
Több tucat sepsiszentgyörgyi üdvözölte tapssal a korzikai képviselőt
Fotó: Tuchiluș Alex
Itt nem elszakadásról van szó, hanem arról, hogy a közösségek kézbe veszik a saját sorsuk igazgatását – hangzott el a csütörtök esti, sepsiszentgyörgyi pódiumbeszélgetés alkalmával, amelyen Korzika képviselője, Jean-Félix Acquaviva és Vincze Loránt EP-képviselő is tiszteletét tette. A találkozón az autonómia elnyeréséért folyó harcról, politikai ellenérvekről, hatalmi visszaélésekről és elsöprő győzelmekről is szó esett.
2024. április 18., 22:272024. április 18., 22:27
A szerdán érkezett korzikai küldöttség Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnökének meghívására látogatott Székelyföldre. Ittlétük központi rendezvényét képezte az autonómia témájára összpontosító beszélgetés, amelyen Jean-Félix Acquaviva, a francia törvényhozás alsóházának, valamint a törvényeket és az Alaptörvényt felügyelő bizottság tagja is állást foglalt az önrendelkezés kérdésében.
Jean-Félix Acquaviva Korzika autonómiájának kivívását a székelyföldiek perspektívájába helyezve már az elején leszögezte: a két helyzet nagyon hasonló, az önrendelkezés államok általi elutasítása ugyanazon a félelmen alapszik.
– fogalmazott a korzikai képviselő, aki szerint az állam félelme szürreális, az autonómia pedig alapvetően része az európaiságnak. Elmondása szerint a saját harcok sikere a demokratikus támogatottságnak tudható be, ugyanakkor beismerte: szükség van olyan államot képviselő politikusokra, akikben megvan a kellő tisztánlátás arra vonatkozóan, hogy az autonómia nem destabilizálja az országot, hanem éppen az ellenkezőjét teszi.
– fogalmazott a képviselő.
Jean-Félix Acquaviva, Korzika képviselője
Fotó: Tuchiluș Alex
Kihangsúlyozta, hogy Európai Unió független régiói nem az önállóságon, hanem autonomista önrendelkezési helyzetük fokozatos javításán dolgoznak demokratikus kereteken belül, és ezzel magyarázható az, hogy az önrendelkezés nem az államok hanyatlásához, hanem virágzásához vezet.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőként szerzett tapasztalattal számolt be a székely autonómia elérése érdekében tett lépésekről. Mint mondta, háromszor nyújtott be autonómiatervezetet a parlamenthez, azonban semmi eredményt nem hozott, valamint levelet is küldött Klaus Iohannis államfőnek, de azóta nem kapott választ.
– fogalmazott. Szerinte ha Románia bezárja a kapuit, Európa felé kell nyitni.
Az autonómia összeköt címmel tartottak pódiumbeszélgetést
Fotó: Tuchiluș Alex
„Bukarest sem hunyhat szemet örökké a téma felett. Semmi sincs úgy a jogban, a politikában, hogy soha sem fog változni. Mert a törvényeket emberek fogadják el, emberek változtatják. Az, hogy Románia bezárkózó magatartást mutat ebben a kérdésben, úgy gondolom, nem az örökkévalóságnak szól, én abban bízom, hogy változni fog” – jelentette ki Vincze Loránt EP-képviselő. Hozzátette: ha Franciaország polgárközpontú állam modelljének archetípusaként hajlandó autonómiáról beszélni Korzika szigete esetében, akkor az sem ördögtől való, hogy Bukarest változtat-e a döntésén. A kérdés csupán annyi, hogy marad-e erő, elszántság a harcra.
– fogalmazott Vincze Loránt. Hozzátette, hogy az európai összefogás, nemzeti kapcsolattartás elengedhetetlen. Azzal, hogy elindultak a folyamatok a FUEN-ben, hogy elindult a polgári kezdeményezés, a Minority Safe Pack, addig tétlenül álló közösségeket vettek rá a politikai cselekvésre.
A Korzika autonómiájának megtárgyalásáig vezető útról szóló beszámolójában Jean-Félix Acquaviva emlékeztetett, hogy a sziget erőteljes autonómiatörekvése 1950–60-ban kezdődött, az integrációval való szembenállás pedig mindvégig jellemző volt az évtizedek folyamán. Az önrendelkezés szükségérzetét múltbéli események sorozata váltotta ki, amelyek 1975-ben kezdtek igazán elharapódzni, az algériai háborúból hazatérők Korzikára való betelepítését követően. A lázadás után két önrendelkezési folyamat indult: egy nyilvános, politikai-társadalmi mozgalom, és egy betiltott, „földalatti” törekvés.
A csúcs Claude Erignac prefektus meggyilkolása volt. Yvan Colonnát vádolták a bűntettel, ezt a képviselő szerint nagyon fájdalmas pillanatként élte meg a korzikai közösség. „Itt láttuk a büntetőhadjáratát a mélyállamnak a helyi közösség ellen. 2022 márciusában Colonnát megölték a börtöncellájában, mai napig nem tudni az igazságot” – fogalmazott a képviselő, aki szerint 2015 óta Gilles Simeoni autonomista vezető nyomdokaiba lépve egy autonómiai újjászületés irányába sikerült elindulni, amivel elérték, hogy a fegyveres ellenállási mozgalmat megfékezzék. Ezt követte a kiegyezési folyamat.
Előbb a korzikai polgárokat kellett meggyőzni, milyen úton kell haladjanak, utána a francia kormánnyal való tárgyalás következett. Először 2015-ben a helyi közösségekben, majd politikai szinten is lehetővé vált, hogy az autonómia győzedelmeskedjen. Elérték, hogy a parlamenti képviselők többsége, a szenátusbeli képviselők fele autonómiapárti legyen, ugyanakkor Korzikának európai parlamenti képviselője is lett.
– mondta Jean-Félix Acquaviva, akinek meggyőződése: tüntetés nélkül nem lett volna előrelépés.
A tárgyalások nem voltak egyszerűek. A képviselő szerint a francia köztársaság továbbra is egy rendkívül centralizált, magabiztos állam, és ez annak ellenére van így, hogy a választók akarata más irányba mutat. Február 23-án azonban eljött az a történelmi pillanat, amely során a sziget politikai képviselőinek 90 százaléka az önrendelkezés mögé állt. Ezt követte a francia belügyminiszterrel történt megállapodás, a francia állam elfogadott egy alkotmányos szövegtervezet. Jelenleg azt remélik, szeptemberben döntést hoznak az ügyben.
„Ennek ellenére még mindig nem vagyunk a végén. Meg kell győzni a nemzetgyűlést, a szenátust, mindkettőnek egyszerű többsége van a szöveget érintve, ha mindkét házban megvan a többség, akkor lehet az alkotmányozó nemzetgyűlést összehívnia az elnöknek Versailles-ban, és ugyanakkor majd háromötöd arányban kell elfogadni az alkotmányszöveget” – vázolta. Acquaviva szerint a csata még előttük áll, de megnyerhető: elsöprő érvük az, ha a köztársaság nem fogadja el a demokratikus játékszabályokat – még hogyha ez a tudat mélyén történik is –, akkor az állam a diktatúra felé mozdul el.
A beszélgetés végén Kulcsár-Terza József levonta a következtetést, miszerint a székely autonómiára való törekvésben jó úton járnak, de türelemre és nehéz munkára van szükség. „Ha ezt betartjuk, lehet eredménye. Ha feladjuk, el fogunk esni” – vélekedett.
Vincze Lóránt, Jean-Félix Acquaviva és Kulcsár-Terza József vitatták meg az önrendelkezés jelentőségét
Fotó: Tuchiluș Alex
„Hosszú évtizedek harcáról van szó, gazdasági fejlődésben is nagy lemaradást kellett behoznunk, ami a kommunizmus évtizedeit jelentette. Mi is teljesen más helyzetben lennénk, ha nem ’90 után kezdődtek volna a közösségi törekvések, de nekünk ez a kereszt jutott” – jelentette ki Vincze Loránt, utalva ezzel is a korzikai képviselő által hangoztatott, maratoni gyalogláshoz hasonlító évtizedes harcra, amelyet csak kitartással lehet végigvinni.
A francia kormány és a korzikai képviselők március 12-én állapodtak meg az alkotmányos szövegtervezetről, amely a Franciaországhoz tartozó sziget köztársaságon belüli autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik. Az államfő történelmi pillanatnak nevezte, hogy a francia kormány az államon belüli autonómia megadását javasolja Korzikának, amelynek vezetői hosszú ideje követelik az önállóságot.

A francia kormány és a korzikai képviselők megállapodtak keddre virradóra az alkotmányos szövegtervezetről, amely a Franciaországhoz tartozó sziget köztársaságon belüli autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
1 hozzászólás