
Az ültetési akció kiértékelője
Fotó: Erdély Bálint Előd
A járványhelyzet miatt két év késéssel, de idén tavasszal végre sikerült lebonyolítani Székelyudvarhely eddigi legnagyobb erdőtelepítési akcióját, amelyet öt hektár területen végeztek a város iskoláinak, valamint a felnőtt lakosság segítségével.
2022. május 02., 17:352022. május 02., 17:35
2022. május 02., 21:282022. május 02., 21:28
Hétfőn tartották a Székelyudvarhely új erdőt telepít elnevezésű akció kiértékelőjét. Az eseményen elsőként felszólaló Gálfi Árpád polgármester vázolta a város külterületeinek aktuális helyzetét, elmondva, hogy
további ingyenes telekkönyveztetésekre is írtak már alá szerződéseket. Összesen 66 hektárnyi mezei út került a város tulajdonába, tette hozzá Gálfi, majd elmondta, az idei költségvetésbe foglalták továbbá több patak városi szakaszának helyi tulajdonba vételét is.
A polgármesteri bevezetőt követően Sándor Alpár, a városháza mezőgazdasági osztályának vezetője elmondta, több pályázati lehetőséget is hirdettek új erdők létrehozására, ám ezek jórészt csak a hirdetésekben tűnnek a tulajdonos számára is kedvezőknek, vagy csupán papíron kivitelezhetők. Hozzátette,
Az osztályvezető beszámolt arról is, hogy a Szarkakő-dűlőn 41 hektárnyi, erdősítésre alkalmas terület tulajdonosait sikerült beazonosítani, majd 2019 nyarán tanácsi határozattal elindították a vásárlási folyamatot. Harminchárom hektárnyi területet sikerült végül megvásárolni, majd még abban az évben meg is történt azoknak a város tulajdonába vétele.
Diákokkal, önkéntesekkel zajlott az ültetés
Fotó: Beliczay László
Sándor Alpár hozzátette, az összterületből 16 hektár kaszáló, 17 pedig beerdősödött kaszáló volt, ez utóbbinál a nem kívánt fajták kitermelése, a minőségi fajok megvédése volt az elsődleges cél.
Az erdőtelepítésre még 2020-ban 5,5 hektárt jelöltek ki, amelyre tölgy-, bükk- és hegyijuhar-csemeték ültetését szánták. Ezeket az erdőfülei erdészettől szerezték be, majd nekiláttak a terület előkészítésének. A tulajdonképpeni ültetésre azonban a koronavírus-járvány miatt nem kerülhetett sor, ezt csak mintegy két év csúszással, idén márciusban sikerült elindítani.
Fotó: Beliczay László
Az akció eredményeként összesen 25 ezer facsemetét ültettek el az öthektáros területen – tette hozzá Sándor Alpár. A záróünnepség a résztvevő iskolák, civil szervezetek és cégek képviselőinek beszámolóival, majd – köszönetképp a munkájukért – elismerő oklevelek átadásával zárult.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!