Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:37

Hiába lőtték ki a jószágokat tizedelő medvét, már „átvette a helyét” egy másik

21:37

Így indítja újra a hírszolgtatást a közmédia

21:03

Zágonbárkány legyőzte Székelykeresztúrt, továbbjutásra áll a kupában

19:59

Ezeket a sorozatokat nézhetjük júliusban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Újabb tömeges elbocsájtás Hargita megyében: több mint hetven dolgozóból csak kettő maradhat

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

Antal Árpád: habár a nagyvárosok már „elvesztek”, van magyar jövő Erdélyben

Jelenleg Sepsiszentgyörgy a Magyarország határain túli területek legnagyobb magyar többségű városa Antal Árpád szerint

Fotó: Kocsis B. János

A román állam hibrid hadviselést folytat az erdélyi magyar közösség ellen, ennek ellenére van magyar jövő a térségben – szögezte le Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerda este az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének tisztújító ülésén, ahol egyetlen jelöltként visszaválasztották a városi szervezet élére.

Bíró Blanka

2019. december 12., 17:252019. december 12., 17:25

2019. december 12., 19:022019. december 12., 19:02

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az elöljáró bemutatott egy térképet, amelyen azt jelölték, hogy 1920-ban a különböző romániai közigazgatási egységekben milyen arányú volt az analfabetizmus. Ezen látszik, hogy Székelyföldön kiemelkedően magas volt az írástudók aránya, mert iskolákat alapítottak, ösztöndíjakkal támogatták a továbbtanulást, erre is visszavezethető, hogy a magyar közösség „túlélte” az elmúlt száz esztendőt.

Antal Árpád felidézte,

a román állam 1920 óta az országban élő magyarság demográfiai és gazdasági megsemmisítését tűzte ki célul, a nagyvárosok „elvesztek”,

Kolozsvár az ötvenes évekig, Nagyvárad a hetvenes évekig, Marosvásárhely a kilencvenes évekig tudta megőrizni magyar többségét. Jelenleg Sepsiszentgyörgy a Magyarország határain túli területek legnagyobb magyar többségű városa.

Antal Árpád arra is kitért hogy

1989-ben a demográfiai előrejelzések azt mutatták, a romániai magyarság aránya 2020-ra három százalék alá csökken.

Ám a trendek megváltoztak, a magyarok kisebb arányban vándoroltak el, mint a románok és ma már több gyereket is vállalnak, ezért van, hogy még mindig 6,6 százalékos a magyarság aránya Romániában.

Fotó: Kocsis B. János

A 2011-es népszámlálás adatainak feldolgozása után tudatosult a románokban, hogy az erdélyi magyarok nem „fogynak el”,

sőt Székelyföldön százéves trend fordult meg: nagyobb arányban csökkent a románok száma, mint a magyaroké.

Amikor a román állam tudatosította, hogy a magyar közösség életképes, beindította ellene a hadjáratot.

A közösséget 2012-ben nemzetbiztonsági kockázatként bélyegezték meg. Álhírekkel, propagandával manipulálnak, próbálják elhitetni, hogy Székelyföld szegény, a székelyek nem tudnak megállni a saját lábukon. Hibrid hadviselést folytatnak a magyar közösség ellen” – részletezte Antal Árpád.

Meglátása szerint

van jövő, ha a közösség bátor, mer sok gyereket vállalni, akkor „nyerni tudunk”.

Rámutatott, az erdélyi magyarok 57 százaléka él olyan településen, ahol a magyarság többségben van, és a településvezetés magyar. „Sok kis magyar világ van, egy olyan településen, ahol a lakosság 70-80 százaléka magyar, nehéz asszimilációról beszélni” – szögezte le a sepsiszentgyörgyi politikus. Szerinte

a következő tíz évben a nemzetpolitikai támogatással olyan oktatási, kulturális, gazdasági rendszerek épülnek ki, melyekkel meg lehet alapozni a következő száz évet.