három évben, találó, hogy saját kiállítással búcsúzzunk erre az időszakra a közönségünktől” – kezdte köszöntőbeszédét Vargha Mihály szobrászművész, a múzeum igazgatója. Rögtön hozzátette, hogy a múzeum a felújítás alatt is működni fog:
a Lábas Házban havonta-kéthavonta szerveznek kiállításokat, könyvbemutatókat, koncerteket, a szakmai munka is folytatódik.
Ez a kiállítás tisztelgés a közönségünk előtt, miután Budapesten és Csíkszeredában már több mint tízezren látták, mondta az igazgató. Mindegyik kiállított mű mögött még van az alkotónak legalább hatvan-hetven munkája a múzeum gyűjteményében, amit bemutatnak csak a „jéghegy csúcsa”. Vargha Mihály felidézte a budapesti bemutatkozás során kiderült, hogy
az anyaországiak az erdélyi valóságnak csak egy kis szeletét érzékelik, a következő tíz-húsz év feladata, hogy az itt levő értékeket Magyarországgal is megismertessék.
„Háromszék legrangosabb kiállítását hoztuk haza, itthon Székelyföldön értjük egymás szavát, és a műalkotások üzenetét is” – mondta a megnyitón Tamás Sándor a múzeumfenntartó Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Rámutatott az 1879-ben alapított Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye több mint háromezer alkotásból áll, ami hatalmas lehetőség a kulturális expanzióra, bemutatni külföldön is, mint ahogy Budapesten is nagy érdeklődés övezte ezt a kiállítást. „Büszkék vagyunk arra, hogy a Székely Nemzeti Múzeum a képzőművészeti transzilvanizmus legfontosabb gyűjtőhelye, különös tekintettel annak székelyföldi vonatkozásaira.
Őrizzük, ápoljuk, és gyarapítjuk azoknak a képzőművészeknek a meghatározó alkotásait, akik Székelyföldről indultak és a Kárpát-medencében, de Európában is dicsőséget szereztek az erdélyi szellemiségnek, a sajátos látásmódnak
– fejtette ki Tamás Sándor, majd megköszönte Vargha Mihály „áldozatos és szemmel láthatóan eredményes munkáját, mert míg mások a vesztünket érzik, mi dolgozunk”.
A sepsiszentgyörgyi, háromszéki pezsgő kulturális életet méltatta a megnyitón Kovács Árpád székelyudvarhelyi művészettörténész, aki szerint a Panteon tárlatot Európa bármelyik múzeumában, galériájában ki lehetne állítani. A művészettörténész színes és szakszerű előadással vezette végig a jelenlevőket a múzeum, a gyűjtemény gyarapításának történetén, méltatva a kiállított műveket és képbe helyezve az alkotókat.
A Panteon kiállítás valóban festőfejedelmek találkozóhelye, minden jellegzetes korszakból, minden jelentős festőművész életművéből láthatunk itt egy szegmenst, egy olyan munkát, amely fémjelzi az alkotói korszakot. Ez a kiállítás méltó arra, hogy máshol is bemutassák, és arra, hogy Háromszéknek, Sepsiszentgyörgynek a brandje legyen
– zárta előadását Kovács Árpád.
A tárlatmegnyitón Gábor Szende a Plugor Sándor művészeti Líceum tanára és Ferencz Tihamér a tanintézet diákja csellókoncertet adott.
Az erdélyi magyar közösség kiemelkedő képzőművészeti életműveinek reprezentatív bemutatását felvállaló tárlat december közepéig látogatható, tárlathoz kötődően október 21–22-én múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak gyermekeknek.
24h
