Becsek László kézdiszéki nagygazda, a klub alelnöke elmondta, a burgonyatermelési irányelveket a 2023–2029-es periódusra most határozzák meg, így rendkívül fontos, hogy a hazai mezőgazdaságnak minden szempontból megfelelő intézkedések szülessenek. A találkozó legfontosabb célja a miniszter tájékoztatása volt, hiszen ő bevallottan az állattenyésztésben otthonos – tájékoztat a háromszéki RMDSZ közleménye.

Könczei Csaba RMDSZ-es képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja kifejtette, a vetőburgonya, a tárolás és az öntözés a kulcsfontosságú elemek a burgonyatermesztésben. Háromszéken is van lehetőség a vetőburgonya termesztésre, szerencsésebb lenne helyiektől helyi fajokat vásárolni. A megtermelt burgonya legalább 75 százalékát kellene klimatizált raktárakban tárolni, ezzel elkerülhető lenne, hogy a betakarítást követően sokszor áron alul értékesítsék a termést a gazdák.

A képviselő szerint az öntözőrendszer bővítésére anyagi forrásokat kell biztosítani, és az ezzel kapcsolatos jogi eljárást egyszerűsíteni kell. Fejér László RMDSZ-es szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztérium nemrég a kisgazdákat ellehetetlenítő intézkedést javasolt a sertéspestis megelőzése okán: a nem hivatalos tenyésztőknek legtöbb hat állat tartását engedélyezik, malacozó kocák nélkül, tehát a gazda kénytelen lenne a malacokat is tenyésztőktől beszerezni.

Nechita Adrian Oros mezőgazdasági tárcavezető maga is a sertéstenyésztés fontosságáról beszélt, ismertetve a 2019-es statisztikákat, amelyek elég gyászosak: beszámolója szerint tavalyelőtt a külgazdasági deficit 1,3 milliárd eurót tett ki csupán a növénytermesztés és állattenyésztés terén. A miniszter arról is beszámolt, hogy ebből az összegből 700 millió euróra rúg az importált hús összege, miközben idehaza a sertéspestis miatt 740 ezer disznót kellett megsemmisíteni, a kifizetett kártérítés összege pedig 640 ezer euró.

Arról, hogy a tervezett jogszabálynak mi lesz a további sorsa, a miniszter nem tett említést, beszélt viszont az öntözési rendszerekről, amelyek kiépítésére EU-s alapokat használhatnának fel, illetve hangsúlyozta, hogy a Romániában elfogyasztott burgonya 60 százaléka import, így fontosnak látja az ágazat erősítését.