A legújabb „divatnak” hódolva

„Talán genetikailag vagyunk úgy kódolva, hogy közel szeretünk lenni az olyan háztáji gazdasági állatokhoz, amelyekkel egyúttal pénzt is lehet keresni” – jelentette ki farmlátogatásunk során Bartalis, miután türelmesen kivártuk az említett pályázattal kapcsolatban érkezett banki küldöttség látogatását. A vállalkozó hozzátette, ha már az ember ilyen genetikát hordoz magában, akkor álmai is születnek arról, hogy egyszer majd önálló gazdaságot fog vezetni. „Hogy mekkora is lesz az a gazdaság, azt sose tudja meghatározni a gyerek, mivel utólag derül ki, melyek azok a lehetőségek, amelyeket meglovagolhat. Annyit mindenesetre tud, hogy együtt szeretne velük lenni, belőlük szeretne megélni, s a további életét e szerint szeretné igazítani” – említette mintegy vallomásként a felcsíki gazda.

Meghatározó a szakmai felkészültség

Beszélgetésünk során kiderült, első kapcsolata az állatokkal a szülők háztáji gazdaságában volt, ezek az élmények a későbbi tanulmányait is meghatározták. Így például állat-egészségügyi szakközépiskolát végzett Gyergyószentmiklósón, majd agrár-közgazdászati egyetemet Gödöllőn. „Mindenképpen arra törekedtem, hogy minél jobban tökéletesítsem a szakmai tudásomat. Majd az élet elsodort egy kicsit ettől a tevékenységtől, mivelhogy faüzletben utaztunk. Emellett mindig voltak állataink, húsznál több szarvasmarhát tartottunk” – mesélte Bartalis.

Az EU hozta az ötletet

Az uniós csatlakozással a tejtermeléssel kapcsolatos előírások is szigorodtak, illetve az állatjóléti feltételeket is biztosítani kellett. „Akkor jött az ötlet, hogy magasabb szintre emeljük a gazdálkodást” – mondta a felcsíki vállalkozó. Uniós pályázatból tejtermelő tehenészetet létesítettek, a már meglévő húsz körüli szarvasmarha-állományhoz vásároltak harminchárom borjadzó üszőt Németországból. „Így lett meg az induláshoz szükséges ötven fejőstehén. Kezdetben állatonként napi 20-22 literes átlagtejtermelés volt, majd fokozatosan felnőttünk 24 literre, most pedig 25-26 literes átlagmennyiségnél tartunk” – osztotta meg az eddigi eredményeket Bartalis.

Húsmarhatenyészet, mint a legújabb „divat\"

„Egyre nagyobb divatnak örvend a húsmarhatenyészet, hiszen egyre inkább ezt az ágazatot támogatják mind állami, mind európai szinten. Ezért döntöttünk úgy, hogy mi is szeretnénk ezzel az ágazattal foglalkozni” – emelte ki a gazda. Elmondása szerint ez a típusú gazdálkodás azért előnyösebb, mert az állatokat olcsóbb tenyésztéssel lehet tartani. Ám az is igaz, hogy nem akkora a jövedelem utánuk, mint a tejtermelés után. „Ha éves szinten nézzük, hogy mennyi a ráfordítás és mennyi támogatás meg jövedelem van utána, akkor a profit majdnem ott van, mint egy tejtermelő tehénnél” – említette Bartalis. Hozzátette, a tejtermelő és húsmarhafarmot mindenképpen külön vállalkozásként fogják kezelni, főleg, mert a tulajdonosi viszonyok sem azonosak. „Ugyanakkor konkrétan szeretnénk látni azt is, melyik ágazat mit termel.”

A megnyert 370 ezer eurós pályázatból egyébként mintagazdaságot létesítenek. Ehhez vásároltak tíz darab húsmarhát, majd ha minden jól megy, további tíz állatot szereznének be, így alakulna ki a szaporításra alkalmas húsz anyaállatból származó állomány. Mind törzskönyvezett román pirostarka tehénről van szó. „Nagyon odafigyelve, jó tenyésztési munkát végezve azt szeretnénk látni, hogy ha mindent beleadunk, mit lehet kihozni egy új húsmarhafarmból a mai világban” – osztotta meg elképzeléseit Bartalis. Kiemelte, nem beszélhet úttörő vállalkozásról, hiszen többen is kezdtek foglalkoznak ezzel a régióban, de számukra mindenképpen kihívást jelent. „Nem lesz túl nagy ez a gazdaság, korlátozva lesz a férőhely, a takarmánytermesztési lehetőségek miatt. Eredményt szeretnénk elérni, a saját családunk jólétéért dolgozunk” – mondta a vállalkozó.

Örvendeni kell az apró dolgoknak

„Mint az élet minden területén, az embernek addig tud örömet szerezni a gazdálkodás, ameddig az apró dolgokat is értékelni tudja. Ilyen például, amikor egy tehén megtermékenyül, egy boci megszületik, egy tehén jó állapotban van, egy betegségből kigyógyul, vagy éppen jól termel. Ha gondosan tudsz vigyázni az állatokra, és ehhez sikerélmények is társulnak, akkor ez jelenti a gazdálkodás szépségét. Ha ehhez társul egy pici anyagi haszon is, akkor már nagyon jó” – mondta egyfajta vallomásként a felcsíki farmer. Megjegyezte azonban, hogy jelentős problémákat okoz az állandóan változó, bizonytalan gazdasági környezet. A támogatások sosem érkeznek időben, emellett egyre nagyobb rizikófaktort jelent az időjárás, hiszen mind gyakoribbak és hosszabbak a száraz időszakok, amelyek jelentős kiesést okoznak a takarmánytermelésben. „Nem egy stabil piacgazdaságot élünk. Így sose lehetsz biztos abban, hogy adott termékedet adott áron értékesíteni tudod. Ezért előfordulhat, hogy kiugróan magas jövedelmed lesz, vagy akár vesztességben is zárhatod az évet. Meg kell tervezni a jövőt, hiszen álmok nélkül nincs élet. Azonban viszonylag pesszimistán kell tervezni. Hogyha az ember ekképpen cselekszik, akkor a nehéz időket is túl lehet élni. Így egy létminimumot mindenképpen tud szolgáltatni a vállalkozás, nem jut a csőd szélére, nem omlik össze” – véli.

Megoldás a szárazságra

Bartalis Attila szerint nem olcsó a felkészülés a szárazságra, de mindenképpen hatékony. Véleménye szerint a megoldás olyan takarmánynövények termesztése, amelyek jól tűrik a száraz időjárást. Példaként a lucernát hozta fel, amelynek a gyökerei nagyon mélyre, több méterre is lenyúlnak, így a talaj alsó rétegeiben tárolt vízmennyiségből tudnak táplálkozni, ezért még a legszárazabb években is közepes termésmennyiséget produkál. Ehhez viszont megfelelő géprendszer kell a talaj előkészítéséhez, illetve a betakarításához szintén komplex gépsor, hogy a gazda rendelkezésére álljon. „Ha lucernából jó minőségű szénát tudunk készíteni, akkor az egyik legkomplexebb takarmány, amit fel lehet használni az állattenyésztésben. A ráfordítás jóval nagyobb, mint a hagyományos takarmánynál, de biztonságot ad a gazdának, és olyan jó minőségű takarmányt biztosít számára, amit másként nem lehet megtermelni” – fogalmazott a felcsíki vállalkozó.