Ismeretes: január végén a játékvezető romániai premierként a 26. percben véget vetett a két csapat közötti mérkőzésnek, miután a craiovai szurkolók többszöri figyelmeztetés után is folytatták a magyarok gyalázását.

Ezt követően a FRF fegyelmi bizottsága nagy nehezen kimondta az egyetlen értelmes döntést: a mérkőzést a szurkolók megnyilvánulásai miatt 3-0 arányban a székelyföldi csapat javára írják.

A craiovaiak fellebbezése nyomán azonban a fellebbviteli testület hajmeresztő „érvek” mentén változtatta meg az alapfokú határozatot: úgy döntött, mivel a szabálykönyvben csak az szerepel, hogy a rasszista bekiabálások esetében kell megszakítani a meccset, idegengyűlölő skandálásokról nincs szó benne, a mérkőzést újra kell játszani. Nincs itt semmi látnivaló, a magyarok ne legyenek már ennyire mimózalelkűek.

Miközben természetesen mi is azt valljuk, hogy ha már sportról van szó, egy mérkőzés eredményének a pályán, lehetőleg fair körülmények között kell eldőlnie, a fellebbviteli testület döntése az előzmények ismeretében egyszerre nevetséges, vérlázító és veszélyes.

A jeles grémium illetékesei szerint ugyanis nem egyenértékű, ha valakik azt kiabálják, hogy Ki a magyarokkal az országból!, mint ha azt skandálnák, hogy Ki a négerekkel az országból!. Csak azért, mert az említett szabályzat nem említ idegengyűlöletet, csupán rasszizmust.

Persze mi is azt a megengedő jogértelmezést támogatjuk, miszerint amit nem tilt tételesen a törvény, azt szabad, de azért az tényleg a tragikomikum határát súrolja, hogy amíg egy jogszabályban vagy egy szervezet alapszabályában nem rögzítik konkrétan, hogy a magyarokat gyalázni és az ország elhagyására „buzdítani” őket csúnya dolog, addig büntetlenül lehessen uszítani a magyar közösség ellen.

Hát, ha ez nem rosszhiszemű jogértelmezés, cinimzmus és diszkrimináció, akkor tényleg nem tudom, mi az.

Persze egyáltalán nem precedens nélküli Romániában.

Sőt egyenesen az igazságszolgáltatás mutatott rá példát, több esetben is. Most csak két nagyváradi incidenst idéznénk fel: amikor a belvárosban, az igazságügyi palotán olyan falragasz jelent meg, amelyen többek között nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felirat volt olvasható, az ügyészség úgy foglalt állást, hogy annak tartalma nem utal arra, hogy az elkövető gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítana valamely csoport ellen.

A másik eset még súlyosabb, hiszen egy román lány magyar zászlót gyújtott fel a belvárosban, amiről videó is készült.

A szakmájához minden bizonnyal kiválóan értő illetékes ügyész szerint ez sem minősült közösség elleni uszításnak, mivel későn történt, és legfeljebb csupán ketten látták.

A logika és a tolerancia ügyészi taláros fárosza azt nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta, hogy az esetről készült, és a közösségi oldalakra feltöltött videót akár több millióan is láthatták-láthatják azóta is. Persze lehet, hogy számára még ez sem lenne elég, és csak akkor minősítené közösség elleni izgatásnak, ha mondjuk több mint kétmilliárdnyian tekintenék meg. És persze a nézőknek mind románnak kéne lenniük.

Ilyen előzmények után tehát nincs is miért nagyon csodálkozni azon, hogy a labdarúgó-szövetség illetékes testülete felülbírálta a normalitás és a kulturált egymás mellett élés normáinak megfelelő alapfokú ítéletet.

Hiszen ha a jog jeles képviselői már utat mutattak, akkor nem indokolt máshogy dönteni. A végén ugyanis még magyarbérencnek tekintenék őket, aminél Romániában még az anyagyilkosok is elnézőbb elbánást érdemelnek.

A döntés természetesen túlmutat önmagán, hiszen általános üzenetet is hordoz: azt, hogy a magyarok gyalázása, az ellenük való uszítás Romániában teljesen rendjén való.

Azt, hogy bocsánatos bűn, csak azért nem írom le, mert a mérvadó román körök a jelek szerint egyáltalán nem tekintik bűnnek.

Így aztán olyan helyzet állt elő, hogy éppen az a fórum legitimálja a magyarellenességet, amelynek az ilyen megnyilvánulások megelőzése és szankcionálása lenne a feladata.

Ennek az ódiumát az sem csökkenti, hogy a Sepsi OSK az újrajátszott mérkőzésen szép játékkal legyőzte a Craiovát, megmutatva, hogy ha a gyűlöletkeltésben az olténiaiak ultrái is a jobbak, az uszítás elmismásolásában pedig a szövetség illetékesei brillíroztak, a pályán, a fociban – amiről amúgy mellékesen ennek az egésznek igazából szólnia kéne – azért a székelyföldi csapat a profibb, és ezzel bizonyos mértékig elégtételt vett.

Ezzel az erővel a FRF akár azt is elrendelhetné, hogy minden stadionban feszítsenek ki egy „Hajrá, magyargyűlölők!” feliratú molinót.

Sokkal rosszabb már attól sem lenne a helyzet.

korábban írtuk

Álomfocival elnáspángolta az FCU Craiovát, a felsőházba jutott a Sepsi OSK

Mindvégig jobban akarta a győzelmet a háromszéki együttes. Jól játszott, a szerencsével sem állt hadilábon. Fennállása harmadik play-offjára készülhet.

korábban írtuk

Diószegi: lejátsszuk a Craiova elleni meccset, de akkor is a sportdöntőbírósághoz fordulunk, hogy kiderüljön, igazunk volt-e

A Sepsi OSK labdarúgó-csapata kiáll a Craiova elleni, újrajátszandó mérkőzésre, ettől azonban még nem tesz le arról, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) forduljon a szurkolói botrány miatt – jelentette ki Diószegi László.