Ellenőrizhetetlen a barnamedvék helyzete

„Rákényszerültünk, hogy lemondjunk a túrázásról, sátorozásról, iskolai kirándulásokról, biciklitúrákról” – sorolta Sárkány Árpád a medveprobléma összetevőit. Meglátása szerint az eddigi megoldási javaslatokból pedig mindig hiányzott az ember, holott az alkotmányba bele van foglalva, hogy az állam megvédi polgárai életét és javait.

Vincze kitért más európai államok (Finn-, Svéd- és Észtország) állományszabályozó intézkedéseire, amelyek átlagosan a medvepopuláció tíz százalékának a kilövését jelentik.

Az európai parlamenti képviselő a többiekkel egyetértésben azt nehezményezte, hogy a román kormány politikusaiból, illetve a jelenlegi környezetvédelmi miniszterből hiányzik a bátorság, a felelősségvállalás. Sárkány Árpád ezt azzal egészítette ki, hogy

Ezt a csoportot képviselte a jelenlevő Mihai Fedorca tanár. Mint elmondta, a tanulmányból kitűnik, hogy az országban kétszázzal megnőtt azon vadászterületek száma, ahol medvék élnek, valamint hogy az emberekkel többnyire a bocsos nőstények és a fiatalkorú egyedek kerülnek konfliktusba. A domináns hímek ugyanis 10-15 ezer hektár területet a sajátjukként védenek, így a sokkal kevesebb területet (500 hektárt) használó nőstényeket kiszorítják az erdőkből. Az urbanizálódó állatok áthelyezése ugyanakkor nem eredményes.

Nem Benedek Barna tiszte az, hogy a Román Akadémia szóban forgó, a Természeti Értékeket (szó szerinti fordításban „műemlékeket”) Védő Bizottsága körmére nézzen és amint kiderült:

Az akadémiai bbizottság véleménye egyébként is konzultatív jellegű, nem kötelezi semmire a minisztert. Tánczos rendeletének elgáncsolása és az, „hogy a létező törvényeknek sem lehet érvényt szerezni a háttéralkuk miatt, az államiság csődje”, mondta ki Benedek Barna.

Hogy mi lehet a következő lépés? Beperelhetik a minisztériumot, lebegtette meg Benedek Barna, de egyelőre a beszélgetés résztvevői azt remélik, hogy