Aki nem tud viselkedni, az érvényesülni sem tud

Hossó Nikoletta egyetemi docens, protokoll- és nemzetközikapcsolatok-elemző, a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete nevű egyesület alapító elnöke, a Protokoll Világszervezetének alapító tagja. 2007 óta tesz eleget rendezvényszervezői, protokollszakértői és protokollfőnöki megbízásoknak kiemelt állami-diplomáciai rendezvényeken és találkozókon, szakmai-tudományos konferenciákon és Magyarország legjelentősebb sporteseményein. Mint az MCC rendezvényén megtapasztalhattuk, előadóként is tehetséges:

Kivételes pályája nemzetközi tengerjáró hajók kaszinóiban, a pókerasztal mellett kezdődött, ahol az előadó húszas évei elején dolgozott, gyakorlatilag szabadnap nélkül. Munkatársai 40–50 nemzetiségből kerültek ki, és mint Nikoletta mondta, ebben a közegben teljesen természetes volt a különbözőség, az elfogadás, empátia, tisztelet. 25 éves korára Nikoletta már 69 országban járt.

Ha nem úgy fogtak kezet...

Protokollszakértőként az ekkor megszerzett tapasztalatoknak és készségeknek nagy hasznát vette. Mint mondta, attól, aki a szakmáját komolyan veszi,

A protokoll és a diplomácia sem más mint a kommunikáció egy alkalmazott szakterülete – fogalmazott a szakértő. A diplomáciában és a hétköznapi életben is szankcionálják, ha valaki vét a protokoll ellen.

nem fogadják be egy közösségben.

A protokollszakértőknek más fejével is gondolkodni kell

A protokoll ott kezdődik, hogy végiggondoljuk, hogy ki ő (a vendég), honnan jött, milyen ember lehet, és mi lehet neki a fontos; gyakorlatilag az ő fejével kell gondolkodni, mondta az előadó. A protokollfelelős adott esetben átnézi az étlapot is, hogy az ne legyen problémás; meghatározza az ültetési rendet az asztalnál. Egy díjátadó eseményen felkészíti az átadókat arra is, hogyan fogjanak kezet, hogyan adják át a díjat (például ne rántsák le puszira a hölgyeket a dobogóról), hogyan vonuljanak be és ki, vagy hogyan adjanak át egy ajándékot a díszvendégnek.

Nagy a felelőssége, hiszen minden részletet, félresikerült gesztust ezrek vagy milliók láthatnak a pillanatfotókon, közvetítéseken vagy a kivetítőkön. Adódnak különös rafinériát kívánó helyzetek is: Nikolettának olyan nehézséget kellett megoldania egy Budapesten megrendezett öttusa világbajnokságon, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének adott ajándékot hogyan ne adják át, mert az erre a célra szánt hatalmas és nehéz ólomkristály vázát kínos lett volna ráterhelni. Így csak a fotó kedvéért odanyújtották, felmutatták, de nem adták át („nehogy a lábára ejtse”), majd visszahelyezték arra a helyre, ahova az idejében elő volt készítve, mert erre is ki kell terjednie a protokollfelelős figyelmének. Gyakorlatilag mindenre jó előre kell gondolnia, miközben

Egyszóval a problémamegoldás kulcsfontosságú készsége kell legyen, hiszen számtalan helyzetben kell rögtönöznie.

Mikor Trump trampli, Obama pedig kínos

Számos példával illusztrálta az előadó azokat a hibákat, amelyeket a protokoll nem ismerete vagy a protokollfelelős elégtelen felkészítése, esetleg saját makacsságuk miatt követtek el magas rangú közszereplők, és ezeket a melléfogásokat a sajtófotók megőrzik az utókornak.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt és a mexikói államfőt, a japán császár előtt (fölöslegesen) mélyen meghajló Obamát, amiért a sajtó szétszedte és kipellengérezte, a kézfogás helyett államfőket öleléssel köszöntő indiai miniszterelnököt.

De láthattuk azt is, hogy Törökországba érkezett diplomaták keresztbe tett lábbal ülnek vendégfogadóik előtt, pedig cipőtalpat mutatni ott a szemben üllőnek legalább akkora sértés, mint az európai kultúrkörben felmutatni a középső ujjat. Hasonlóképpen iszlám országban nem szabad a „tisztátalan” bal kézzel ételt vagy italt fogyasztani, azért nyúlni. Trump elkövette ezt a hibát, rá is szólt a szaúdi király, hogy legyen szíves a jobb kezét használni, ha vesz a vendégváró falatkákból.

Nemcsak diplomatáknak illik tudni

Láthattunk öltözködési bakikat, amikor túl testhezálló ruhát viselt az államelnök hölgy, vagy olyat, ami ültében meggyűrődött – igazán rosszul mutatott a fényképeken. Láthattunk harisnyát nem viselő, túl sok testfelületet mutató női diplomatákat – „sok” lehet ujjatlan ruhában is megjelenni. A bőrszoknya sem illendő viselet egy bizonyos kor fölött, savazták is eleget a spanyol királynőt, aki ebbe öltözött. Az állatmintás motívum, az overall, a csipke szintén csak informális rendezvényeken és „gepárdtesten” menő a nőknél.

Farmernadrághoz nem való a konzervatív kétsoros zakó. Ha egy térbe egy befelé nyíló ajtón be kell menni, a férfi megtartja az ajtót, majd beengedi a hölgyet. A hölgy ilyenkor bemegy és megvárja kísérőjét, nem megy tovább. Nem illendő a férfinak az ajtóban állva karjával megtartani az ajtót, mert akkor kényelmetlenül közel, egymás intim szférájába kerül a két személy.

Asztalnál alkalmazandó néhány szabály: sót-borsot szettben adunk át, nem nyúlkálunk át mások előtt, a telefont nem tartjuk az asztalon, a textilszalvétát nem tesszük a nyakunkba, majd evés után a tányértól balra helyezzük el, picit meggyűrve, ez azt jelenti, hogy ízlett, amit elénk tettek. Ha élére vasalva hagyjuk ott a szalvétát, nem használtuk, annak az üzenete, nem ízlett az étel. A tányéron különböző pozícióban elhelyezett villák pedig nem jelentenek semmit, azzal ellentétben, ami a köztudatban él. Talpas poharakat a pohár száránál fogunk meg.

Mindig topon kell lenni

Mindet összevéve, a protokollszakértőnek ismernie kell a diplomáciában, sport-, vallási és katonai rendezvények protokollját, és tudásával hozzá kell járulnia, hogy az a személy, akiért felelős, hiteles legyen. Munkájához alapvető készségek: nagy fokú rugalmasság, empátia, humor, higgadtság, belső nyugalom, precíz munkavégzés, állandó (a hét 7 napján, 24 órában) rendelkezésre állás (nincs „munkaidő”), stressztűrő képesség.

A „minden esetre” felkészüléshez olyan kellékek is kellenek, amelyek állandóan a protokollszakértő rendelkezésére kell álljanak, ezért Hossó Nikoletta táskájában „minden is” van: többek között olló, miniszappan, krém, pótharisnya, készpénz, kulcs, belépőkártyák, gyógyszerek, öngyújtó, cukor (arra az esetre, ha valakinek leesne a vércukra a hosszas események során), torokcukorka, rágógumi, víz, varrókészlet, bornyitó, pillanatragasztó, váltócipő.

vallotta be az előadó, de azért érdemes csinálni, mert sokszor kap pozitív visszajelzést is a vezetőség vagy vendégek részéről. Végül pedig, tekintettel a sepsiszentgyörgyi helyszínre, Hossó Nikoletta (aki rendkívüli módon méltatta az erdélyi vendégfogadást) így összegezett: a medve nem játék, de a protokoll sem az.