2023. november 22., 08:002023. november 22., 08:00
„Nagy tételben lehetne fogadni arra, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Pontosan úgy viszonyul a román kormány a nyugdíjemelés kérdéséhez, mint az a család, ahol a szülők tisztában vannak ugyan azzal, hogy fizetésük alapján nem képesek törleszteni egy több tízezer eurós bankhitelt, mégis belevágnak egy nagyobb lakás megvásárlásába.
Vagyis felelőtlenül.
A román szociáldemokraták (PSD) és liberálisok (PNL) alkotta koalíció vezetői nyilvánvalóan önös pártérdekektől vezérelve, a négy megmérettetést felsorakoztató jövő évi választási „szuperévre” tekintettel döntöttek az öregségi juttatás megemeléséről, nem törődve azzal, hogy milyen áron lehet végrehajtani az indexálást, illetve milyen következményei lesznek egy ilyen lépésnek. Hiszen ne feledjük, a parlament által megszavazott nyugdíjtörvény értelmében 2024-ben 40 százalékot meghaladó mértékben emelkednek az illetmények, ehhez hasonló léptékű növekedésre nem volt még példa a rendszerváltás óta Romániában.
Természetesen szó sincs arról, hogy ne lenne indokolt a nyugdíjak emelése egy olyan országban, ahol a közel ötmillió nyugdíjas 80 százaléka 3000 lejnél (vagyis a 3300 lejes bruttó minimálbérnél) kisebb, 60 százalékuk pedig 2000 lejnél (azaz a nettó minimálbérnél) is alacsonyabb öregségi járandóságot kap. Csakhogy nem mindegy az emelés mértéke, mint ahogy az sem, hogy elbírja-e a költségvetés ezt az intézkedést, hiszen tudjuk: a kormány már így is képtelen kordában tartani az államháztartás folyamatosan dagadó hiányát.
Márpedig nem igényel túlságosan magas szintű közgazdasági ismereteket annak megállapítása, hogy Románia nem egykönnyen képes előteremteni a pénzt az összterméke (GDP) 3 százalékával egyenértékű nyugdíjemelésre, a munkaügyi minisztérium szerint ugyanis 2024-ben és 2025-ben 55 milliárd lejes (11 milliárd euró) többletráfordítást feltételez majd az indexálás. Arról nem beszélve, hogy kormányzati illetékesek jóval korábban elismerték, miszerint képtelenek tartani az idei évre kitűzött 4,4 százalékos költségvetési hiánycélt (emiatt Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik), ugyanakkor a legtöbb előrejelzés a gazdasági növekedés lassulását vetíti előre.
Egy felelős kormány ilyen helyzetben azon igyekszik, hogy lefaragja, észszerűvé tegye az állami kiadásokat, hatékonyabbá tegye az adóbehajtást – ja és persze egyszer s mindenkorra rendet vág a speciális nyugdíjak dzsungelében. Ehhez képest a Ciolacu–Ciucă-tandem mindent saját és pártja politikai érdekeinek vet alá. A 2024-es választásokra készülve – amikor mindegyikük alakulata államfőjelöltje is lenne – szemrebbenés nélkül ígérgetnek, a jövő évi nyugdíjemelésről „hozomra” döntenek, anélkül, hogy megjelölnék, milyen forrásból fedezik az intézkedést.
Sajnálatos, hogy miközben az RMDSZ javaslatait a parlamenti vita során elutasították, és maga a szövetség is elismerte, hogy a törvény „messze nem tökéletes”, az alakulat nem mert, nem látta jónak szembemenni a fősodorral, hanem hasznosabbnak tartotta támogatni a jogszabályt. Holott a koalíciós kampánynekiveselkedés közepette már csak azért sem ártana a józan hang, őszintén rámutatva a nyugdíjemelés kockázatos „járulékos következményeire”, mivel az ezek orvoslásával járó feladatok alól éppenséggel az RMDSZ sem szabadul, ha a jövő évi választások után – ambícióinak megfelelően – ismét kormányzati pozícióba kerül.
Ciolacuék kampánypolitizálása egyébként kísértetiesen hasonlít két korábbi, ugyancsak felelőtlen bér- és nyugdíjemelési kísérletre. 2008-ban Călin Popescu-Tăriceanu kormánya 50 százalékkal megemelte a pedagógusok bérét, az intézkedés – amelyről minden elemző megjósolta, hogy nem bírja el az államkassza – azonban papíron maradt, sőt a gazdasági válság beköszöntével 2010-ben a közalkalmazottakhoz hasonlóan az oktatási dolgozók bérét is lefaragták 25 százalékkal. 2019-ben a PSD-kormány által előterjesztett, és a parlamentben megszavazott törvény olyan mértékű nyugdíjemelést vetített előre, ami akkor 33 milliárd lejes ráfordítást igényelt. Az indexálást az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap egyaránt kivitelezhetetlennek tartotta, nem is lett belőle semmi. Nem véletlen, hogy a nyugdíjtörvény mostani parlamenti jóváhagyását követően nemzetközi hitelminősítők vészjósló prognózist vetítettek előre, szerintük az intézkedés maga után vonja az amúgy is magas költségvetési hiány növekedését, az elkövetkező években negatívan hat Románia hiteltörlesztési képességére, szuverén adósbesorolására, továbbá gyengíti az ország költségvetési stabilitását.
Abban hihetünk Marcel Ciolacu miniszterelnöknek, amikor azt mondja, hogy kormánya nem fogja emelni az adókat és illetékeket 2024-ben. Mérget vehetünk rá, hogy választási évben ilyen hibát nem követ el hatalmon lévő alakulat. Viszont nagy tételben lehetne fogadni arra, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján.
Úgyhogy a kilátások egyáltalán nem fényesek Romániában. Ráadásul az ígérgetések, a választási megfontolások diktálta osztozkodások csapját csak most kezdik megnyitni igazán...
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
szóljon hozzá!