Az orosz vezetés először az ukránok ellenállásával kapcsolatban számította el magát, most pedig a békésnek, csendesnek, barátságosnak hitt skandinávok húzása lepte meg a Kremlt. Az EU-val szemben a NATO valóban ütni tudott. És még csak fegyver sem kellett hozzá.

Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a finnek az 1300 kilométeres orosz határt és komoly tüzérséget, míg a svédek fejlett hadi ipart, modern tengeralattjárókat, harci repülőgépeket hozhatnak az észak-atlanti szövetségbe. Miközben az elmúlt húsz évben a legtöbb NATO-tagállam számára elsősorban a globális bevetés, illetve a terrorizmus elleni küzdelem jelentette a fő célt, Finnország a klasszikus nemzetvédelemre helyezte a hangsúlyt. Ez elemzők szerint azt is jelenti, hogy jelentős mennyiségű tüzérségi fegyverrel rendelkezik, ami az Oroszországgal szembeni hatékony elrettentést szolgálja. Svédország ugyanakkor több olyan nagy teljesítményre képes tengeralattjáró birtokában van, amely a Balti-tengeren bevethető, továbbá korszerű, negyedik generációs harci repülőgépekkel rendelkezik.

Az Infostart portál által idézett katonai szakértők úgy vélik, Stockholm három „erősségével” gazdagíthatja a NATO-t: a magasan kvalifikált tisztképzés hagyományával, a jól felszerelt haderejével, valamint jelentős hadiiparával. Akárcsak Finnország, Svédország is földrajzi helyzetével hozza a legtöbbet az észak-atlanti szövetségnek, csatlakozásával ugyanis jelentős mértékben egyszerűbb lesz a balti államok erősítése, védelme.

Az sem mellékes szempont, hogy nem működött az, amire Moszkva a leginkább számított: Ankara ellenállása Svédország csatlakozását illetően. A NATO, s elsősorban az Egyesült Államok taktikus hozzáállása, Stockholm gyors kompromisszumkészsége villámgyorsan teljesítette az elsősorban a fegyvervásárlási embargóra koncentráló török elvárásokat, így mindenki elégedett lehetett az egyeztetések után.

Svédország és Finnország évtizedeken keresztül a katonai szempontból semlegességi politika mintaképe volt. Putyinék éppenséggel a finn semlegesség modelljét látták volna elfogadhatónak a megtámadott Ukrajna esetében is. A finnek és a svédek most azt üzenték, ez a politika éppen az orosz fenyegetettség miatt idejétmúlt. A madridi csúcs azt üzeni, hogy Oroszország egy erős és – főleg – egységes ellenfélre talált a NATO-ban, miután kívülről szemlélve ez sokszor nem így tűnt. Ettől Putyin hadserege még nem fog kivonulni Ukrajnából, de a világrendet megbontó ambíciói mérséklődhetnek.