Szabályozott patakmeder védi a szépvízieket az árvíztől

A szakemberek egy része megkérdőjelezi a terméskőből épített támfalak hatékonyságát

„2007. január 31-én kelteztem az első átiratot a prefektúra irányába. Tíz évet rendeztük a papírokat, miniszterek jöttek, ígértek, mi pedig maradtunk a sorozatos árvizek okozta problémákkal” – emlékezett vissza a pénteki helyszíni szemle alkalmával Ferencz Tibor. Szépvíz polgármestere a mintegy három kilométeren elvégzett munkálatot tekintette meg a kivitelező bukaresti Grup Hidrocon Rt. vezetőinek, a környezetvédelmi minisztérium képviselőinek, illetve Dávid Csaba, az Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatójának társaságában. Az illetékesek a partszakasz teljes hosszát végigjárva vették szemügyre a beruházást.

„Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter segítségével kaptuk meg 2006-ban az engedélyeket a 7,5 millió lej összértékű munkálatra, melynek öt híd újjáépítése is része volt” – folytatta beszámolóját a községvezető. Elmondása szerint a kivitelezés során elég sok gond adódott a lakossággal, hiszen a támfalak építésekor a kertek végébe, az udvarokba is be kellett menni. Ám szerencsére, a néha igencsak feszült helyzeteket minden esetben sikerült kezelni.

A helyszínelés alkalmával egyébként néhány hiányosságra is fény derült: a házak megközelítését biztosító átkelők közül néhányat nem szabványszerűen építettek, emellett a megmaradt három régi híd sem felel meg a követelményeknek, Ferencz Tibor szavaival élve, „inkább gátak, mint átereszek”. A problémákat a bukaresti cégnek kell orvosolnia. „A tavaly pont ebben az időszakban volt az árvíz az ország különböző részein. Itt is nagy mennyiségű vizet kellett leengedni, és ez volt az első alkalom, amikor éreztem, hogy ennek a munkának haszna van” – nyugtázta az elöljáró.

Dávid Csaba: vannak hatékonyabb módszerek is

„Komolyabb elemzést kellett volna végezni, mikor ezt a módszert választották” – fogalmazott az Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatója. Dávid Csaba szerint létezik hatékonyabb, szintén környezetbarát módja is a mederszabályozásnak, mint a terméskőből épített támfal. A szakember úgy vélte, ennek az a hátránya, hogy hegyvidéken, ahol több hónapon át tart a tél, a fagyás és olvadási ciklus gyakori és hosszú időt tart, ez pedig könnyen károsíthatja a támfalakat. Emellett a növényzet is megtelepszik a kövek közé, ez szintén problémákat okozhat.

„Premierszámba megy az ilyen jellegű patakmeder szabályozás, éppen ezért ennek a viselkedési módját és a karbantartási költségeit mindenképpen követnünk kell ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, alkalmazzuk-e a továbbiakban, vagy inkább a beton támfalakat részesítsük előnyben” – nyomatékosított az illetékes.

A vezérigazgatótól azt is megtudtuk, folytatni szeretnék a Szépvíz-patak szabályozását egészen az Olt folyóig, az ezzel kapcsolatos tervek hamarosan elkészülnek. Dávid Csabától ugyanakkor megkérdeztük, mikor kezdődik el a mindszenti vízgyűjtő gát építése, a szakember elmondása szerint erre már a jövő héten sor kerülhet. Az igazsághoz viszont hozzátartozik az is, hogy az illetékesek a húsvéti ünnep előtti napokban is hasonlóan nyilatkoztak.