Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:58

Marius Corbu bemutatkozott, visszavágott a lengyeleknek a román válogatott

23:20

Közel kilencvenéves nőt kellett kimenekíteni az égő házból

21:18

Huszáros magyar hajrá, egy lépésre kerültek a feljutástól

21:15

Nem bírta a kazah tempót, az utolsó meccsen dől el a Brassói Corona sorsa

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Fiatal férfi vesztette életét a málnási balesetben

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében

Halálos baleset történt Málnáson

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Féléves átmeneti időszak következhet a hulladékszállításban

Lehetetlen helyzetben a mederépítés, de lehetséges helyszínt azonosítottak egy új sóbánya létesítéséhez Parajdon

Helyreállították a megrongált magyar címert Székelyudvarhelyen, de a költségeket a tettes családja kell megtérítse

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ

Ellenőrizhetetlen a barnamedvék helyzete

Fotó: Bodor Tünde

„Már nemcsak egy véleménykülönbségről van szó, hanem országos problémáról, mely mindenkit érint, a városlakókat is beleértve” – foglalta össze Sárkány Árpád, miért volt szükség arra, hogy szerdán figyelemfelhívó jelleggel sajtótájékoztatót tartsanak a Vadon Egyesületnél. A terítéken ismét a „barnamedve ellenőrizhetetlen helyzete” volt annak apropóján, hogy a Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter által kiadott rendeletet, mely megteremtette a lehetőségét az állományszabályozásnak, elgáncsolta a Román Akadémia.

Bodor Tünde

2023. július 18., 22:542023. július 18., 22:54

2023. július 19., 10:242023. július 19., 10:24

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A beszélgetésen jelen volt Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő, Mihai Fedorca, a brassói Transilvania Egyetem erdészeti karának oktatója, Benedek Barna, a Pro Silva Vadászegyesület elnöke, valamint Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatója. Bevezetésként a beszélgetés moderátoraként Sárkány Árpád, a Vadgazdálkodók Szövetségének országos elnöke, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi tanács alelnöke nyújtott rövid helyzetképet a medvehelyzetről.

Hét éve – azaz 2014 óta nincs az országban kilövési kvóta, azaz állományszabályozás, ezért oda fajult a helyzet, hogy

a túlszaporodott állomány azon részét, mely kiszorul élőhelyéről, az emberek tartják el, eközben pedig a mezőgazdaságból, turizmusból, méhészkedésből élők súlyos veszteségeket szenvednek, de egyre kevesebb a pásztorkodást választó ember is.

„Rákényszerültünk, hogy lemondjunk a túrázásról, sátorozásról, iskolai kirándulásokról, biciklitúrákról” – sorolta Sárkány Árpád a medveprobléma összetevőit. Meglátása szerint az eddigi megoldási javaslatokból pedig mindig hiányzott az ember, holott az alkotmányba bele van foglalva, hogy az állam megvédi polgárai életét és javait.

Ha miniszter alkalmazná a rendeletet, semmi baja nem lenne, hiszen nem szeg törvényt – vélekedik Benedek Barna

Fotó: Bodor Tünde

„Nagy a turisztikai haszna annak, ha a medve közel él az emberhez”

Vincze Lóránt szót ejtett az Európai Unió nyilvánvalóan elavult – harminc éve írásba foglalt – élőhely-irányelvéről, amely rögzítette a medve védett állat státusát.

Az Európai Bizottság ki kellene mondja, hogy ez a nagyvad már nem veszélyeztetett faj, de az Európai Parlament nagyragadozók munkacsoportjának (a vadászatot is magába foglaló) megoldási javaslataira nagyon amatőr megközelítéssel ezt a választ kapták a bizottságtól, hogy „nagy a turisztikai haszna, ha a medve ily közel él az emberhez.”

Vincze kitért más európai államok (Finn-, Svéd- és Észtország) állományszabályozó intézkedéseire, amelyek átlagosan a medvepopuláció tíz százalékának a kilövését jelentik.

Az európai parlamenti képviselő a többiekkel egyetértésben azt nehezményezte, hogy a román kormány politikusaiból, illetve a jelenlegi környezetvédelmi miniszterből hiányzik a bátorság, a felelősségvállalás. Sárkány Árpád ezt azzal egészítette ki, hogy

a minisztérium nem hisz a közbeszerzési eljárással saját maga által kiválasztott szakértői csoportnak sem, melynek tanulmányára alapozta Tánczos Barna a kilövési kvóta bevezetését előíró rendeletét.

Ezt a csoportot képviselte a jelenlevő Mihai Fedorca tanár. Mint elmondta, a tanulmányból kitűnik, hogy az országban kétszázzal megnőtt azon vadászterületek száma, ahol medvék élnek, valamint hogy az emberekkel többnyire a bocsos nőstények és a fiatalkorú egyedek kerülnek konfliktusba. A domináns hímek ugyanis 10-15 ezer hektár területet a sajátjukként védenek, így a sokkal kevesebb területet (500 hektárt) használó nőstényeket kiszorítják az erdőkből. Az urbanizálódó állatok áthelyezése ugyanakkor nem eredményes.

Az empirikus tapasztalat és a számok ugyanazt mutatják: túlszaporodott az állomány. - Hamarosan számot kell majd adjanak passzivitásukért a felelősök – jósolta Sárkány.

Fotó: Bodor Tünde

Az államiság csődje

Ezt támasztotta alá számokkal is Gheorghe Neagu. A vadgazdák becslései alapján a megye jelenlegi állománya 2183 egyed, míg 2014-ben ez a szám 1200 volt.

Az okozott károkat 2023 első félévében már 100 iratcsomó bizonyítja (100 eset), míg a feldolgozott akták alapján kifizetett kártérítés összege 210 ezer lejre rúg.

Nem Benedek Barna tiszte az, hogy a Román Akadémia szóban forgó, a Természeti Értékeket (szó szerinti fordításban „műemlékeket”) Védő Bizottsága körmére nézzen és amint kiderült:

ez a bizottság 2014-ben tett fel utoljára tevékenységi jelentést, valamint sejthető, hogy szponzorizációkkal vagy más módon véleménynyilvánítását befolyásolták.

Az akadémiai bbizottság véleménye egyébként is konzultatív jellegű, nem kötelezi semmire a minisztert. Tánczos rendeletének elgáncsolása és az, „hogy a létező törvényeknek sem lehet érvényt szerezni a háttéralkuk miatt, az államiság csődje”, mondta ki Benedek Barna.

Hogy mi lehet a következő lépés? Beperelhetik a minisztériumot, lebegtette meg Benedek Barna, de egyelőre a beszélgetés résztvevői azt remélik, hogy

a civil egyesületek nyomása ellenére mégis összeszedi magát a környezetvédelmi miniszter és alkalmazzák a rendeletet.

Háromszék medve