Egyelőre nem nevezhető sikertörténetnek Csíkban a LEADER

„Eltelt egy év azóta, hogy megkaptuk a működési engedélyünket. Hosszú és akadályokkal teli volt az azóta eltelt időszak” – kezdte beszámolóját Mátéffy Mária. Az ügyvezető szerint a legnagyobb problémák abból adódnak, hogy a LEADER-program a fejlesztések olyan jellegű megközelítését képviseli, amely ellentétes az országban levő „agyonbürokratizált” rendszerekkel. „Az alapelvek szerint a LEADER erősen területhez kötött és alulról építkező. Az országban eddig létező pályáztatási rendszer pedig nehezen tudja ezt az irányt elfogadni” – jegyezte meg.

Kései start és felkészületlenség

Az Európai Unió legnépszerűbb vidékfejlesztési programja a LEADER. Az 1991 óta működő és folyamatosan bővülő támogatási forma lényege, hogy a helyi, vidéki közösségek maguk dönthetnek arról, melyek azok a területek, amelyek fejlesztését fontosnak tartják, és ezt támogatni is tudják. Még inkább különlegessé teszi a LEADER-t, hogy nem azoknak szól, akik erősebb gazdasági potenciállal rendelkeznek, és el tudják érni a nagyobb pályázati rendszereket, hanem kisebb léptékű, de a helyi közösségek számára meghatározó projekteket támogatnak.

„Már az előkészületek során egyfajta központi nyomásgyakorlásnak voltunk kitéve. Bukarestből azt szerették volna, olyan pályázati kiírásokat hirdessünk meg, amelyek teljesen megfelelnek  az országos vidékfejlesztési pályáztatási rendszernek. Itt jön az ellentmondás, mert nekünk a helyi igényekre kell válaszolnunk. Emiatt is úgy látom, ellentmondások aknamezőin kell előre haladnunk” – részletezte az illetékes. Hozzátette, a Csík LEADER, az országban az elsők között, még 2010-ben kidolgozta a fejlesztési stratégiáját, mely alapján meghirdették a pályázatokat.  Ezt azonban úgy kellett fenntartani, hogy időközben országos szinten is megszületett a LEADER-kiírások szabályozása. Ez viszont annyira nem volt köszönő viszonyban a helyi stratégiákkal, hogy már a szabályozás negyedik változatán dolgoznak az illetékesek. „Amit mi leszögeztünk, az például tavaly decemberben semmissé vált. Ez nem sportszerű, mert mi saját költségünkön, az önkormányzatok és kistérségek támogatásával kezdtük működésünket, a központban azonban folyamatosan változtatják a szabályokat, főképpen hátrányunkra” – említette Mátéffy.

Más szellemiség, ugyanolyan elbírálás

„A szabályok és előírások folyamatos változtatása kihat a teljesítményünkre is” – méltatlankodott a Csík LEADER Egyesület ügyvezetője. Mátéffy Mária szerint a LEADER-programnak teljesen más a szellemisége, mint a vidékfejlesztési alap más kiírásainak, ám furcsamód a pályázatok ugyanolyan elbírálásban részesülnek a regionális központokban, mint az országos jellegűek. „Mindennek negatív hatása azonban a pályázókon csapódik le” – hangsúlyozta az illetékes. Elmondta, ezt hűen tükrözi a tavaly decemberben a központi regionális ügynökséghez leadott pályázatok sorsa. A mikrovállalkozások fejlesztésének támogatására letett tizenegy pályázat közül például kilencet utasítottak vissza, noha a Csík LEADER elbíráló bizottsága támogatásra alkalmasnak találta azokat. „Olyan formai hibákat hoztak fel, amelyek tőlünk függetlenek, a kiírási szabályzatban pedig ellentmondásosak, azaz értelmezhetők” – jelentette ki Mátéffy.

Két példát is felhozott: a kiírásban például az szerepel, hogy a pályázónak be kell mutatnia a könyvelési mérlegét. A Csík LEADER elbíráló bizottsága ezt úgy értelmezte, hogy elég láttamoznia a dokumentumot, nem kell csatolni a pályázati csomaghoz. A regionális központban viszont sok esetben éppen ezt a dokumentációt hiányolták. Másik érdekes példa, hogy tavaly szeptemberben vezették be központilag azt a szabályt, hogy a támogatási szerződéseket be kell vezetni a telekkönyvekbe. Augusztusban viszont már egy sor kiírást lezárt az egyesület, a hiánypótlást pedig kevesen tudták elvégezni. „Egyébként sok probléma adódik abból, hogy Csíkszéken sok esetben még mindig tisztázatlanok a tulajdonviszonyok. Márpedig LEADER-pályázatoknál ez kizáró jellegű előírás” – nyugtázta.

Élesben zajló tanulási folyamat

„Homlokegyenest más kellene legyen a LEADER, mint amilyennek engedik” – szögezte le Mátéffy Mária. A vidékfejlesztési szakember kiemelte, nem az a cél, hogy szabályok nélkül szórják a pénzt. A LEADER-nek azt kellene bizonyítania, hogy mit lehet kis összegekből megvalósítani. „Ha elismernék, hogy egy tanulási folyamatban vagyunk éppen, akkor talán meg is lehetne érteni ezt a sok összevisszaságot. Ám nálunk sajnos élesben megy a játék, amelynek szenvedő alanyai is vannak. És ugyanakkor szorít az idő is, mert az uniós előírások szerint már csak idén lehet LEADER támogatási szerződéseket kötni” – fogalmazott az ügyvezető.

Hangsúlyozta, Magyarország például kormánytámogatással lebonyolított egy kísérleti programot, melynek révén letesztelték, hogyan működhet a LEADER pályáztatási rendszer. Az ebből levont tanulságokat ültették gyakorlatba, így a program indulása nem érte felkészületlenül őket. Így sokkal hatékonyabban tudják lehívni az ezzel kapcsolatos összegeket. Románia azonban kihagyta ezt a lépést, így az ellentmondások és a problémák a program működése közben jelentkeznek, ezért kezelésük rendkívül nehéz, és sok elégedetlenséget szül. „Kérdem én, akkor egyáltalán miért dolgozunk mi? Miért van dupla elbírálás, egyik részünkről, másik pedig a regionális központ részéről?” – tette fel a talán költőinek szánt kérdéseket Mátéffy Mária.

Folytatni kell az elkezdett munkát

„Elképzelhető, hogy az embereknek elmegy a kedve a pályázatírástól, ám nem ez a megoldás” – nyugtázta a Csík LEADER Egyesület ügyvezetője. Elmondása szerint nagyon fontos, hogy az emberek maguk szabhassák meg a helyi fejlődés irányát, erre pedig a LEADER-program a legmegfelelőbb. „Úgy látom, megéri ezen a tanulási folyamaton átmenni, hiszen a későbbiekben jelentős eredményeket lehet elérni. A SAPARD-kiírások esetében is az elején alig volt néhány pályázat, később aztán országos második lett Hargita megye a letett pályázatok tekintetében. Ennek fényében van, amiért dolgozni, még ha sok az akadály is” – vélte Mátéffy.