Ezért merészkedik be egyre több medve a lakott területekre Székelyföldön

Másfelől – mondta a szakember –, megszűnt az úgynevezett félelemzóna, amit a medve elkerülne, ugyanis a medve fölött már nem áll olyan ragadozó, akitől félnie kellene, az ember pedig magához közel engedve, útszéleken és etetőhelyeken látja el élelemmel a vadakat. Míg régen az etetők a vadállomány fenntartását segítették, a szórók pedig a vadászat sikerét szolgálták, mára turisztikai forgalom gócpontjává váltak, ahol megleshetjük a beetetett nagyvadakat.

A vadgazdálkodási szakértő hozzátette,

Hogyan tudnak változtatni a fennálló helyzeten?

Más országokhoz hasonlóan – ahol számottevő a medvepopuláció – egy medvemenedzsmentterv kidolgozását szorgalmazzák, azaz visszahelyezni a medvét a vadgazdálkodás kontextusába. A projekt első részében szükség van egy gondosan elvégzett vizsgálatra és kutatásra országszerte, elsőként egy számbéli felmérésre. Ürülékből és szőrből kinyert DNS-mintavételezéssel individualizálják az egyedeket, majd ezt követően az élőhelyek felmérése következik, ami során a vadásztársaságok megállapítják, hogy egyes területek hány egyedet tudnak kiszolgálni. Következő lépésként lehetséges csak a vadgazdálkodás újraindítása, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az indokolt egyedeket kiveszik a populációból és értékesítik, a befolyó összegekből pedig mindenféle vadkár visszatérítése lehetségessé válik, mindemellett pedig megfelelő számú populáció alakul ki.

A jelenlegi kormányrendelet sürgősségi eljárásként szolgál, az első lépés a javak és az emberéletek megmentése érdekében – fejti ki Fodor József Tamás. Ebben az esetben a település polgármestere, a csendőrség és az állatorvos közös döntése alapján a veszélyt jelentő nagyvadat vagy elkergetik az adott területről, vagy az állat elaltatását követően áthelyezik, végső esetben az agresszív egyedeket kilövik.