A múlt rendszerbeli román–magyar zöldhatáron történt eseményekről készít dokumentumfilmet a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány és Lukács Csaba Budapesten élő erdélyi újságíró. Miért fontos ma ez a téma, és egy film hogyan szakíthatja fel a félelem gátjait? Lukács Csabát kérdeztük.
2014. július 23., 09:512014. július 23., 09:51
2014. július 23., 09:522014. július 23., 09:52
‒ Miközben arról hallani, hogy a következő években tizenkét új határátkelőt létesítenek Románia és Magyarország között, több sajtótermék hasábjain megjelent a felhívás, amelyben személyes történeteket kérnek a készülő dokumentumfilmhez. Miért fontos, hogy a Ceaușescu-rendszerbeli román–magyar határszakaszon történtekről beszéljünk?
‒ Az új határátkelők tervének örülök, de emlékeznünk kell azokra is, akik az életüket adták ezen a határszakaszon. Kibeszéletlen szegmense ez a román–magyar viszonynak. Amikor pedig a világban utazva szóba kerül, a világ szerencsésebb felén élő emberek el sem tudják képzelni, hogy két volt szocialista állam között ilyen durván őrzött és súlyos atrocitásokkal „működő” határszakasz volt. Túl sokan meghaltak a román–magyar határon ahhoz, hogy ezt elfeledjük, másrészt felnőtt egy generáció, amelynek már nincs gombóc a gyomrában az országhatárhoz közeledve. Emlékeztetni kell őket és a korábban születetteket is, hogy nem volt mindig így. Ezt a kibeszéletlen történetet akarom megfilmesíteni. És úgy tűnik, hogy van rá igény is, mert a felhívások megjelenése óta ömlenek a sztorik.
‒ Az egykori illegális határátlépések szereplői, vagy hozzátartozóik vállalják saját történetüket és identitásukat?
‒ Még nagyon sok emberben él a félelem. Volt, aki úgy írt nekem kézzel levelet, hogy a végére odaírta: „most gyorsan abbahagyom, jön haza a fiam, ő nem akarta, hogy ezt leírjam”. Vagyis még a fiatalabb generáció tagjai közt is akadnak, akik félnek elmondani. Nagyon sokan úgy írják a levelet, hogy a történetük szerepelhet, de azt kérik, nevük ne legyen felismerhető. Szép számmal vannak nagyon megrázó történetek is, olyan dolgokat tudunk majd megmutatni, amelyek egyáltalán nem köztudomásúak. Keressük például azt a határőrt, aki előtt Nadia Comăneci tornagyakorlatokat végzett a fagyott tarlón. Több forrásból is úgy értesültem ugyanis, hogy amikor néhány héttel a rendszerváltás előtt egy hatfős embercsempész-csapat átjuttatta őt a magyar határra, a magyar határőr nem hitte el, hogy tényleg ő a többszörös olimpiai bajnok, történelemben először tízes osztályzatot elérő egykori tornász Nadia Comăneci, ezért helyben kellett igazolnia kilétét.
A teljes interjú az Erdélyi Napló július 24-én megjelenő, 29. lapszámában olvasható.
Az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetsége kedden közölte, hogy várakozással tekint a Nicușor Dan államfővel való együttműködés elé.
Már három őrizetbe vett gyanúsított van a brit miniszterelnök londoni ingatlanainak, illetve volt autójának felgyújtása ügyében. Kettő ellen vádat is emeltek, egyikük román állampolgár.
Az arany drágulása ellenére a lengyel kisbefektetők az év első hónapjaiban tömegével vásárolták a nemesfémet, az év végére az ilyen beszerzések akár a húsz tonnán túlhaladó, rekordmagas szintet érhetik el – írja az MTI.
A megszokottól eltérő, bensőségesebb, „családiasabb” repertoárral állt színpadra a Bagossy Brothers Company pénteken és szombaton a budapesti Kobuci Kertben.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn kijelentette, hogy a szavazás lebonyolítása „enyhén szólva is furcsa” volt a romániai elnökválasztáson – írja a TASS orosz állami hírügynökségre hivatkozva a Reuters.
Romániai idő szerint vasárnap 21 óráig több mint 1,64 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szóvivője szerint az elnökválasztást befolyásoló orosz beavatkozásra utaló jeleket észleltek vasárnap a román hatóságok.
Romániai idő szerint vasárnap 16 óráig több mint 1 300 000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A román diplomácián nem múlik, hogy a külföldön élő román állampolgárok viszonylag könnyedén szavazhassanak. Európa nagyobb román diaszpórával rendelkező országaiban sok helyiséget kibérelt a külügyminisztérium. Budapesten is nagy a szavazókedv.
Romániai idő szerint vasárnap 14 óráig több mint 1.110.000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!