A többféleképpen értelmezhető törvények lehetőséget biztosítanak a visszaélésre

Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

A pénzügyi ellenőrzések során lehetőség van a visszaélésékre, túlkapásokra, mert a törvény túl általánosan fogalmaz, – szögezte le Sepsiszentgyörgyön tartott előadásán Radu Bufan, a Temesvári Nyugati Tudományegyetem tanára. Rámutatott, hogy az adótörvénykönyv egyes cikkelyei túl bonyolultak, az adóhatóság dolgozza ki az alkalmazási normákat, holott ez inkább a pénzügyminisztérium hatáskörébe kellene tartozzon.

Bíró Blanka

2020. február 02., 11:482020. február 02., 11:48

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„A törvény szövege ebben a formában túl általános, ami veszélyes. Elég részletes kellene legyen ahhoz, hogy ne nyújtson teret az adóellenőröknek arra, hogy fegyverként használják” – szögezte le az előadó. Sok esetben az ellenőrök összemossák a különböző előírásokat, egy harmadik értelmezést adva ezeknek. Példaként említette az adótörvénykönyv 114-es cikkelyét, amelyben az áll, hogy minden bevétel adózandó, így az adóhatóság dönti el, hogy mit tart adózandó bevételnek. Ilyen alapon a külföldi rokonoktól ajándékba kapott pénz is adózható, hiszen a törvény szerint az adóalanynak nyilatkoznia kell minden bevételről, mielőtt azt az ellenőrök felfedezik.

Az ellenőrzések során az adásvételek értékét is kifogásolhatják, ám ez a vetület is tágan értelmezhető. Radu Bufal rámutatott, például ha egy orvosi céget adnak el, a vagyontárgyai értéke lehet csak egymillió euró, de a kiépített pacientúra, a bejáratott márka miatt tízmillió euróért cserél gazdát, ez a két utóbbi elem nem kézzel fogható. További ellentmondás, hogy ha a külföldi anyacég meghitelezi a romániai vállalatát, az adóhivatal az ezzel járó kiadásokat nem ismeri el, viszont az ebből származó bevételeket megadózza.

Arra biztatta a vállalkozókat, hogy éljenek a jogaikkal, például mindig kérjék az adóhatóság indoklását a kiszabott adózási alapra.

Figyelmeztetett, hogy az adóellenőrök nem minden esetben ismerik el az adóleírást, például kérik a termék minőségi leírását, holott ez nem tartozik a hatáskörükbe. Az adóellenőrök csak adóalapon kell eljárjanak, más törvénykezésekre nem hivatkozhatnak, nem rájuk tartozik, hogy a termék megfelel-e más követelményeknek, van-e minőségi leírás róla, részletezte a szakértő. Radu Bufan rámutatott, gyakran az elvárások nem életszerűek, például az adóhatóság minden bizonyítékot papíron kér, holott ma már előfordul, hogy erre nincs lehetőség, mert a pénzmozgások online történnek.

A törvény megengedi ugyan, hogy ezeket most már szabadabban kezeljék az ellenőrök, de minden esetben vannak erre tekintettel, ezért a vállalkozók kell kiálljanak a jogaikért.