Egységes legeltetési szabályzata lesz Felcsíknak

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Örökös problémát jelent a csíki falvakban a legeltetés. A nyájak tavasszal és főleg ősszel okoznak fejfájást a gazdáknak és a helyi vezetőknek, hiszen vonulásukkal sokszor tönkreteszik a határt. Felcsíkon kistérségi szinten dolgoztak ki egységes legeltetési szabályzatot, melytől – elfogadása és érvénybe lépése után – a problémák megoldását remélik az illetékesek. Ennek egyik érdekessége, hogy a felelős pásztor garanciapénzt kell befizessen, amelyből az állatok által okozott esetleges károkat fedeznék.

Rédai Botond

2013. március 21., 18:242013. március 21., 18:24

2013. március 21., 19:012013. március 21., 19:01

 

Gyakran okoz problémát a csíki településeken a legeltetés. Szinte minden esztendőben kárt okoznak az állatok a vetésekben vagy magántulajdonban levő kertekben. Az illetékesek többször elmondták, ilyen esetekben a rendőrség által kiszabott pénzbeli büntetés sem hoz megoldást, hiszen a bírságot többnyire lehetetlen behajtani. Emellett a rendőr jelenléte ugyan fegyelmezi a pásztorokat, ám ez sem bizonyult eléggé hatásosnak az elmúlt években.

„A tavaly októberi kistérségi gyűlésen fogalmazódott meg annak igénye, hogy valamilyen módon rendezni kell ezt a kérdést, hiszen óriási problémák vannak a községekben. Tavaly ősszel például teljes volt a káosz, mindenki mindenhol legeltetett” – mondta Albert Alfonz, a Felcsík Kistérségi Társulás munkatársa. Kifejtette, az érintett községek polgármesterei és a közbirtokossági vezetők végül úgy döntöttek, márciusig közös tervezetet dolgoznak ki, melynek célja a legeltetési gyakorlatban tapasztalt káosz felszámolása.  

Szakbizottság adja ki a legeltetési engedélyt

Az elkészült legeltetési szabályzat számos kulcsfontosságú kérdést tisztáz – nyomatékosított Albert. Így például behatárolja a legeltetési idényt: a dokumentumban foglaltak szerint május 14-ig van a tavaszi legeltetés, május 14. – szeptember 29. között a nyári legeltetés, az őszi pedig szeptember 30-tól kezdődik. A szabályzat azt is előírja, évente legalább két találkozót kell szervezni az állattartó gazdákkal, pásztorokkal, a legelők és más mezőgazdasági területek tulajdonosaival. Az elsőt március végéig kell lebonyolítani, a másodikat november 1–30. között.

Szintén újdonság, hogy a felelős pásztor bizonyos dokumentumokat kell felmutasson annak érdekében, hogy megkapja a legeltetési engedélyt. Ezt minden faluban egy, erre a célra létrehozott szakbizottság fogja láttamozni.

A pásztor bérleti szerződést vagy más igazoló aktát kell bemutasson, amellyel a legelőtestet megszerezte. Ennek az iratnak a legelőtest nagyságát is tartalmaznia kell. A pásztor az általa használt legelőtestnek a polgármesteri hivatal szakembere által láttamozott helyszínrajzát is kell mellékelje az aktacsomóhoz. „Az elképzelés az, hogy minden felelős pásztor kap egy térképet, amelyen be van rajzolva, hol járhat a csorda” – jelentette ki László. Az iratcsomónak tartalmaznia kell egy táblázatot is, amelyen a kivezetendő állatok szerepelnek faj és fülszám szerint, illetve a tulajdonosok nevei.

Garanciapénzt fizet a pásztor

„Ami még ennél is fontosabb, a felelős pásztornak a garanciapénz befizetéséről kiállított bizonylatot is be kell mutatnia az illetékes bizottságnál” – tudtuk meg a kistérségi társulás munkatársától. A pásztor ezer lejt kell befizessen a helyi közbirtokosság pénztárába. Ezt az összeget ősszel maradéktalanul visszakapja, amennyiben semmilyen kárt nem okozott a legeltetés alatt. 

Az állatlétszámot is meghatározzák

A legelőtestek hatékony kihasználtsága érdekében, és hogy a legeltetés optimális körülmények között történjen, az állatlétszámot is meghatározták a szabályzatban. E szerint egy hektáron legtöbb egy számosállat (például szarvasmarha, ló) és hat kis állat legelhet. Albert szerint a szabályzat egy, sok vitát eredményező problémát is megold. „Volt még egy olyan probléma az utóbbi években, hogy a felelős pásztor azt állította, a tulajdonos engedte meg neki, hogy azt a bizonyos területet lelegeltesse. Ebből nagy problémák és viták adódtak. Erre az a megoldás született, hogy magánterületen csak a tulajdonos írásos beleegyezésével legeltethet a pásztor, amit a polgármesteri hivatalnál kell láttamoztatni” – magyarázta az illetékes.

A felelős pásztor kötelességei

A szabályzatban foglaltak szerint a felelős pásztornak további kötelezettségei is vannak. Ilyen például a legelőn található építmények karbantartása, a legelőtestek takarítása, itatók készítése, a legelőtestek megfelelő módon való trágyázása. Utóbbinál még azt is megszabják, hogy esős időben három-, száraz időben pedig ötnaponként kell kosárfordítást végeznie.

Orvosi igazolás is kell a pásztoroknak

A legeltetési szabályzat az állategészségügyi szabályok szigorú betartását is megköveteli. Így például az állatoknál jelentkező betegségeket azonnal jelenteni kell a körzeti állatorvosnak, illetve minden állatot kötelező módon alá kell vetni a megelőző állatorvosi kezeléseknek. Újdonságnak számít, hogy az esztenák „személyzete” a háziorvos által kiállított, az egészségügyi állapotról szóló igazolással is kell rendelkezzen. A szabályzat azt is meghatározza, hogy ha a felelős pásztornak kifizetetlen büntetése van, a következő évben nem köthet szerződést legelők használatba vételére.

„A felcsíki önkormányzatok a márciusban esedékes soros testületi ülésükön fogadják el a legeltetési szabályzatot tartalmazó határozatot” – tájékoztatott Albert. Hozzátette, ezzel mintegy érvénybe lép az említett szabályzat, amelynek betartását a polgármesteri hivatalok és a közbirtokosságok közösen felügyelik. Az illetékes abbeli reményét is kifejezte, hogy ily módon végre sikerül rendezni a felcsíki gazdák egyik legégetőbb problémáját, azaz a legeltetés kérdését. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei