Gödöllői alkotók a PAG-ban

Mint Vorzsák Gyula képzőművész, kurátor elmondta, tavaly vették fel a kapcsolatot a gödöllői Levendula Galériával, azóta nem csak a Magyar Festészet Napja alkalmából szervezett cserekiállításon működnek együtt (idén is Gödöllőn állítanak ki a székelyföldi alkotók), hanem alkotótáborok keretében is. „A csíkszeredai művészek részt vettek a gödöllői Múzeumok Éjszakája kiállításán, valamint a szabadkai városházán rendezett nemzetközi táborban. Lehetőségünk volt megismerni a Levendula Galéria kiváló művészeit, amit a jelenlévő Gál Lehel és Veres Enéh alkotásai is igazolnak. Műtermeikben szakmaiakban és emberiekben egyaránt gyarapodtunk” ‒ emelte ki a kurátor.

A fővédnök, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében Lukács Bence Ákos konzul szólalt fel, aki beszédében más kárpát-medencei együttműködésekre is felhívta figyelmet.

A kiállítást Hegedűs Enikő művészettörténész, illetve Antall István a Kossuth Rádió szerkesztője méltatták, a megnyitón közreműködött Veres Emese, a Nagy István Művészeti Iskola fuvolaszakon tanuló diákja is.

Hegedűs egy kicsit kitért a Magyar Festészet Napja jelentőségére, említette Csontváry Kosztka Tivadar képzőművészt, aki ilyenkor a figyelem központjába kerül, mivel az ő szellemisége ihlette ezt a napot és egykori műterméből indult ki ez a kezdeményezés 2002-ben. Továbbá Szent Lukácsnak a művészetekben betöltött szerepét is elemezte, hiszen ő volt az első ikonfestő. Nem véletlen, hogy festők védőszentjének névnapját vagyis október 18-át választották a Magyar Festészet Napjának.

Gál Lehel, szilágysági származású festő angyal-sorozata szerinte egyenesen szent Lukácsot idézik. „Éppen Lukács ír arról az angyalról, aki az isteni lét emberi formában való megtestesülését adja hírül. Írása tanúsága szerint az angyalok megjelennek a születés éjszakáján, és egész mennyei sereg örvend a megváltó létének. Innen származik a zenélő angyalok képe, ők ösztönzik a pásztorokat, hogy felkerekedjenek. Ők adnak jelet az emberileg beláthatatlan helyzetek felismeréséhez, az időbeni továbblépéshez vagy a veszély elöli elmeneküléshez. Gál Lehel angyalai abban is segíthetnek, hogy a képzeletünkkel nehezen megragadható lényeket felidézhessük ma, amikor létüket nem is tekintjük valóságosnak” ‒ mondta Hegedűs.

A művészettörténész szerint Gál képeiről is ez a fenségesség, egy érintetlen tiszta világ ideája árad a szemlélődő felé, Mircea Eliade idézettel nyomatékosította mondanivalóját: „Az ember mihelyt magára vállalja a felelősséget annak a világnak a »megteremtéséért«, amelyben lakni kíván, nemcsak »kozmikussá teszi« a káoszt, hanem – az istenek világához hasonlítva – saját kis kozmoszát is megszenteli. Ebben a vallásos honvágyban az a kívánság fejeződik ki, hogy a kozmosz, amelyben él, olyan tiszta és szent legyen, amilyen kezdetben volt, amikor a teremtő kezéből kikerült.”

Antall István inkább Veres Enéh alkotásairól beszélt. Kifejtette, hogy a kortárs képzőművészet két úton közelíti meg a modernizmust, vagy úgy próbál újat mondani, hogy szakít minden hagyománnyal vagy éppen a hagyományt beépítve hoz létre újdonságot. A két kiállítót mindenképp az utóbbi kategóriába sorolta.
Veres Enéh munkáiról elmondta például, hogy Somogyi József szobrász hatása érezhető rajtuk, aki szerinte „úgy tudott tanítani, hogy a világegyetemet tanította”. Szobrászlécével be is avatkozott a tanítványai munkájába, mivel „végtelenül fontosnak tartotta, hogy a szobrászok tanulják meg a szerkezetet és utána találják meg önmagukat” – jelentette ki.

A másik mestere, Nagy Gábor pedig éppen ellenkezőleg, sohasem avatkozott be a tanítványai munkájába, mindig, de mindig arra ösztönözte őket, hogy minél többet alkossanak.

„Veres Enéh szobrászatában az a legmeghökkentőbb, hogy a klasszikát a térbe emeli, a tükröt beteszi a kép mögé, az ősiség felől közelíti meg a korszerűséget, ebből teremt radikális újdonságot” ‒ hangsúlyozta Antall István.

Akik az alkotókat jobban meg szeretnék ismerni megtehetik, mivel szombaton 18 órától a csíki galériában egy kötetlen beszélgetés keretében mesélnek pályájukról.