Világhírű fotográfus állít ki Csíkszeredában

„Tóth György már a kilencvenes évek közepére létrehozta sajátos világát. Többszörös expozícióval készült képein a finom elmozdulások révén egymásba hatoló, egymáson áttűnő formák jelennek meg, aminek következtében egyrészt mintha időben megjelenő műalkotássá, filmmé válna a fotográfia, másrészt az elmozdulások elindítanak a nézőben egy asszociációsort, s érdeklődését a látható formák felől egyre inkább a szellemi-érzelmi tartalmak, a képen megjelenő személyiség, általában az egyén és környezete, az ember és a világ kapcsolatának alakulása felé fordítják” –  emeli ki a fotóművészről P. Szabó Ernő.

Az alkotások nehezen osztályozhatók hagyományos portré és akt kategóriába, hiszen ezeknek érdekes filmszerű egyvelegét képezik. „Miközben aktfotót készít, igen gyakran különös hangsúlyt kap képein a szem, a pillantás, a lélek rezdüléseire utaló arckifejezés (bár sohasem pszichologizál), s miközben portét formál, gyakran megjelenik az arckép részeként a meztelen test is, a művek leginkább, ahogyan Néray Katalin fogalmazott, a »test-portréknak« nevezhetők” –  véli a művészettörténész.  

„Az ember változik. Idővel rájöttem, hogy nem a környező világ megjelenítése a fontos, hanem a belső gondolataim kifejezésre juttatása. Olyan »gennyes« társadalomban éltünk anno, hogy az – bárhova szúrt az ember – előtört. Egyszer-kétszer beleszúrtam, de ezzel le is tudtam a dolgot. Ezek után kifejlesztettem egy technikát, amit egy négy-öt éves kísérletezés eredményeként azóta is használok portréknál, aktoknál. A női alak szépsége, a női lélek kiismerhetetlensége és ezek különféle megjelenítése az eszköz, amivel igazán el tudom mondani azt, ami bennem van” – mondta Tóth György a Hegyoldal.hunak.

Ugyanott a technikáját is részletezte: „szűk blendével nagy, 6×6-os, alacsony érzékenységű filmre hétszer villantok a vakuval, ez egy kb. 30 másodperces expozíciós idő, és Hasselblad kamerát használok. Így születik ez a speciális hatás. A képkompozíció előre ki van találva, ehhez keresek olyan modellt, aki ezt a feladatot meg tudja oldani, általában amatőr modelleket. Tehát a fotó »forgatókönyve« előre meg van írva, ugyanakkor az esetlegesség is megjelenik néha rajta, ezt ezzel a technikával nem lehet kizárni, nem is akarom. Erre volt egy nagyon érdekes példa. Volt szerencsém Yoko Onót fényképezni. Egy kiállítás kapcsán tetszett meg nekik a technikám. Elkészült a kép, és a barátnőm vette észre, hogy ahogy bemozdult Yoko Ono, megjelent John Lennon arca a fotón… Megrázó volt!”

Tóth György 1950-ben született, 1972-től fényképez rendszeresen. 1980-ban fotós szakmunkás bizonyítványt szerzett, akkor még a Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál dolgozott, majd 1980-tól a Magyar Televízió fotósa, 1998-tól 2000-ig a fotóosztály vezetője. 1979-től tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. 1991-ben az Arany kamera győztese volt, 1994-ben Balogh Rudolf-díjjal tüntették ki, 2008-ban pedig megkapta az év Magyar Fotográfia Nagydíját. Emese című fényképe 2007 őszén a Kieselbach Galéria és Aukciósház árverésén 1,8 millió forintért kelt el, kortárs magyar fényképért még sohasem fizettek ennyit. Egyedi világa, kiforrott stílusa világhírűvé teszi.