Télen az elhagyott épületet hajléktalanok vették birtokba, akik villanytűzhelyeket kapcsoltak a hálózatra, fogyasztásukat pedig az egyesület terhére számlázták. Egyszer kisebb tűz is keletkezett az ingatlanban.

Mindezek miatt a Háromszék Táncegyüttes 2012-ben lemondott az épület használatáról – részletezte érdeklődésünkre Virág Endre, a Romániai Magyar Néptáncegyesület elnöke, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. A szóban forgó épületet a Kovászna Megyei Tanács 2022-ben lebontatta és Virág Endre – aki 25 éves táncos múlt után akkor vette át az együttes vezetését – ígéretet kapott arra, hogy helyére egy funkcionális termet építenek a táncegyüttesnek.

– mondta Virág.

„Nem egy nagy épületre van szükségünk, csak egy célszerűen megtervezett rendezvényteremre” – mondta az igazgató, ezúttal nemcsak a maga nevében, hanem a Romániai Magyar Néptáncegyesület elnökeként is, a városban működő összes műkedvelő néptánccsoportra gondolva. Nagy épületet amúgy sem lehet építeni az alig másfél áras (150 négyzetméteres) telken, és jó, ha a fenntartási költségek sem túl magasak.

Mire van szüksége a táncosoknak?

Megfelelő feltételeket nyújtó terme viszont ma sincs a helyi műkedvelő néptáncmozgalomnak. Pedig nem túl nagyok az elvárások:

Táncházakat is tartanának itt, most ugyanis erre vagy a Kónya Ádám Művelődési Házban, vagy a Tamási Áron Színház előcsarnokában van lehetőség, de egyik helyen sem megfelelők a körülmények. Alkalmanként szükség lenne egy-egy iskolai tánccsoportnak is fellépési lehetőséget adni, ezért kellene egy 100-150 férőhellyel, mobil székekkel felszerelt terem.

Valóban igaz, van a Háromszék Táncegyüttesnek egy frissen felújított székhelye és abban terme, amit az M Stúdió Mozgásszínházzal közösen használnak próbákra és előadásokra, de az szinte állandóan foglalt, olyan sokat próbálnak a táncosok.

A központi fekvésű telek amúgy ideális lenne a célra, hiszen könnyen elérhető – ez nem mellékes szempont, hiszen

Ráadásul nem tömbházak környezetében van, tehát a zene sem zavarna senkit a környéken. Végül más célokra nem is igazán használható egy ilyen kis méretű telek – érvelt Virág Endre.

Ezt elérni lassú folyamat, várhatóan ennek nem lehet idén a végére járni.

„Az épület terveinek még csak azután lehet nekifogni, majd a közbeszerzések következnek a kivitelezésre – és így veszít értékes időt népi kultúránk, melyet gondozni kellene; csak lassan nem lesz, aki megtegye – a mai digitális világban ugyanis ezer kísértés csábítja a fiatalokat a néptánccal ellentétes irányba” – véli Virág Endre, aki feleségével, Virág Imolával együtt évtizedek óta vezetnek három, különböző korosztályú néptánccsoportot.

Várják tehát a lehetőségeket, amelyek azonban jelenleg igencsak távoliaknak tűnnek, ugyanis Jakab István Barna, Kovászna Megyei Tanácsának alelnöke is megerősítette a Székelyhonnak: a bontás óta ez ügyben valóban nem történt semmi előrelépés, a nagy projektek nyomása alatt ugyanis nincs rá kapacitása az intézménynek, legalábbis a következő hónapokban.