Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:59

Üres padok kilencedikben: Maros megye vezeti a betöltetlen helyek listáját

20:22

Egyedül próbálta beszerelni a központit, hetven családot hagyott gázszolgáltatás nélkül

19:45

Megvan a protokoll, hogy kinek kell közölnie egy volt államfő halálhírét

18:59

Jövőben kezdődhetne a hidak és utak felújítása Csíkszentgyörgyön

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fiatal sofőr és kiskorú utasa halt meg a ma hajnali balesetben

Az új csőrendszer mellett is folyik a víz a parajdi sóbányánál

Kamion alá hajtott, esélye sem volt a túlélésre a vasárnap reggeli baleset áldozatának

Nemzetközileg körözött személyt fogtak el Gelencén

Menet közben hagyta el két kocsiját a vonat, az utasok a mezőn rekedtek

Kitiltották a Székelyhont a Közösségi Párbeszéd Táborból

Megvásárolná a megyei könyvtár épületét Hargita Megye Tanácsa

Az új csőrendszer mellett is folyik a víz a parajdi sóbányánál

„Együtt lehetünk, együtt kacaghatunk – ez számunkra a Pityókafesztivál”

Nicușor Dan szerint inkább a Romániába érkező fejlesztésekre kell összpontosítani, mintsem a helyi projektekre

A nyelvi jogokról tájékozódott Háromszéken az Európa Tanács raportőre

Fotó: Kocsis B. János

Letakart községháza felirat, kizárólag román nyelvű pályázati űrlap, csak románul kommunikáló szolgáltatók, ilyen és hasonló konkrét példákkal mutatták be Háromszéken a kisebbségi nyelvhasználat hiányosságait Magyar Annának az Európa Tanács raportőrének.

Bíró Blanka

2017. május 08., 21:532017. május 08., 21:53

Magyar Anna az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést, a charta kiadásának 25 éves évfordulóján, és hétfőn Kovászna Megye Tanácsának meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre.

Sajtótájékoztatón számolt be tapasztalatairól, elmondta, már reggel

meglepetés erejével hatott rá, hogy Gidófalván jogerős bírósági döntés értelmében kénytelenek voltak letakarni a községháza feliratot.

A raportőrt meglepte, hogy Gidófalván jogerős döntés értelmében le kellett takarni a községháza feliratot

Fotó: Kocsis B. János

Délelőtt civil szervezetek képviselőivel találkozott, akik elé tárták, hogy a megyei önkormányzat a prefektus fenyegetőzése miatt a korábbi évektől eltérően idén kénytelen volt csak román nyelven kiadni a pályázati űrlapját. Átadtak egy memorandumot, melyet 147 háromszéki civil szervezet képviselője írt alá, felhívják a figyelmet, hogy a prefektus nem biztosítja a Románia által is ratifikált, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott elvárásokat, amikor azt követeli, hogy kizárólag román nyelvű pályázati űrlapot adjanak ki. Kérik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusát, hogy küldjön jelentéstevőket a helyet kivizsgálására.

A jelentéstevő megállapította, hogy Romániában nincs olyan veszélyben a magyar nyelv, mint például a számi Skandináviában, ám a magyar feliratok megjelenése reális probléma, hiszen például

az egészségügyi szolgáltató sem várhatja el egy ötéves magyar nemzetiségű gyerektől, hogy beszéljen románul,

ugyanakkor a különböző szolgáltatók sem szavatolják az anyanyelvi jogokat, riasztó egy hét- nyolc oldalas fenyegető- felszólító levél, különösen ha a címzett nem is érti pontosan, mit tartalmaz. Hozzátette, a jogértelmezés körüli bizonytalanság, az eltérő értelmezések nehézségeket okoznak.

Európa-szerte gondot okoz, hogy a kétnyelvűség pénzügyi hátterét nem egységes módon biztosítják, erre egyértelmű normákat kellene elfogadni. A kiegyensúlyozottság jegyében a raportőr Sebastian Cucu prefektussal is találkozott, aki szerinte

kiválóan védte a kormányzati álláspontot, minden konkrét eset mögé odatette a jogi érvelést.

Magyar Anna Kovászna megye prefektusával, Sebastian Cucuval is találkozott

Fotó: Kocsis B. János

Kiváló diplomata, mondta a prefektusról Magyar Anna. Egy román újságíró felvetette a sajtótájékoztatón, hogy miért nem hívták meg a román civil szervezeteket, és hogy ötévesen egy magyar gyerek már nem kellene-e ismerje az állam nyelvét.

Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke rámutatott, a Charta a kisebbségi nyelvekkel foglalkozik, ezért nem hívták meg a román civileket. Magyar Anna hangsúlyozta, az egymásnak ellentmondó szempontok között az egészségügyi ellátáshoz való jog élvez elsőbbséget.

Tamás Sándor

Fotó: Kocsis B. János

A nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákat az oldja meg, a magyar regionális hivatalos nyelv lesz Romániában, nem a román nyelv ellenében, hanem mellette

– szögezte le Tamás Sándor. A jelentés októberben kerül az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd ajánlásokat fogalmaznak meg, melyeket általában alkalmaznak a tagországok, bár szankció nincs hozzárendelve – mondta a raportőr.