Átverésre figyelmeztetik a cégeket

Illusztráció

Fotó: Pixabay

Átverés veszélyére figyelmezteti a romániai cégeket a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, amely ugyanakkor segítséget is nyújt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már belesétáltak a csapdába.

Bíró Blanka

2017. június 20., 16:392017. június 20., 16:39

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A hamburgi European Business Number (EBN) fantázianév alatt futó cég korábban, évekkel ezelőtt is próbálkozott az átejtéssel, és több tízezer európai, köztük

rengeteg romániai vállalkozást is megkárosított.

A módszer az, hogy egy űrlap kitöltésére és aláírására kérik a cégvezetőket, akiknek azt ígérik, hogy vállalkozásuk bekerül egy európai adatbázisba. Mivel az EBN lógója, illetve a levelekben használt fejléc hasonlít az Európai Unió intézményei által használt szimbólumokhoz, számos vállalkozó gyanútlanul kitöltötte és visszaküldte a formanyomtatványt. Néhány hét után a hamburgi cég újra jelentkezett, és 677 eurós reklámilletéket követelt.

A vállalkozók többsége csak akkor döbbent rá, a szerződés apró betűs részében valóban szerepelt, hogy 677 eurót kell fizetniük egy internetes hirdetésért.

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke lapunknak elmondta: a figyelmeztetés ismét időszerű, a napokban ugyanis több háromszéki cég kapott ilyen levelet. A kamara segít azoknak is, akik már visszaküldték a megrendelést.

Összeállítottak egy standard levelet, amiben értesítik a szélhámosokat, hogy a szerződést átverésnek tartják, és nem fogadják el a követeléseket. Ugyanakkor egy feljelentést is megfogalmaztak, amivel a cégek a rendőrséghez fordulhatnak.

Édler rámutatott: az országból több áldozat is megkereste őket, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság pedig álláspontjukat kérte, hogy ezzel segítsék a nyomozást. A kamara elnöke különben nem tartja valószínűnek, hogy a szélhámosok bírósághoz fordulnak, hogy behajtsák a követelést, de ha mégis, a második, tisztázó levél segíthet. Hozzátette: előfordult, hogy a cégek évekig leveleztek, amíg sikerült lerázniuk a pénzt követelő átverőket, de arra is volt példa, hogy inkább fizettek.