
Fotó: Vigadó Művelődési Központ
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében szeptember 7-én 18 órától hármas rendezvényre várják az érdeklődőket: bemutatják Iochom István Katonasors című könyvét, ugyanekkor tartják az immár hatodik hadiárva-találkozót, illetve első alkalommal a volt kézdiszéki munkaszolgálatosok találkozóját.
2023. szeptember 06., 15:062023. szeptember 06., 15:06
Iochom István kézdivásárhelyi újságíró huszonnegyedik, Katonasors című kötetét Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi adjunktus mutatja be Albu Erika előadóművész és Józsa Irén versmondó, Pro Urbe díjas nyugdíjas magyartanár közreműködésével. A könyv témája nemcsak érdekfeszítő, de egyben hiánypótló is.
Romániában ugyanis a szovjet mintára elindított osztályharc idején, 1950 után
A Kovászna megyei sorsüldözöttek történetét mindmáig senki sem dolgozta fel.
„Könyvem azon felső-háromszékiek visszaemlékezéseit tartalmazza, akik az 1950. január 14. és 1961. február 28. közötti időszakban munkaszolgálatosként teljesítettek katonai szolgálatot a Munka Szolgálatának Főigazgatósága keretében, vagyis
Nem egy közülük sose tért haza, vagy ha igen, betegen vagy életre szóló fogyatékossággal” – mondja Iochom István.
Kézdiszéki munkaszolgálatos katonák 1959-ben Zsilvásárhelyen
Fotó: Iochom István személyes archívuma
Hiteles feljegyzések szerint csak 1950-1961 között több mint 520 ezer kényszer-munkaszolgálatost dolgoztattak ingyen, 24-42 hónapon keresztül, gyenge ellátás mellett. A 2000 és 2014 között fungáló Volt Munkaszolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetsége Hargita megyében 4575, Háromszéken 2800, Maros megyében 6500 tagot számlált, Brassó, Kolozs és Bákó megyéből közel kétszázan csatlakoztak hozzá, ám
A szerző tizenkilenc településen keresett fel egykori „lapátosokat”, a fotókkal gazdagon illusztrált kötetben mintegy negyven visszaemlékezést közöl.
A csütörtöki rendezvény fővédnöke Tóth László főkonzul, házigazdája Kiss Erika, a Kézdiszéki EMNT és a Kézdiszékért Egyesület elnöke. A belépés díjtalan, de regisztrálni kötelező a 0730-600 279-es telefonszámon.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Aradon.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!