Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:09

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

20:34

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

20:11

Negyven hektárnyi területet tarolnak le

20:10

Kifutottak az időből, más forrást kellett keresni a sepsiszentgyörgyi iskola felújításához

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Az utcán támadt emberre a medve

Minden, amit az e-SIGUR rendszerről tudni érdemes

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Székely zászlót rongáltak a bukaresti szurkolók Csíkszéken

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Csák János kulturális miniszter: ha nincsen kultúránk, akkor nincsen identitásunk

Kultúra és innováció témában beszélgetett Tusványoson pénteken Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Both Miklós a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója valamint Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár egyesület elnöke, a kolozsvári magyar napok főszervezője. A panelbeszélgetés során olyan dolgokat érintettek, mint a kultúra és az innováció kapcsolata vagy a fesztiválok kultúrára gyakorolt hatása.

Bencze Emese

2023. július 21., 20:072023. július 21., 20:07

Fotó: Haáz Vince

Bencze Emese

2023. július 21., 20:072023. július 21., 20:07

Csák János a beszélgetés elején kiemelte, hogy a világban óriási elbizonytalanodás van az identitás tekintetében, amely szorosan a kultúrához kapcsolódik.

Ha nincsen kultúránk, akkor nincsen identitásunk”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy az identitás azért szükséges, mert anélkül nincsen önrendelkezés. A miniszter azt is kiemelte, hogy Magyarországon egyik élenjáró ország abban a tekintetben, hogy a külkereskedelem mekkora része a GDP-nek, majd feltette a kérdést, hogy:

mi értelme van a munkahelyeknek, az exportnak, a GDP-nek, a gazdasági növekedésnek, ha nincs benne egy nép, amely emberekből, családokból áll, akiknek van identitása, van önrendelkezése és cselekvőképesek?”

Ha nem lenne identitásunk, kultúránk, akkor azt sem tudnánk eldönteni, hogy hozzunk be külföldi befektetést, vagy ne – hangzott el.

Az a gazdagság, amit örököltünk egyben felelősség is, amit családjainkban viselni kell. Tovább kell adni ezt a kultúrát és ez kormány felelőssége is – jelentette ki Csák János. Ehhez kapcsolódóan azt is kiemelte, hogy a magyar állam évente mintegy ötszázmillió forintot költ el a kultúrára.

A magyar állam kőkeményen bele áll abba, hogy a kultúrába tereljenek vissza minél több pénzt az adóbevételekből”

– fogalmazott. Csák János kiemelten fontosnak tartja azt is, hogy a magyar főváros mellett, más kisebb városok is kapjanak finanszírozást kulturális fejlesztésekre.

Fotó: Haáz Vince

Both Miklós az általa vezetett Budapest székhelyű intézmény – a Hagyományok Háza – képviseletében arról beszélt, szerinte két nagy démon van a kultúra működésében,

két pólus, ami között meg kell találni az egyensúlyt: egyik a mindent megsemmisítő felejtés, a másik a mindent elfedő emlékezés.

Az igazgató ugyanakkor azt is elmondta, a népművészet nem véletlenül volt a nemzetépítés alapja: „Az egész egy olyan pozitív misszió, amely az embereket összeköti és közös víziót ad, közben pedig elképesztően sok tudás van mögötte, el tudunk benne mélyülni” – fogalmazott.

Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője az előtte szólokhoz csatlakozva elmondta, a jelenlegi kultúránk egy folyamatos innováció eredménye. „Innováció nélkül véges bármely kultúra a világon” – fogalmazott, hozzátéve, hogy itt, a határon túl, az identitás kérdése még kiélezettebb.

Hogyan élhetnénk itt, a határon túl egy kisebbségi társadalomban kulturális identitás nélkül?”

– tette fel a kérdést, kiegészítve azzal, hogy teljesen más helyzetben vagyunk az anyaországi nemzettársainkhoz képest, hiszen itt kisebbségben vagyunk, és abban a kulturális közegben amelyben élünk, interkulturális és nyelvi hiányosságok miatt nem tudjuk tartani a lépést. Felhívta a figyelmet arra is, hogy

fontos az eszköztárat frissíteni de emellett nem szabad elfelednünk, hogy milyen környezetben vagyunk és milyen plusz eszközökre van szükségünk, hogy fenn tudjunk maradni.

Fotó: Haáz Vince

A panelbeszélgetésen szó esett továbbá a fesztiválok és a kultúra kapcsolatáról is. Egészen pontosan arról, hogy fesztivál világot élünk, és ez hogyan alakítja át a kulturális tereket.

Gergely Balázs ennek kapcsán elmondta, a formája egy zenei fesztiválnak és egy közösségi, kulturális fesztiválnak teljesen más, hiszen utóbbin ott van rengeteg civil szervezet, önkéntesek, amelyek mind-mind hozzátesznek valamit, akár kulturális, akár fizikai formában

– ezek olyan közösségi, identitás építő elemek, amelyek hosszútávon óriási erőforrást jelentenek. Mint mondta, ő az egész magyar napos mozgalmat, egy kultúra közvetítő, plusz önkormányzati igénynek fogja fel, amely a magyar kulturális innováció fontos eleme. Tapasztalata szerint ez interkulturális szempontból is fontos, mert

általa nyitnak a többségben lévő román anyanyelvűek felé, és így elindulhat valami.

Fotó: Haáz Vince

Erre rácsatlakozva Both Miklós elmondta, ő a minisztériumban is igyekszik felhívni a figyelmet, hogy mind az innovációban, mind a kultúrában olyan dolgokat kell támogatni, amelyek valódi, mélyen fekvő emberi szükségleteket elégítenek ki, és mivel a kötödés a legmélyebben fekvő, azt kell elősegítenünk.

Ez a magva az identitásnak és a kultúrának egyaránt”

– közölte, hozzátéve, hogy szerinte egy nemzet akkor működik jól, ha jól működő kis közösségek együttese.

Both Miklós véleménye szerint a legfontosabb ebben a kérdésben, hogy megtalálják az egyensúlyt. A fesztiválok tömegrendezvények, melyeknek során fontos lenne arra törekedni, hogy

hasonló kulturális érdeklődésű emberek megtalálhassák benne a helyüket, és kapcsolódni tudjanak egymással különböző programok, találkozási pontok révén.

Fotó: Haáz Vince

„Az arányokat kell megpróbálni tartani, hogy ne komponálják túl a fesztiválréteget, hanem tudjuk az alsó regisztereket is pontosan bele építeni, ez a nagyon izgalmas része ennek az építkezésnek” – fogalmazott.

A digitalizációval kapcsolatban mindhárom beszélgetésben résztvevő személy egyöntetű véleménye volt, hogy a kultúrának sem ártalmas a digitalizáció, amennyiben helyén van kezelve.

Csák János megfogalmazása szerint „a gépek, digitális világ elszegényíti a világunkat, ha mellette nem tartjuk fenn a személyes kapcsolatainkat”.