Nincs pénz a gyergyói sportcsarnok fenntartására

„2016 óta egy korongot sem tudtunk vásárolni, nemhogy valamilyen drágább felszerelést. Egyik szakosztálynak sem vettünk semmit. A maradékokat szegezzük, foltozzuk, hogy valahogy túléljük ezt a 2017-2018-as tanévet, ami költségvetési szempontból sokkal rosszabbul kezdődött, mint ahogy vártuk.

– foglalta össze röviden a helyzetet a Gyergyószentmiklósi Iskolás Sportklub, vagy ismertebb nevén a sportiskola vezetője, Jánosi Béla.

Egyelőre a jégkorong és a kosárlabda szakosztály versenysorozata indult el, de már jelentkeznek a gondok,

és még ezután jön a neheze, amikor a téli sportágak, a sífutás és az alpesi sí versenyei is elkezdődnek, és nem lesz pénz, amiből kiszállásokra menni, bírói díjakat fizetni.

Nagyon valószínű, hogy nem tudnak minden mérkőzésen, versenyen indulni.

Nem úgy tűnik, hogy a tanügyminisztérium közelebbről megemelné a sportiskolák költségvetését, és lenne miből versenyezni, felszereléseket vásárolni. 

Sőt már az is gondot jelent, hogy az utánpótlás jégkorongcsapatok számára jégidőt béreljen a sportiskola a gyergyószentmiklósi jégpályán. Mindeddig havi rendszerességgel fizettek. A továbbiakban kérdés, miként fizetik a jégdíjat. Ha pedig az Iskolás Sportklub nem tud jégdíjat fizetni, akkor a pálya működtetése is veszélybe kerül, hiszen a fenntartásának jelentős részét tette ki az intézmény által fizetett bér.

Október folyamán egyeztetés kezdődött az Iskolás Sportklub és a gyergyószentmiklósi önkormányzat között a Basilidesz Tibor sportcsarnok további működtetéséről. Jánosi Béla kiemelte, a megyei tanfelügyelőségről azt a javaslatot kapta, hogy mivel nincs pénz fenntartási költségekre, az ISK mondjon le az épület további működtetéséről, és adja vissza az önkormányzat kezelésébe.

Az erre szánt költségvetés hiányában azonban a város sem tudná tovább működtetni a csarnokot. Az egyeztetések során nem született konkrét megoldás, de ígéretek igen, és ennek alapján vállalta a sportiskola, hogy november 1-jén nem adja le a csarnok kulcsát. 

Az intézmény 2009-től vette át a csarnokot, mert a város nem tudta működtetni. A tanfelügyelőség és a tanügyminisztérium költségvetéséből tartották fenn. Csakhogy most elfogyott a keret.

– fogalmazott Jánosi Béla.

Egy téli hónapban, amikor fűteni kell, és szinte egész nap világítunk, 13–14 ezer lejbe kerül a működtetés. Ehhez képest a Hargita Megyei Tanfelügyelőség jóval kevesebbet tud biztosítani. A sportiskola korábbi költségvetésének hozzávetőleg 20 százalékát lefaragták, legutóbb összesen 8 ezer lejt kapott kiadásokra. Nem csak a Gyergyói Iskolás Sportklub van ilyen helyzetben. A tanfelügyelőséghez tartozó többi egységnek sem jutott több. 

Mindemellett az intézménynél dolgozó 19 alkalmazottból csak a szakedzők, valamint a titkárnő és a könyvelő fizetését biztosítják állami költségvetésből. A kazánfűtőnek, a takarítónőnek, a sportolókat szállító két autóbusz sofőrjeinek a fizetését évek óta saját forrásból kell kigazdálkodnia az intézménynek.

Az önkormányzatoknak a törvény nem tiltja, hogy anyagi támogatásban részesítse a helyi Iskolás Sportklubokat. De hogy miként lehetséges ennek kivitelezése törvényesen, erre a megoldást még nem találták meg a városháza illetékesei. A sportiskola javaslata az lenne, hogy a csarnokot és a kis tornatermet délelőtt testnevelés-órák megtartására használó Salamon Ernő Gimnázium és a Sfântu Nicolae Középiskola az eddiginél nagyobb összegű terembért fizessen, és ebből lehessen fenntartani a létesítményeket. Ez egy lehetséges megoldás, de még nem dőlt el, hogy ez így lesz-e. 

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere kérdésünkre válaszolva leszögezte: semmiképpen nem fogják magára hagyni, és nem hagyják elveszni a Gyergyószentmiklósi Iskolás Sportklubot, ahogy a sportlétesítmények egyikére sem kerülhet lakat. Biztosan megtalálják majd a törvényes lehetőséget a helyzet rendezésére. 

A jelenlegi állapotot a november–decemberi időszakra kell orvosolni.

Ugyanis lehetséges, hogy majd egy új helyzettel találkozik az önkormányzat és az ISK. Elképzelhető, hogy a tanügyminisztérium teljesen lemond a iskolás sportklubok fenntartásáról, és ezeket átadja a helyi önkormányzatoknak.

„Csak a bizonytalanság a biztos: senki nem tudja, mi lesz, ha csak helyi forrásokból, állami pénzek nélkül kell sport-utánpótlást nevelni, sportéletet fenntartani” – jegyezte meg Jánosi Béla.