Fotó: Kristó Róbert
A leromlott mezőgazdasági területek beerdősítésére írt ki pályázatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium. A pályázati lehetőség láttán felcsillanhat az ember szeme, azonban alaposabban elolvasva a kézikönyvet, hamar rájön, hogy ezt a pályázatot sem neki írták ki. A szakemberek egybehangzó véleménye: túl bonyolult a pályázat elkészítése, ugyanakkor a támogatásként elnyerhető összegnél jóval több kell az erdősítés megvalósításához.
2011. február 16., 17:372011. február 16., 17:37
2011. február 16., 19:142011. február 16., 19:14
Csak mezőgazdasági területek beültetésére kérhető a támogatás
Romániában tavaly októberben is lehetett pályázni erdősítésre a 221-es intézkedés alapján, azonban Hargita megyében egyetlen pályázatot sem nyújtottak be, az országban is csak hat ügycsomót állítottak össze. Kajtár Sándor, a Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség Hargita megyei kirendeltségének munkatársa elmondta: ebben a hónapban már több mint százan érdeklődtek a pályázat iránt, azonban még senki sem nyújtott be pályázatot. Rámutatott: a dokumentáció elkészítése hosszabb időt vesz igénybe.
A pályázat
A kiírás szerint a pályázó legkevesebb 0,5 hektáros mezőgazdasági területtel kell rendelkezzen, amely művelés alatt áll. Pályázni lehet saját tulajdonban lévő vagy bérelt területtel, azonban a föld tulajdonjoga tisztázott kell legyen. A pályázati kiírás elsősorban az alföldi és dombvidéki területek erdősítését tartja prioritásnak, de hegyvidéki területek erdősítésére is lehet pályázni. A 221-es intézkedés a telepítésre, az első öt év karbantartási munkálataira ad támogatást, ugyanakkor a mezőgazdasági terület beerdősítése következtében a jövedelem kiesését is kompenzálja 15 évig. A pályázati kiírás értelmében más-más összeg jár azokra a területekre, amelyek hátrányos helyzetű övezeti besorolásban vannak, vagy a Natura 2000 védelmi övezetbe tartoznak. Az alföldi mezőgazdasági területek erdősítésére 1330, illetve 1520 eurót, a dombvidéken lévő területekre 1162, illetve 1328 eurót, míg hegyvidéki területekre 1092, illetve 1248 eurót adnak. Az ültetvény gondozására is külön összeget biztosítanak az első öt évre, így az alföldi területekre 1336, a dombvidéken 1155, míg a hegyvidéki telepítések karbantartására összesen 826 eurót.
A számokon túl
A pályázók első lépésként a kifizetési ügynökségtől kell igazolást kérjenek, mellyel azt bizonyítják, hogy az előző két évre kérték a területlapú támogatást. Ez az irat csak annyit jelent, mint egy bankszámla létét igazoló akta – jegyezte meg érdeklődésünkre az egyik szakember, majd hozzátette, a buktatók nem itt kezdődnek.
Ahhoz, hogy valaki pályázzon, azt is kell bizonyítsa, hogy a mezőgazdasági terület állapota, melyet erdősíteni szeretne, leromlott. Erről szakvéleményt kérnek, egy ilyen tanulmány elkészítése időt vesz igénybe, ugyanakkor pénzbe is kerül. A talajtani hivatal szerencsésebb esetben kész adattal rendelkezik, vagy ezt külön el kell készítse, ami a kérelmezőnek legalább 200 lejébe kerül. A leromlott állapotról azonban egy megyei bizottság is kell döntsön, ami szintén további időt vesz fel. Ha mindezeken átvergődtünk, akkor újabb szakembert kell keresnünk, aki tervet készít az erdősítésről. A környezetvédelmi minisztérium honlapján meg is találjuk azok névsorát, akiknek joguk van ezt a munkálatot elvégezni. Csíkban én két ilyen személy adatára bukkantam, ebben az adatbázisban.
Szász János egyike azoknak, akiknek joguk van az erdősítésről tervet készíteni. A beszélgetésünk elején azonnal kiderült, hogy kis területek beerdősítése nem kijövedelmező, hiszen egy hektár esetében is 70–80 oldalas dokumentációt kell elkészíteni. 15–20 hektár esetében sem sokkal hosszabb ez a tanulmány. A terv összeállítása esetenként többe kerülhet, mint amennyit a pályázatban el lehet számolni. Ugyanakkor a hegyvidéki telepítésre adott 1560 euró is határesetnek számít, ebből az összegből nehezen lehet betelepíteni egy hektár erdőt – véli Szász János. A szakember ugyanakkor elmondta: az ültetvényt be kell keríteni, ami szintén jelentős költség. Szerinte a nagyobb, összefüggő területek beerdősítése célszerűbb. A sávos, nem erdő közeli ültetvények a későbbiekben is ki vannak téve veszélyeknek.
Szász János szerint, amennyiben őszinte a szándék, és tényleg az erdősítés a cél, sokkal ésszerűbb lett volna a hegyi kaszálókra is engedélyezni az erdősítést, amit már nem használnak az emberek.
Kajtár Sándor, a Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség megyei kirendeltségének munkatársa rámutatott: az érdeklődőket az is nagyban elgondolkoztatja, hogy az erdősítési munkálatot, valamint az ezt követő karbantartási munkálatokat is csak szakcéggel lehet elvégeztetni. Még a kapálásra is számla kell – jegyezte meg.
Február 28-ig lehet pályázni az erdősítésre
Amit menet közben megváltoztattak
A mezőgazdasági területek beerdősítését a kataszteri hivatalnál is be kell jelenteni. Ez 2,5 lejbe kerül négyzetméterenként, ami azt jelenti, hogy egy hektár esetén ez 25 ezer lej. A szakemberek értelmezése szerint ezt az összeget az erdősítési programban részt vevő területekre is ki kell fizetni. Az összeget hallva, minden, józan ésszel gondolkodó azonnal elfelejti a pályázatírást.
A minisztériumnak mi is feltettük a kérdést, hogy valóban szükséges-e az összeg kifizetése. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára szerdán közleményt adott ki, melyben leszögezi: a mezőgazdasági területek első erdősítését célzó 221-es vidékfejlesztési támogatásra pályázó gazdák nem kell földterületeiket átminősítsék, illetve az erre kiszabott illetéket befizessék. „A szerződések aláírása után a gazdáknak nem kell mást tenniük, mint a kataszteri hivatalnál vagy a mezőgazdasági igazgatóságnál lejelentsék, hogy az eddig mezőgazdasági célra használt földterületeiket beerdősítették. Ezek továbbra is mezőgazdasági területekként szerepelnek a nyilvántartásban, de átkerülnek a beerdősödött, ám üzemtervvel nem rendelkező területek kategóriájába” – nyilatkozta Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár.
Aki most lemarad, az még próbálkozhat
A 221-es intézkedésre idén négy alkalommal lehet pályázatokat benyújtani, az első kiírásra február 28-ig, majd május 2–31., szeptember 1–30., illetve december 2–30. között. A magánszemélyek mellett erre az intézkedésre önkormányzatok és közbirtokosságok is pályázhatnak. Kajtár Sándor, a Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség megyei kirendeltségének munkatársa szerint a közbirtokosságok nagy eséllyel vehetnének részt a pályázaton, hiszen rendelkeznek a szükséges földterületekkel, illetve a tulajdont igazoló iratokkal.
A 221-es intézkedés idei kiírásaira 50 millió eurós keretösszeg van, a 2011-es évre összesen 200 millió euró.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
A gyergyószentmiklósi Virág lakónegyed déli részének teljes megújítását célozza az a pályázat, amelyhez az előtanulmányt keddi ülésén fogadta el a képviselő-testület. Szabálytalanul épített garázsok bontására is számítani kell.
Magyari-Sáska Zsombor 9,46-os átlaggal teljesítette az érettségi vizsgát. Ezzel a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum diákja lett a legjobb eredménnyel érettségiző magyar diák Gyergyószéken.
szóljon hozzá!