Fotó: Iochom Zsolt
A Betegek Világnapja alkalmából a vasárnapi ünnepi szentmisét követően Papp Lajos szívsebész professzor tartott előadást a csíksomlyói kegytemplomban.
2014. február 09., 15:122014. február 09., 15:12
2014. február 09., 15:302014. február 09., 15:30
A Széchenyi-díjas szívsebész professzor lesz a fővédnöke és díszvendége az idei össznemzeti zarándokvonatnak, a Székely Gyors-Csíksomlyó Expressznek, így több ezer magyar zarándokkal együtt érkezik a zarándokvonaton a csíksomlyói búcsúba. A csíksomlyói ferencesek meghívásának eleget téve tartotta meg előadását a pápai kisbazilikában.
A tudás nyelve
A professzor vallja: nem mi határozzuk meg, hogy hova születünk, hogy mikor születünk, hogy milyen nemzethez tartozunk, és azt sem, hogy mikor hagyjuk el ezt az árnyékvilágot. „Isten akaratából lett nemzetünk a magyar, anyanyelvünk a gyönyörű magyar nyelv. Nekünk itt van dolgunk, a világ legszebb tájegységében a Kárpát-medencében. Nem vesszük észre azt, hogy olyan nyelvet beszélünk, ami a világon köztudottan a tudás nyelve” – emelte ki bevezető gondolataiban. Az anyanyelvről, mint a legnagyobb kincsről elmondta: sokszor csak amikor már elveszítjük tapasztaljuk meg, hogy mekkora kincs számunkra.
Miért beteg a magyar nemzet?
Napjaink orvostudományának nagy felfedezése, hogy a betegségünk okai között nem a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás szerepel, hanem amit szóban egymás között kifejezünk. „Miért beteg a magyar ember? Miért beteg a magyar nemzet?” – tette fel a kérdést az előadó. Válasza tömör: elfelejtettük őseink törvényét, a szeretetre épülő, egymást segítő társadalomépítést.
Az egészséget három lábú székhez hasonlította, melynek három lába: test, lélek és szellem. „Ha bármelyik láb eltörik, felbillen az egészségünk. Nem helyettesíthető egyik láb a másikkal. Azért betegedett meg a lelkünk, mert elhagytuk Istent, és nem támaszkodunk a papok által nyújtott lelki segítségre” – nyomatékosította a szívsebész professzor, aki a legszentebb hivatások gyakorlóiként emelte ki a lélekkel foglalkozó papokat, a szellemmel foglalkozó tanító-tanárokat, és a testtel foglalkozó orvosokat. „Az lenne a legjobb, ha mindenki mindennel foglalkozna: a pap nem csak a lélekkel, hanem a szellemmel és a testtel, ugyanígy a tanítók és az orvosok. Mindannyiunknak dolgozni kell azért, hogy gyermekeinknek, unokáinknak szebb jövőt biztosítsunk!”
A szeretet a legnagyobb gyógyító erő
Előadása végén Papp Lajos a szeretet gyógyító erejéről beszélt: „Egyetlen egy gyógyszer van, ami minden betegségből képes kigyógyítani az embert, és semmibe nem kerül. A tudomány laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyította, hogy a szeretet az immunrendszerünket erősíti, és minden betegségből meg lehet gyógyulni. Mindennél hatásosabb és olcsóbb gyógyító erő a szeretet. Ne kémiai szereket, hanem a szeretet használják gyógyításra!” – kérte a hallgatóságot a professzor.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!