Emlékkonferencia a volt közösségi vezető, Domokos Géza tiszteletére
Domokos Géza ötvözte a cselekvési modellt és a vállalásetikát, azt, hogy kisebbségi sorsban minden körülmények között a közösség élére kell állni – hangzott el a volt közösségi vezető emlékére szervezett sepsiszentgyörgyi konferencián.
Az intézményépítő, irodalomszervező politikus Domokos Géza nélkül másként alakult volna az erdélyi magyar közösség, a magyar érdekképviselet sorsa – hangzott el többek között az RMDSZ első elnökének tiszteletére szervezett keddi, sepsiszentgyörgyi emlékkonferencián.
Az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában rendezvénysorozat részeként lezajlott eseményen elsőként Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke szólalt fel, aki a 2007-ben elhunyt Domokos Géza munkásságát méltatta.
Ebben a bonyolult centenáriumi évben támpontokat keresünk: azt keressük, hogy mit mutathatunk fel, milyen értékeket tettünk hozzá a szülőföldünkhöz, az országhoz. Domokos Géza személyisége, irodalomszervező munkája, politikai habitusa ilyen értéknek számít
– fogalmazott a Kovászna megyei elöljáró.
Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke arra mutatott rá, hogy bár voltak vitái Domokos Gézával, nem mindenben értett egyet vele, de „a lényeg, hogy ugyanazt a jövőt akarjuk biztosítottnak látni”.
Rámutatott, egy egész közösséget nem lehet magára hagyni,
azoknak volt igazuk, akik nagyon szűk keretek között is vállalták az intézményépítést.
Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, Novák Csaba Zoltán történész előadásában rámutatott, Domokos Géza és nemzedéke történetében a hatalom és az értelmiség viszonya bontakozik ki, amikor az értelmiség a hatalom kiszolgálója és kiszolgáltatottja volt. Ezt a generációs csoportot kettős identitás jellemzi: a népszolgálati ideológia, tenni a saját közösségért, és egyfajta párthűség. Rámutatott: a hetvenes évek második felében következett be az illúzióvesztés, a hatalom és az értelmiség viszonyának újraértékelése, egy csoport tovább szolgálta a torzult rendszert, a legtöbben a csendes félrevonulást választották, egy szűk réteg szembefordult a pártvezetéssel, bírálták a kisebbségpolitikáját.
Domokos Géza különutasnak számít, a láncra vert kutya példáját követve vallotta: amíg van tér, tevékenykedni kell. A nyolcvanas években hálózatemberként tartotta az értelmiségek közötti kapcsolatot, az általa vezetett Kriterion könyvkiadó pedig pótolta az erdélyi magyar intézményrendszer leépülése utáni űrt
– mutatott rá a parlamenti képviselő.
Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában úgy fogalmazott, Domokos Géza a transzilvanista hagyományt folytatta intézményépítőként, közösségi vezetőként, emlékíróként. A politikus szerint „Domokos Géza ötvözte a cselekvési modellt és a vállalásetikát, azt, hogy kisebbségi sorsban minden körülmények között a közösség élére kell állni, még akkor is, ha ez kompromisszummal jár, de a kompromisszumban is mindig tudta, hol a határ” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Domokos Péter, Domokos Géza fia kifejtette, örül, hogy kétszer is kultúrember követte édesapját az RMDSZ élén, hiszen egyre inkább hiányzik a közéletből a széles látókör, az olvasottság, a tolerancia, a szerénység, és az ékesszólás képessége.
A megemlékezés lezárásaként a résztvevők Zágonban megkoszorúzták Domokos Géza mellszobrát.
24h
