Hirdetés
Hirdetés

A korzikai autonómiáról Székelyföldön: a cél közös, a harcot folytatni kell

Több tucat sepsiszentgyörgyi üdvözölte tapssal a korzikai képviselőt •  Fotó: Tuchiluș Alex

Több tucat sepsiszentgyörgyi üdvözölte tapssal a korzikai képviselőt

Fotó: Tuchiluș Alex

Itt nem elszakadásról van szó, hanem arról, hogy a közösségek kézbe veszik a saját sorsuk igazgatását – hangzott el a csütörtök esti, sepsiszentgyörgyi pódiumbeszélgetés alkalmával, amelyen Korzika képviselője, Jean-Félix Acquaviva és Vincze Loránt EP-képviselő is tiszteletét tette. A találkozón az autonómia elnyeréséért folyó harcról, politikai ellenérvekről, hatalmi visszaélésekről és elsöprő győzelmekről is szó esett.

Farkas Orsolya

2024. április 18., 22:272024. április 18., 22:27

A szerdán érkezett korzikai küldöttség Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnökének meghívására látogatott Székelyföldre. Ittlétük központi rendezvényét képezte az autonómia témájára összpontosító beszélgetés, amelyen Jean-Félix Acquaviva, a francia törvényhozás alsóházának, valamint a törvényeket és az Alaptörvényt felügyelő bizottság tagja is állást foglalt az önrendelkezés kérdésében.

Korzika képviselője biztat

Jean-Félix Acquaviva Korzika autonómiájának kivívását a székelyföldiek perspektívájába helyezve már az elején leszögezte: a két helyzet nagyon hasonló, az önrendelkezés államok általi elutasítása ugyanazon a félelmen alapszik.

Idézet
Higgyék el, hogy ugyanazzal az érvvel szembesülünk mi is, miszerint a francia államot tervezzük szétrombolni. Ezek politikai dogmák, nem érvek

– fogalmazott a korzikai képviselő, aki szerint az állam félelme szürreális, az autonómia pedig alapvetően része az európaiságnak. Elmondása szerint a saját harcok sikere a demokratikus támogatottságnak tudható be, ugyanakkor beismerte: szükség van olyan államot képviselő politikusokra, akikben megvan a kellő tisztánlátás arra vonatkozóan, hogy az autonómia nem destabilizálja az országot, hanem éppen az ellenkezőjét teszi.

Idézet
Minden azon múlik, hogy milyen demokratikus támogatottság van az önrendelkezésért küzdők mögött. Az első, legalapvetőbb lépés az, hogy a közösség többsége az autonómia mögött legyen

– fogalmazott a képviselő.

Jean-Félix Acquaviva, Korzika képviselője •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Jean-Félix Acquaviva, Korzika képviselője

Fotó: Tuchiluș Alex

Kihangsúlyozta, hogy Európai Unió független régiói nem az önállóságon, hanem autonomista önrendelkezési helyzetük fokozatos javításán dolgoznak demokratikus kereteken belül, és ezzel magyarázható az, hogy az önrendelkezés nem az államok hanyatlásához, hanem virágzásához vezet.

Lépések a székely autonómia ügyében

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőként szerzett tapasztalattal számolt be a székely autonómia elérése érdekében tett lépésekről. Mint mondta, háromszor nyújtott be autonómiatervezetet a parlamenthez, azonban semmi eredményt nem hozott, valamint levelet is küldött Klaus Iohannis államfőnek, de azóta nem kapott választ.

Idézet
Bukarestben nagyon nehéz a harc. Nem akarnak beszélni a problémáinkról, szerintük a kisebbségeknek minden jog megvan adva

– fogalmazott. Szerinte ha Románia bezárja a kapuit, Európa felé kell nyitni.

Az autonómia összeköt címmel tartottak pódiumbeszélgetést •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Az autonómia összeköt címmel tartottak pódiumbeszélgetést

Fotó: Tuchiluș Alex

„Bukarest sem hunyhat szemet örökké a téma felett. Semmi sincs úgy a jogban, a politikában, hogy soha sem fog változni. Mert a törvényeket emberek fogadják el, emberek változtatják. Az, hogy Románia bezárkózó magatartást mutat ebben a kérdésben, úgy gondolom, nem az örökkévalóságnak szól, én abban bízom, hogy változni fog” – jelentette ki Vincze Loránt EP-képviselő. Hozzátette: ha Franciaország polgárközpontú állam modelljének archetípusaként hajlandó autonómiáról beszélni Korzika szigete esetében, akkor az sem ördögtől való, hogy Bukarest változtat-e a döntésén. A kérdés csupán annyi, hogy marad-e erő, elszántság a harcra.

Idézet
Le kell nekünk törnünk a román állam ellenállását. Ha Franciaország nem félt autonómiát adni egy különálló szigetnek, Romániának sem kéne, mert itt nem elszakadásról van szó, hanem arról, hogy a közösségek kézbe veszik a saját sorsuk igazgatását

– fogalmazott Vincze Loránt. Hozzátette, hogy az európai összefogás, nemzeti kapcsolattartás elengedhetetlen. Azzal, hogy elindultak a folyamatok a FUEN-ben, hogy elindult a polgári kezdeményezés, a Minority Safe Pack, addig tétlenül álló közösségeket vettek rá a politikai cselekvésre.

Hosszú út vezet az önrendelkezésig

A Korzika autonómiájának megtárgyalásáig vezető útról szóló beszámolójában Jean-Félix Acquaviva emlékeztetett, hogy a sziget erőteljes autonómiatörekvése 1950–60-ban kezdődött, az integrációval való szembenállás pedig mindvégig jellemző volt az évtizedek folyamán. Az önrendelkezés szükségérzetét múltbéli események sorozata váltotta ki, amelyek 1975-ben kezdtek igazán elharapódzni, az algériai háborúból hazatérők Korzikára való betelepítését követően. A lázadás után két önrendelkezési folyamat indult: egy nyilvános, politikai-társadalmi mozgalom, és egy betiltott, „földalatti” törekvés.

Hirdetés

A csúcs Claude Erignac prefektus meggyilkolása volt. Yvan Colonnát vádolták a bűntettel, ezt a képviselő szerint nagyon fájdalmas pillanatként élte meg a korzikai közösség. „Itt láttuk a büntetőhadjáratát a mélyállamnak a helyi közösség ellen. 2022 márciusában Colonnát megölték a börtöncellájában, mai napig nem tudni az igazságot” – fogalmazott a képviselő, aki szerint 2015 óta Gilles Simeoni autonomista vezető nyomdokaiba lépve egy autonómiai újjászületés irányába sikerült elindulni, amivel elérték, hogy a fegyveres ellenállási mozgalmat megfékezzék. Ezt követte a kiegyezési folyamat.

A jelenről

Előbb a korzikai polgárokat kellett meggyőzni, milyen úton kell haladjanak, utána a francia kormánnyal való tárgyalás következett. Először 2015-ben a helyi közösségekben, majd politikai szinten is lehetővé vált, hogy az autonómia győzedelmeskedjen. Elérték, hogy a parlamenti képviselők többsége, a szenátusbeli képviselők fele autonómiapárti legyen, ugyanakkor Korzikának európai parlamenti képviselője is lett.

Idézet
Annak ellenére hogy már 2015-ben elindult a fejlődési irányzat, mégis szükség volt arra, hogy Colonna meggyilkolása után nagy tömegtüntetésekkel nézzen szembe az állam, hogy rádöbbenjen a tárgyalások szükségességére

– mondta Jean-Félix Acquaviva, akinek meggyőződése: tüntetés nélkül nem lett volna előrelépés.

A tárgyalások nem voltak egyszerűek. A képviselő szerint a francia köztársaság továbbra is egy rendkívül centralizált, magabiztos állam, és ez annak ellenére van így, hogy a választók akarata más irányba mutat. Február 23-án azonban eljött az a történelmi pillanat, amely során a sziget politikai képviselőinek 90 százaléka az önrendelkezés mögé állt. Ezt követte a francia belügyminiszterrel történt megállapodás, a francia állam elfogadott egy alkotmányos szövegtervezet. Jelenleg azt remélik, szeptemberben döntést hoznak az ügyben.

„Ennek ellenére még mindig nem vagyunk a végén. Meg kell győzni a nemzetgyűlést, a szenátust, mindkettőnek egyszerű többsége van a szöveget érintve, ha mindkét házban megvan a többség, akkor lehet az alkotmányozó nemzetgyűlést összehívnia az elnöknek Versailles-ban, és ugyanakkor majd háromötöd arányban kell elfogadni az alkotmányszöveget” – vázolta. Acquaviva szerint a csata még előttük áll, de megnyerhető: elsöprő érvük az, ha a köztársaság nem fogadja el a demokratikus játékszabályokat – még hogyha ez a tudat mélyén történik is –, akkor az állam a diktatúra felé mozdul el.

Türelem és munka

A beszélgetés végén Kulcsár-Terza József levonta a következtetést, miszerint a székely autonómiára való törekvésben jó úton járnak, de türelemre és nehéz munkára van szükség. „Ha ezt betartjuk, lehet eredménye. Ha feladjuk, el fogunk esni” – vélekedett.

Vincze Lóránt, Jean-Félix Acquaviva és Kulcsár-Terza József vitatták meg az önrendelkezés jelentőségét •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Vincze Lóránt, Jean-Félix Acquaviva és Kulcsár-Terza József vitatták meg az önrendelkezés jelentőségét

Fotó: Tuchiluș Alex

„Hosszú évtizedek harcáról van szó, gazdasági fejlődésben is nagy lemaradást kellett behoznunk, ami a kommunizmus évtizedeit jelentette. Mi is teljesen más helyzetben lennénk, ha nem ’90 után kezdődtek volna a közösségi törekvések, de nekünk ez a kereszt jutott” – jelentette ki Vincze Loránt, utalva ezzel is a korzikai képviselő által hangoztatott, maratoni gyalogláshoz hasonlító évtizedes harcra, amelyet csak kitartással lehet végigvinni.

A francia kormány és a korzikai képviselők március 12-én állapodtak meg az alkotmányos szövegtervezetről, amely a Franciaországhoz tartozó sziget köztársaságon belüli autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik. Az államfő történelmi pillanatnak nevezte, hogy a francia kormány az államon belüli autonómia megadását javasolja Korzikának, amelynek vezetői hosszú ideje követelik az önállóságot.

korábban írtuk

Úgy néz ki, hogy tényleg autonómiát kap Korzika
Úgy néz ki, hogy tényleg autonómiát kap Korzika

A francia kormány és a korzikai képviselők megállapodtak keddre virradóra az alkotmányos szövegtervezetről, amely a Franciaországhoz tartozó sziget köztársaságon belüli autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt

Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék

Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék
2026. november 22., vasárnap

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről

Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről
2026. november 22., vasárnap

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött

Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Hirdetés
2026. november 21., szombat

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel

A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel
2026. november 21., szombat

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben
2026. november 21., szombat

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt

Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt
Hirdetés