A korzikai autonómiáról Székelyföldön: a cél közös, a harcot folytatni kell

A korzikai autonómiáról Székelyföldön: a cél közös, a harcot folytatni kell

Több tucat sepsiszentgyörgyi üdvözölte tapssal a korzikai képviselőt

Fotó: Tuchiluș Alex

Itt nem elszakadásról van szó, hanem arról, hogy a közösségek kézbe veszik a saját sorsuk igazgatását – hangzott el a csütörtök esti, sepsiszentgyörgyi pódiumbeszélgetés alkalmával, amelyen Korzika képviselője, Jean-Félix Acquaviva és Vincze Loránt EP-képviselő is tiszteletét tette. A találkozón az autonómia elnyeréséért folyó harcról, politikai ellenérvekről, hatalmi visszaélésekről és elsöprő győzelmekről is szó esett.

Farkas Orsolya

2024. április 18., 22:272024. április 18., 22:27

A szerdán érkezett korzikai küldöttség Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnökének meghívására látogatott Székelyföldre. Ittlétük központi rendezvényét képezte az autonómia témájára összpontosító beszélgetés, amelyen Jean-Félix Acquaviva, a francia törvényhozás alsóházának, valamint a törvényeket és az Alaptörvényt felügyelő bizottság tagja is állást foglalt az önrendelkezés kérdésében.

Korzika képviselője biztat

Jean-Félix Acquaviva Korzika autonómiájának kivívását a székelyföldiek perspektívájába helyezve már az elején leszögezte: a két helyzet nagyon hasonló, az önrendelkezés államok általi elutasítása ugyanazon a félelmen alapszik.

Idézet
Higgyék el, hogy ugyanazzal az érvvel szembesülünk mi is, miszerint a francia államot tervezzük szétrombolni. Ezek politikai dogmák, nem érvek

– fogalmazott a korzikai képviselő, aki szerint az állam félelme szürreális, az autonómia pedig alapvetően része az európaiságnak. Elmondása szerint a saját harcok sikere a demokratikus támogatottságnak tudható be, ugyanakkor beismerte: szükség van olyan államot képviselő politikusokra, akikben megvan a kellő tisztánlátás arra vonatkozóan, hogy az autonómia nem destabilizálja az országot, hanem éppen az ellenkezőjét teszi.

Idézet
Minden azon múlik, hogy milyen demokratikus támogatottság van az önrendelkezésért küzdők mögött. Az első, legalapvetőbb lépés az, hogy a közösség többsége az autonómia mögött legyen

– fogalmazott a képviselő.

Galéria

Jean-Félix Acquaviva, Korzika képviselője

Fotó: Tuchiluș Alex

Kihangsúlyozta, hogy Európai Unió független régiói nem az önállóságon, hanem autonomista önrendelkezési helyzetük fokozatos javításán dolgoznak demokratikus kereteken belül, és ezzel magyarázható az, hogy az önrendelkezés nem az államok hanyatlásához, hanem virágzásához vezet.

Lépések a székely autonómia ügyében

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőként szerzett tapasztalattal számolt be a székely autonómia elérése érdekében tett lépésekről. Mint mondta, háromszor nyújtott be autonómiatervezetet a parlamenthez, azonban semmi eredményt nem hozott, valamint levelet is küldött Klaus Iohannis államfőnek, de azóta nem kapott választ.

Idézet
Bukarestben nagyon nehéz a harc. Nem akarnak beszélni a problémáinkról, szerintük a kisebbségeknek minden jog megvan adva

– fogalmazott. Szerinte ha Románia bezárja a kapuit, Európa felé kell nyitni.

Galéria

Az autonómia összeköt címmel tartottak pódiumbeszélgetést

Fotó: Tuchiluș Alex

„Bukarest sem hunyhat szemet örökké a téma felett. Semmi sincs úgy a jogban, a politikában, hogy soha sem fog változni. Mert a törvényeket emberek fogadják el, emberek változtatják. Az, hogy Románia bezárkózó magatartást mutat ebben a kérdésben, úgy gondolom, nem az örökkévalóságnak szól, én abban bízom, hogy változni fog” – jelentette ki Vincze Loránt EP-képviselő. Hozzátette: ha Franciaország polgárközpontú állam modelljének archetípusaként hajlandó autonómiáról beszélni Korzika szigete esetében, akkor az sem ördögtől való, hogy Bukarest változtat-e a döntésén. A kérdés csupán annyi, hogy marad-e erő, elszántság a harcra.

Idézet
Le kell nekünk törnünk a román állam ellenállását. Ha Franciaország nem félt autonómiát adni egy különálló szigetnek, Romániának sem kéne, mert itt nem elszakadásról van szó, hanem arról, hogy a közösségek kézbe veszik a saját sorsuk igazgatását

– fogalmazott Vincze Loránt. Hozzátette, hogy az európai összefogás, nemzeti kapcsolattartás elengedhetetlen. Azzal, hogy elindultak a folyamatok a FUEN-ben, hogy elindult a polgári kezdeményezés, a Minority Safe Pack, addig tétlenül álló közösségeket vettek rá a politikai cselekvésre.

Hosszú út vezet az önrendelkezésig

A Korzika autonómiájának megtárgyalásáig vezető útról szóló beszámolójában Jean-Félix Acquaviva emlékeztetett, hogy a sziget erőteljes autonómiatörekvése 1950–60-ban kezdődött, az integrációval való szembenállás pedig mindvégig jellemző volt az évtizedek folyamán. Az önrendelkezés szükségérzetét múltbéli események sorozata váltotta ki, amelyek 1975-ben kezdtek igazán elharapódzni, az algériai háborúból hazatérők Korzikára való betelepítését követően. A lázadás után két önrendelkezési folyamat indult: egy nyilvános, politikai-társadalmi mozgalom, és egy betiltott, „földalatti” törekvés.

A csúcs Claude Erignac prefektus meggyilkolása volt. Yvan Colonnát vádolták a bűntettel, ezt a képviselő szerint nagyon fájdalmas pillanatként élte meg a korzikai közösség. „Itt láttuk a büntetőhadjáratát a mélyállamnak a helyi közösség ellen. 2022 márciusában Colonnát megölték a börtöncellájában, mai napig nem tudni az igazságot” – fogalmazott a képviselő, aki szerint 2015 óta Gilles Simeoni autonomista vezető nyomdokaiba lépve egy autonómiai újjászületés irányába sikerült elindulni, amivel elérték, hogy a fegyveres ellenállási mozgalmat megfékezzék. Ezt követte a kiegyezési folyamat.

A jelenről

Előbb a korzikai polgárokat kellett meggyőzni, milyen úton kell haladjanak, utána a francia kormánnyal való tárgyalás következett. Először 2015-ben a helyi közösségekben, majd politikai szinten is lehetővé vált, hogy az autonómia győzedelmeskedjen. Elérték, hogy a parlamenti képviselők többsége, a szenátusbeli képviselők fele autonómiapárti legyen, ugyanakkor Korzikának európai parlamenti képviselője is lett.

Idézet
Annak ellenére hogy már 2015-ben elindult a fejlődési irányzat, mégis szükség volt arra, hogy Colonna meggyilkolása után nagy tömegtüntetésekkel nézzen szembe az állam, hogy rádöbbenjen a tárgyalások szükségességére

– mondta Jean-Félix Acquaviva, akinek meggyőződése: tüntetés nélkül nem lett volna előrelépés.

A tárgyalások nem voltak egyszerűek. A képviselő szerint a francia köztársaság továbbra is egy rendkívül centralizált, magabiztos állam, és ez annak ellenére van így, hogy a választók akarata más irányba mutat. Február 23-án azonban eljött az a történelmi pillanat, amely során a sziget politikai képviselőinek 90 százaléka az önrendelkezés mögé állt. Ezt követte a francia belügyminiszterrel történt megállapodás, a francia állam elfogadott egy alkotmányos szövegtervezet. Jelenleg azt remélik, szeptemberben döntést hoznak az ügyben.

„Ennek ellenére még mindig nem vagyunk a végén. Meg kell győzni a nemzetgyűlést, a szenátust, mindkettőnek egyszerű többsége van a szöveget érintve, ha mindkét házban megvan a többség, akkor lehet az alkotmányozó nemzetgyűlést összehívnia az elnöknek Versailles-ban, és ugyanakkor majd háromötöd arányban kell elfogadni az alkotmányszöveget” – vázolta. Acquaviva szerint a csata még előttük áll, de megnyerhető: elsöprő érvük az, ha a köztársaság nem fogadja el a demokratikus játékszabályokat – még hogyha ez a tudat mélyén történik is –, akkor az állam a diktatúra felé mozdul el.

Türelem és munka

A beszélgetés végén Kulcsár-Terza József levonta a következtetést, miszerint a székely autonómiára való törekvésben jó úton járnak, de türelemre és nehéz munkára van szükség. „Ha ezt betartjuk, lehet eredménye. Ha feladjuk, el fogunk esni” – vélekedett.

Galéria

Vincze Lóránt, Jean-Félix Acquaviva és Kulcsár-Terza József vitatták meg az önrendelkezés jelentőségét

Fotó: Tuchiluș Alex

„Hosszú évtizedek harcáról van szó, gazdasági fejlődésben is nagy lemaradást kellett behoznunk, ami a kommunizmus évtizedeit jelentette. Mi is teljesen más helyzetben lennénk, ha nem ’90 után kezdődtek volna a közösségi törekvések, de nekünk ez a kereszt jutott” – jelentette ki Vincze Loránt, utalva ezzel is a korzikai képviselő által hangoztatott, maratoni gyalogláshoz hasonlító évtizedes harcra, amelyet csak kitartással lehet végigvinni.

A francia kormány és a korzikai képviselők március 12-én állapodtak meg az alkotmányos szövegtervezetről, amely a Franciaországhoz tartozó sziget köztársaságon belüli autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik. Az államfő történelmi pillanatnak nevezte, hogy a francia kormány az államon belüli autonómia megadását javasolja Korzikának, amelynek vezetői hosszú ideje követelik az önállóságot.

korábban írtuk

Úgy néz ki, hogy tényleg autonómiát kap Korzika
Úgy néz ki, hogy tényleg autonómiát kap Korzika

A francia kormány és a korzikai képviselők megállapodtak keddre virradóra az alkotmányos szövegtervezetről, amely a Franciaországhoz tartozó sziget köztársaságon belüli autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 19., vasárnap

Több mint háromszáz zarándok tért haza gyalog Székelyudvarhelyre

Hálatelt szívvel tért haza a székelyudvarhelyi keresztalja vasárnap délután a pünkösdi csíksomlyói búcsúról.

Több mint háromszáz zarándok tért haza gyalog Székelyudvarhelyre
2024. május 19., vasárnap

Már a búcsú napján visszatért Csíksomlyóra a medve

Noha a búcsú napját megelőzően vadászkutyákkal hajtották el a Somlyó-hegy környéki medvéket, szombaton újra felbukkant egyikük. A nagyvad jelenlétét este kilenc óra előtt tíz perccel jelezték a Ro-Alert rendszeren keresztül.

Már a búcsú napján visszatért Csíksomlyóra a medve
2024. május 19., vasárnap

Ezrek ünnepelték a Szentlélek kiáradását Gyimesbükkben

Szűknek bizonyult a megnövekedett forgalom számára a Gyimesbükkön áthaladó 12A jelzésű országút pünkösdvasárnap, ezrek zarándokoltak el a kontumáci templomhoz és a környékbeli történelmi emlékhelyhez.

Ezrek ünnepelték a Szentlélek kiáradását Gyimesbükkben
2024. május 19., vasárnap

Nyáron „kinő a földből” az uszoda Kézdivásárhelyen

A nyár folyamán látványosabb szakaszába lép a kézdivásárhelyi fedett uszoda építése. Az alagsori rész véglegesítése után a kivitelező hozzálát az épület tetőszerkezetének összeszereléséhez, amihez egy 12 tonnás darut fognak használni.

Nyáron „kinő a földből” az uszoda Kézdivásárhelyen
2024. május 19., vasárnap

Ismét bemerészkedett Székelyudvarhelyre egy medve

Medvét láttak Székelyudvarhelyen vasárnap délután három óra környékén. Az elmúlt napok távlatában nem ez az első, hogy medve járt a városban.

Ismét bemerészkedett Székelyudvarhelyre egy medve
2024. május 19., vasárnap

Két autó ütközött Bodzakrasznán

Összeütközött két személygépjármű a Kovászna megyei Bodzakrasznán. A rendőrök mindkét irányban lezárták a forgalmat.

Két autó ütközött Bodzakrasznán
Két autó ütközött Bodzakrasznán
2024. május 19., vasárnap

Két autó ütközött Bodzakrasznán

2024. május 19., vasárnap

Jövedelmező szombat: bírságok több mint négymillió lej értékben egyetlen nap alatt

A szombati nap során 625 járművezetői engedélyt vont be a rendőrség, ezek közül 62-t alkohol, 11-et tiltott szerek hatása alatti vezetés miatt; emellett elvették több mint 371 jármű forgalmi engedélyét – tájékoztatott vasárnap a belügyminisztérium.

Jövedelmező szombat: bírságok több mint négymillió lej értékben egyetlen nap alatt
2024. május 19., vasárnap

Újabb medve bukkant fel Lövétén

Újabb „látogatást” tett Lövéte községben egy medve, a hatóságok Ro-Alert figyelmeztetést küldtek a lakosságnak. A településen valósággal küzdenek a medvék ellen, nemrégiben egy jószágokra támadó nagyvadat is kénytelenek voltak kilőni az illetékesek.

Újabb medve bukkant fel Lövétén
Újabb medve bukkant fel Lövétén
2024. május 19., vasárnap

Újabb medve bukkant fel Lövétén

2024. május 19., vasárnap

Ma is nyitva tart a pünkösdi Portéka

Szombaton és vasárnap is várja a látogatókat a székelyudvarhelyiek hagyományos vásárának ünnepi kiadása, a pünkösdi Portéka. A vásár 11-kor nyílik és este 18 óráig tart.

Ma is nyitva tart a pünkösdi Portéka
Ma is nyitva tart a pünkösdi Portéka
2024. május 19., vasárnap

Ma is nyitva tart a pünkösdi Portéka

2024. május 19., vasárnap

Lesodródtak az úttestről, hárman sérültek meg a balesetben

Közúti balesethez riasztották a Kovászna megyei hatóságokat vasárnap reggel, kevéssel nyolc óra előtt: egy Katrosa irányába tartó jármű lesodródott az útról, utasai megsebesültek.

Lesodródtak az úttestről, hárman sérültek meg a balesetben
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!