Szigorítják a tejpiacot

Azért volt szükség a nagytemplom közelében létesített csarnokra, mert elég nagy település Csíkszentgyörgy, az egyetlen működő tejbegyűjtő pedig a községközpontban van – jelentette ki András József, miközben az új létesítményt vettük szemügyre. A Csíkszentgyörgyi Szarvasmarhatartók Egyesületének vezetője hangsúlyozta, a falu alsó részén tevékenykedő gazdáknak nagy nehézséget okozott volna naponta a központi begyűjtőhöz vinni a tejet. Ezért volt kézenfekvő az egyik termelő felajánlása, hogy az általa birtokolt ingatlanban helyet adna a csarnoknak, ami rajta kívül mintegy tucatnyi gazdát szolgálhat ki.

„Van a körzetben mintegy tíz-tizenkét termelő, akik ragaszkodtak, hogy csíkszentgyörgyi begyűjtőbe adják le a tejet. Úgy éreztük, őket mindenképpen támogatnunk kell, még annak ellenére is, hogy egyesek határozottan ellenezték az új csarnok létrejöttét” – magyarázta a vezető. Mint kifejtette, azt szeretnék, ha minél hamarabb működésbe lépne a létesítmény. A helyiséget az állat-egészségügyi szakhatóság elvárásai szerint alakították ki, és egy ötszáz literes tartályt fognak elhelyezni benne, amit vagy bérbe vesznek, vagy pályázat útján szereznének be.

További két csarnokkal gazdagodnak

„Az egyesületnek ez az első saját csarnoka, amit a közbirtokosság hathatós támogatásával sikerült kialakítani. A szükséges pénzösszeg több mint felét ők adták, a többit az egyesületünk biztosította” – tudtuk meg az elnöktől. András kiemelte, a remények szerint a Csíkszentgyörgy központjában található, illetve a Menaság-Újfaluban működő régi csarnokok, amelyeket jelenleg a feldolgozó működtet, jövőtől az egyesület ügykezelésébe kerülhetnek. „Tárgyalunk ezekről a feldolgozóval, akárcsak a tejárakról. Ha minden jól megy, három csarnoka lesz az egyesületnek, így senkinek nem kell majd nagy távolságokat megtennie ahhoz, hogy leadja a tejet” – összegezte a vezető, megjegyezve, mindezen elképzeléseket természetesen a tagságnak is el kell fogadnia. András József felhívta a figyelmet, a szarvasmarhatartók megfelelő hozzáállása is kell ahhoz, hogy jól működjön a rendszer. „Fel fogjuk világosítani a gazdákat, melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy jó minőségű tejet tudjunk előállítani. Örömmel nyugtáztuk egyébként, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a tagság száma, amely a korábbi 17-hez képest jelenleg kilencvennyolcat számlál. Természetesen ez az új típusú támogatásoknak is köszönhető” – összegezte az illetékes.

Nehezebb lesz a tej értékesítése

Nemcsak a 2015-től esedékes tejpiaci liberalizáció okozhat fejfájást a gazdáknak, hanem egy nemrég megjelent, jövő márciustól érvénybe lépő jogszabály is. A 2013/297-es törvényből ugyanis kiderül, kizárólag törvényesen bejegyzett és elismert termelői társulások, szakegyesületek közvetítésével értékesíthetik a gazdák a tejet a feldolgozók irányába. Az sem mellékes, hogy az említett törvény legkevesebb hat hónapos időszakokra kötött szerződésekhez, ártárgyalásokhoz és az eddigiekhez képest jóval szigorúbb feltételekhez köti az értékesítést, amelyek egyaránt vonatkoznak a magán- és jogi személyiségű termelőkre. Komoly szankciókat is kilátásba helyeztek a törvényalkotók, ezek szerint a szabályokat be nem tartók 500-tól akár kétezer lejig terjedő büntetésekre is számíthatnak, az egyesületek pedig legsúlyosabb esetben az értékesítési jogot is elveszíthetik.

Nem jelentenek gondot az új rendelkezések

Márton István, a Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének vezetője korábban hangsúlyozta, számukra nem jelent újdonságot az, hogy kizárólag az egyesületek vagy termelői csoportok által működtetett begyűjtőkből viszik majd el a tejet. Elmondása szerint évek óta tudatosan építkeznek annak érdekében, hogy felkészülve érje a gazdákat a változás. Vannak olyan csíki községek, ahol már 2005-2006-ban létrejöttek az egyesületi gyűjtőpontok. Elsőként Dánfalván, Szépvízen, Borzsovában kezdték el működésüket ezek a létesítmények, majd Vacsárcsi, Szentmihály, Delne és Pálfalva is feliratkozott a gazdakézben levő tejcsarnokokat működtető falvak sorába, megyeszinten pedig több mint harminc egyesületi tulajdonban működő tejbegyűjtő központ van. Legutóbb Gyimesfelsőlokon nyitottak meg egyesületi tejbegyűjtőt, a Kászonokban pedig a bővítésen gondolkodnak.

Az egyesületi elnök szerint elenyésző számban ugyan, de még vannak olyan települések, ahol a jövőben problémás lehet a tej értékesítése. Ilyen például Csíkszentdomokos, ahol ugyan kicsi az állatlétszám, ám náluk is jól jönne egy egyesületi tejbegyűjtő. Alcsíkon Csíkszentimrén és Csíkszentsimonban a nagyobb állatlétszám is indokolttá tenné a tejcsarnok létrehozását.