Céggel készíttetnék Csíkszentgyörgyön a parcellázási terveket

„Idén prioritásként kezeljük a területrendezést. Úgy gondolom, tevékenységünk során a legnagyobb hangsúlyt a község kataszteri nyilvántartásának az elkészítésére kell fektetnünk” – fogalmazott érdeklődésünkre György József. Csíkszentgyörgy polgármestere elmondta, ez korántsem egyszerű munka, hiszen a település a maga 24 ezer hektáros területével az egyik legnagyobbnak számít Hargita megyében.

„Több okból is rendezni kell a tulajdonjogi kérdéseket: először is szeretném lezárni ezt a sok ügyintézést és vitát, ami a földek tisztázásával jár nap mint nap. Időnk nagy részét ez emészti fel, pedig sok más teendő is lenne a községben. Ugyanakkor zavaró az is, hogy immár húsz éve nem sikerült pontot tenni a történet végére” – jelentette ki az elöljáró.

Két éve nem adtak ki birtoklevelet

A községvezetőtől megtudtuk, 3322 jóváhagyott kérés van a helyi földosztó bizottságnál mintegy 20 ezer hektárra. Ebből 2011-ig kiadtak 2152 birtoklevelet, amivel 13553 hektárt sikerült lefedni. Ez a visszaigényelt területnek mintegy hetven százalékát jelenti. „Ami rendkívül bosszant engem, hogy ha a két évvel ezelőtti törvénymódosítás során nem szabták volna a birtoklevél kiállításának feltételeként a dűlőnkénti parcellázási tervet, akkor most legkevesebb 90 százalékos teljesítményt tudnánk felmutatni” – méltatlankodott az elöljáró. Véleménye szerint a folyamatosan változó jogszabályok mellett is nagyon jó módszert dolgoztak ki a földügyek tisztázására, a számadatok is ezt támasztják alá.

Két évvel ezelőtt azonban leállt az egész folyamat, mert a földtörvény akkori módosítása dűlőnkénti parcellázási tervet kért. A dűlő egyébként olyan terület, amelynek természetes határai vannak. Ilyen lehet út, patak, belterület határa, erdő. Ez azt jelenti, hogy ha egy regiszterben egy személynek például van három különböző dűlőben földterülete, csak akkor állítja ki a birtoklevelet a kataszteri hivatal, amikor mind a három dűlőben az összes tulajdonosnak a parcellái meg vannak mérve, be vannak azonosítva, és nincsenek viták sem a határokat, sem a területnagyságokat illetően. Létezhet olyan dűlő, amelyben öt, de olyan is, amelyben kétszáz parcella van. A földtörvény tavaly őszi újbóli módosítása – miszerint dűlőnként is lehet részleges birtoklevelet kiadni – sem hozta a remélt áttörést. „A részleges birtoklevél könnyítést jelent, de nem olyan mértékűt, hogy az jelentősen előremozdítsa a folyamatot, hiszen az illető dűlő parcellázási tervét úgy is el kell készíteni. Az az érzésünk, mintha hiába dolgoztunk volna eddig” – panaszkodott a polgármester.

Kevésnek bizonyul az egy-két szakember

„Mindenki azt várja tőlünk, hogy tegyünk pontot a történet végére. Ám sajnos egyetlen kataszteri szakember végzi a munkát, ő állíthatja össze a dokumentációt és a digitális parcellázási tervet. Hiába támogatja őt a földosztó bizottság, képtelenség ekkora volumenű munkát elvégezni” – nyugtázta az elöljáró. Hozzátette, a községben sokan hibáztatják a polgármestert is, hogy miért nem rendezi véglegesen a kérdést. „Biztosítok mindenkit, egy gombnyomással megoldanám, ha rajtam állna. De nem tehetem, a törvények nem hogy segítenék ezt a munkát, inkább akadályozzák” –mondta György.

Megyei bizottság – egyik kerékkötő?

A csíkszentgyörgyi polgármester szerint nem elég, hogy a folyamatosan változó törvények kihívás elé állítják a helyi földosztó bizottságokat, a megyei szakbizottság magatartása is hátráltatja a folyamatot. Példaként elmondta, hogy 1991-ben a tulajdonjogi igényléseket az 1962-es mezőgazdasági regiszter alapján nyújthatták be az érintettek. Ebben viszont nem mindenkinél szerepelt a teljes földtulajdon, hiszen akkoriban sokan a kisebb adózás reményében nem jelentették be tulajdonuk egy részét. A községvezető szerint egy dűlőnek a felmérésekor viszont a legelőkön és kaszálókon egyértelműen látszik, hogy esetleg nagyobb területe volt az illetőnek, mint ami a regiszterben szerepelt. Sőt, az érintett ezt legtöbb esetben dokumentálni is tudja. A megyei bizottság azonban nem veszi figyelembe ezt, egyszerűen nem fogadják el a többletet. A különbözet pedig így függőben marad, arra nem lehet tulajdonlevelet kiadni.

„A megyei bizottság hozzáállása is akadályozza az egész folyamatot, hiszen más megyékben elfogadják az ilyen jellegű kiegészítéseket. A helyi bizottság hiába hoz megalapozott döntést, azt egyszerűen nem veszik figyelembe. Akkor egyáltalán miért dolgozunk itt helyben, mi értelme az egésznek? Egyáltalán miért van szükség helyi bizottságra? Csúfolkodni akarnak velünk, vagy csak bábok vagyunk? Miért nem lehet ezeket a módosításokat elfogadni, miért kötik a kereket?” – fakadt ki a csíkszentgyörgyi községvezető.

Elmondása szerint megoldást jelenthet erre a helyzetre az a tervezett törvénymódosítás, amely használati jogot, majd néhány év múltán tulajdonjogot adna az érintetteknek ezekre a plusz területekre. „Ezt a szabályzatot azonban én még nem láttam. A megyei bizottságot nem érdekli, ám az általuk okozott helyzet rajtunk csapódik le. Hogyan magyarázzuk meg az embereknek, hogy nem kaphatnak birtoklevelet olyan területre, amire bizonyították a tulajdonjogot?” – kérdezte György.

Az újrakezdés

A csíkszentgyörgyi polgármester elmondta, úgy döntöttek, legalább 15-20 szakértőt foglalkoztató cégre fogják bízni a kataszteri térkép és a parcellázási tervek elkészítését. Az erre vonatkozó közbeszerzési eljárást közvetlenül az idei költségvetés elfogadása után hirdetnék meg. „Mindenképpen meg kell próbálnunk pontot tenni az ügy végére. Körülbelül 100 ezer dűlő van a község területén, ezt a mennyiséget egy-két szakemberrel lehetetlenség felmérni” – érvelt a céges megoldás mellett az elöljáró.

Elmondása szerint előzetes számításokat is végeztek. Ebből kiderült, 1,8 millió lejbe kerülne a feltérképezés, a parcellázási terv és a telekkönyvezésre való előkészítés. „Ez hatalmas összeg, főleg, ha azt nézzük, hogy a község saját, évenkénti bevétele 600 ezer lej körül mozog. Segítséget kérünk, ahonnan csak lehet, és valahogy kivitelezzük ezt. Az elképzelések szerint ezzel a módszerrel 2015-re tudnánk lezárni a birtoklevelek kiosztását” – mondta befejezésül a polgármester.