A múlt rendszerbeli román–magyar zöldhatáron történt eseményekről készít dokumentumfilmet a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány és Lukács Csaba Budapesten élő erdélyi újságíró. Miért fontos ma ez a téma, és egy film hogyan szakíthatja fel a félelem gátjait? Lukács Csabát kérdeztük.
2014. július 23., 09:512014. július 23., 09:51
2014. július 23., 09:522014. július 23., 09:52
‒ Miközben arról hallani, hogy a következő években tizenkét új határátkelőt létesítenek Románia és Magyarország között, több sajtótermék hasábjain megjelent a felhívás, amelyben személyes történeteket kérnek a készülő dokumentumfilmhez. Miért fontos, hogy a Ceaușescu-rendszerbeli román–magyar határszakaszon történtekről beszéljünk?
‒ Az új határátkelők tervének örülök, de emlékeznünk kell azokra is, akik az életüket adták ezen a határszakaszon. Kibeszéletlen szegmense ez a román–magyar viszonynak. Amikor pedig a világban utazva szóba kerül, a világ szerencsésebb felén élő emberek el sem tudják képzelni, hogy két volt szocialista állam között ilyen durván őrzött és súlyos atrocitásokkal „működő” határszakasz volt. Túl sokan meghaltak a román–magyar határon ahhoz, hogy ezt elfeledjük, másrészt felnőtt egy generáció, amelynek már nincs gombóc a gyomrában az országhatárhoz közeledve. Emlékeztetni kell őket és a korábban születetteket is, hogy nem volt mindig így. Ezt a kibeszéletlen történetet akarom megfilmesíteni. És úgy tűnik, hogy van rá igény is, mert a felhívások megjelenése óta ömlenek a sztorik.
‒ Az egykori illegális határátlépések szereplői, vagy hozzátartozóik vállalják saját történetüket és identitásukat?
‒ Még nagyon sok emberben él a félelem. Volt, aki úgy írt nekem kézzel levelet, hogy a végére odaírta: „most gyorsan abbahagyom, jön haza a fiam, ő nem akarta, hogy ezt leírjam”. Vagyis még a fiatalabb generáció tagjai közt is akadnak, akik félnek elmondani. Nagyon sokan úgy írják a levelet, hogy a történetük szerepelhet, de azt kérik, nevük ne legyen felismerhető. Szép számmal vannak nagyon megrázó történetek is, olyan dolgokat tudunk majd megmutatni, amelyek egyáltalán nem köztudomásúak. Keressük például azt a határőrt, aki előtt Nadia Comăneci tornagyakorlatokat végzett a fagyott tarlón. Több forrásból is úgy értesültem ugyanis, hogy amikor néhány héttel a rendszerváltás előtt egy hatfős embercsempész-csapat átjuttatta őt a magyar határra, a magyar határőr nem hitte el, hogy tényleg ő a többszörös olimpiai bajnok, történelemben először tízes osztályzatot elérő egykori tornász Nadia Comăneci, ezért helyben kellett igazolnia kilétét.
A teljes interjú az Erdélyi Napló július 24-én megjelenő, 29. lapszámában olvasható.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus kedden az ikreket nevelő családokat segítő törvénytervezetet – számol be róla az Agerpres.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményeit hitelesítő alkotmánybírósági határozat – írja az Agerpres.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján közölte, hogy pártja a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjét, Elena Lasconit fogja támogatni az államelnök-választás második fordulójában.
Elutasította hétfőn az alkotmánybíróság Cristian Terheş államfőjelölt beadványát, amelyben az első elnökválasztási forduló eredményeinek semmissé nyilvánítását kérte, így tehát érvényesnek számít az első forduló.
Az RMDSZ képviselőházi listája a szavazatok 6,34 százalékát, míg a szenátori lista 6,38 százalékát szerezte meg az Országos Választási Hatóság végleges adatai szerint.
A külföldi szavazókörzetek jegyzőkönyveinek 100 százalékos feldolgozottságánál a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőjelölti listájának a legnagyobb a támogatottsága, George Simion pártja a szavazatok 26,35 százalékát szerezte meg.
Az új vasúti menetrend életbe lépésétől, azaz december 15-étől 4,6 százalékkal drágulnak a vonatjegyek.
A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.
December 15-én életbe lép az új vasúti menetrend, amelynek megfelelően 2025. december 13-ig naponta átlagosan 1100 vonatjárat fog közlekedni. Ezek közül négy fogja összekötni új szerelvényekkel a fővárost Brassóval.
Gazdára lelt vasárnap a hatoslottó bruttó 4,51 millió lejes (több mint 900 ezer eurós) főnyereménye.
szóljon hozzá!