Megnyitja kapuit Csík első kisközösségi vágóhídja

Bizonyos technikai problémákat kell még megoldanom, illetve kisebb adminisztratív teendőket is el kell végeznem. Úgy gondoltam, hétfőtől indítanám a tevékenységet – számolt be a fejleményekről Sebestyén Sándor. A csíkcsicsói vállalkozó elmondta, 12–13 évvel ezelőtt már működtetett vágóhidat, az annak helyt adó épületet újította fel a mostani követelmények szerint. A beruházás mintegy húszezer euróba került, ebben benne van az épület korszerűsítése, illetve a szükséges felszerelés beszerzése.

A gazda elmondta, egyelőre saját állományát értékesíti a vágóhíd révén, a későbbiekben azonban bérvágásokat is vállal, illetve tervezi, hogy a környékbeli állattartóktól is felvásároljon jószágokat. „Több feldolgozóval vannak előrehaladott tárgyalásaink, sok múlik azon, milyen árat tudnak ezek fizetni” – fogalmazott a vállalkozó. Mint elmondta, idő kell ahhoz, hogy a felvásárlói piac kialakuljon. „Egyelőre tapogatózunk, ám ha már ennyit befektettünk, jó volna, ha működne a dolog” – jelentette ki Sebestyén. Hozzátette, a legnagyobb gond a törvénykezés kiszámíthatatlansága, amely miatt lehetetlen akár egy évre is előre tervezni.

„Derült égből villámcsapásként születnek meg az újabb és újabb törvények, amelyekkel keresztbe tesznek a gazdáknak. Ilyen körülmények között nehéz életben maradni” – véli Sebestyén. A csicsói gazda hangsúlyozta, a következő hetekben derül ki, milyen árat tudnak kínálni számára a feldolgozók. Csak ezután lehet megállapítani azokat az árakat, amelyekkel majd felvásárolná a környékbeli gazdáktól az élő állatokat vagy végezné a bérvágásokat.

Nincs más érdeklődő

Szóban többen jelezték, hogy indítanának kisközösségi vágóhidat, ám a hivatalos folyamatot senki más nem kezdte el – tudtuk meg Borsos Csabától. A Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság osztályvezetője elmondta, a csicsói létesítmény engedélyeztetése kissé elhúzódott, a vállalkozónak végül is sikerült teljesítenie a törvényes feltételeket. Az illetékes hangsúlyozta, szigorú feltételek mellett működhet a vágóhíd. Például minden egyes levágott állatnál el kell végezni a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat: huszonnégy hetesnél idősebb szarvasmarháknál a szivacsos agyvelőgyulladásra, míg disznóknál a sertéspestisre vonatkozó ellenőrzéseket.

„Jól jön a kis vágóhidat működtetők számára az a már hatályban levő rendelkezés, miszerint a háztáji sertéseket a gazdaságon kívül is lehet értékesíteni” – említette az osztályvezető. Így a vállalkozó közvetlenül a gazdáktól is felvásárolhatja az állatokat, amelyeket majd a feldolgozóknak adhat tovább. Borsos Csaba szerint így a kis kapacitású vágóhíd működtetője, illetve maguk a gazdák is jól járnak.

Milyenek kell legyenek a vágóhidak?

A törvény számos olyan előírást tartalmaz, amely részben megkönnyíti a beruházó életét. Például, ha a levágásra szánt állatok 50 kilométeres körzetből érkeznek, nem kell pihentető helyet kialakítani, nem szükséges létrehozni külön állatorvosi szobát, illetve megengedett az egy szobából álló öltöző. Mindezek mellett a működtetőknek kötelezettségeik is vannak. Ilyen például, hogy könnyen tisztítható felületet kell biztosítani a létesítményben, a szennyvizet nem szabad közvetlenül a csatornarendszerbe engedni, valamint szigorúan be kell tartani az állatjóléti feltételeket. Utóbbi azt jelenti, hogy levágás előtt el kell bódítani a jószágot.

A jogszabály többek között meghatározza azt az állatlétszámot is, amelyet egy hónap alatt le lehet vágni. Szarvasmarha esetében például ez húsz egyed, sertés, juh és kecske esetében viszont száz. A kettő kombinációjaként nem lehet meghaladni a 2,5 UVM-t naponta. A mértékegység meghatározásában minden állattípus bizonyos értékkel bír, ez 0,05 UVM és 1 UVM között váltakozik. Ezek mellett természetesen egy sor, a létesítmény elrendezésére vonatkozó, valamint higiéniai feltételnek is meg kell felelni.