A forradalmakról értekeztek a gyergyószentmiklósi történész konferencia előadói

Fotó: Suciu Cristian

A magyar szabadságharcok Erdélyben, Székelyföldön és Gyergyóban, a magyarok igazság- és szabadság szeretete a fő gondolata az idei gyergyószentmiklósi történész konferenciának. A kétnapos konferencia a 1562-es felkeléstől egészen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcig foglalta össze az eseményeket, részletesen kitérve azok erdélyi, székelyföldi szerepére, szereplőire.

Albert Eszter

2021. november 09., 12:272021. november 09., 12:27

Bár tavaly online térbe kényszerült a konferencia, idén a kétnapos előadás-sorozatnak a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár adott otthont.

Jól tudjuk, hogy Erdély, Székelyföld, Gyergyó mindig is a szabadságharcok helyszíne volt, a magyarok mindig szerettek önállóak lenni, és nem szerették az idegen elnyomást. Ez eredményezte ezeket a felkeléseket, forradalmakat, amelyeket előadásaink során 1562-től kezdve egészen az 1956-os magyar forradalom és Szabadságharcig végig vezetünk

– hangsúlyozta Garda Dezső, történész, az esemény szervezője.

A találkozó első napján az előadók egy része a Rákóczi-kort és az 1848-as forradalmat elevenítették fel, a második nap főként az 1956-os eseményeket és a forradalomhoz csatlakozó erdélyiek meghurcoltatását részletezték az érdeklődőknek.

„Bár ez a forradalom Magyarországon történt, mégis a romániai hatása is egészen meghatározó.

Nagyon sok erdélyi vett részt az eseményekben, több mint 10 ezer embert ítéltek el, börtönöztek be és hurcoltak meg a forradalom után. E tekintetben Gyergyó vidékén főleg a »Fekete kéz« mozgalom volt a meghatározó, de itt van közöttünk Vitéz Szilágyi Árpád, az ő szerepéről, meghurcoltatásáról is szót ejtünk

– fogalmazott a konferencián Garda Dezső.

Benkő Levente történész is előadást tartott a gyergyószentmiklósi szakmai eseményen

Fotó: Suciu Cristian

A történész konferencia második napján Dávid Gyula és Cseke Péter irodalomtörténészek előadásait felvételről láthatta a közönség, Benkő Levente történész, újságíró a romániai magyar értelmiségi ifjak 1956-os viszonyulását részletezte, Kozma Csaba a „Fekete kéz” mozgalomról tartott előadást.