Egyéb sportok
Imperial Wet
Jégkorong
Kosárlabda
Kézilabda
Labdarúgás
Székely válogatott
Teremlabdarúgás
Téli sportok

Dárdai Pál büszke székely származására

Dobos László 2019. július 26., 19:07 utolsó módosítás: 2019. július 28., 11:40
HIRDETÉS

Az apai ágon székely származású Dárdai Pál sokszoros magyar válogatott labdarúgó, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya volt pénteken délben a Tusványos vendége.

Világi Oszkár, Szöllősi György és Dárdai Pál Fotó: Beliczay László

Szöllősi Györgynek, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnökének moderálásában zajlott a MIT sátorban a Kelet-európai foci című előadás, amelynek Dárdain kívül Világi Oszkár, Dunaszerdahely labdarúgó csapatának tulajdonosa volt a meghívott.

A 47 éves Dárdai Pál 14 évig játszott a Hertha Berlin színeiben, és a német élvonalbeli csapatnak vezetőedzője volt több éven át.

A magyar válogatottban 61-szer szerepelt, a magyar válogatott szövetségi kapitányaként pedig 2014 őszén, illetve 2015-tavaszán hét mérkőzésen ült a kispadon. Dárdai apai ágon székely, anyai ágon pedig sváb.

„Katolikus, vallásos családból származom. Gyerekként minden vasárnap misére mentünk, bár bevallom, mi gyerekek szívesebben fociztunk. A ma 90 éves nagymamám, sajnos, nagyon beteg, így nem tudom elmondani neki azt a jó hírt, hogy eljutottam Székelyföldre, oda, ahonnan őseim a madéfalvi veszedelem után elvándoroltak és végül Bukovinába kötöttek ki.

Dárdai: Németországban az edzők nem rejtik el egymás elől a tudást Fotó: Beliczay László

A családi disznóvágások, illetve a templomi búcsúk utáni ebédeken mindig ezekről meséltek, a Hadik András által létrehozott öt székely falu nevét úgy tudom mint a Miatyánkot: Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva. Innen költöztek nagyszüleim 1941-ben Magyarországra, egy sváb házba.

Nagyszüleimnél ma is meg van a székely tiszta szoba, a népviselet, a szőttesek. Büszke vagyok székely őseimre

– mondta el Dárdai, akinek székely nagymamája Domokos lány volt.

Megtudtuk, hogy Dárdai Pál is támogatta anyagilag a madéfalvi Szent Anna kápolna építését, ezt, a találkozón Szentes Antal nyilvánosan meg is köszönte.

Dárdai több interjújában hangoztatta: „vegyes lettem, agyas vagyok, mint egy székely és precíz, mint egy sváb”.

A MIT sátor zsúfolásig megtelt a Dárdai-találkozóra. Még a sátoron kívülről is követték a beszélgetést Fotó: Beliczay László

Dárdai labdarúgóként és szövetségi kapitányként többször járt Bukarestben, Székelyföldre pedig csak most először jutott el. A találkozón Jakab Zoltán, Székelyföld labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya egy 8-as számú, Dárdai feliratú székely válogatott mezt adott át, és Bölöni László példáján felbuzdulva megkérte, ha ideje engedi, tartson a Székely labdarúgó válogatottal a következő világversenyen.

Erre Dárdai őszintén elmondta, semmit nem tud megígérni.

„Megbeszélem a feleségemmel” – válaszolta Dárdai.

Csapatban kell gondolkozni

„A villányi és a szekszárdi bor is azért jó, mert kis mennyiségben készül, így oda tudnak rá figyelni. De Izland is jó példa: egy kis országról van szó, kézilabdája és a labdarúgása mégis nagyon magas szinten van” – mondta Dárdai.

Szerinte klubfilozófia nélkül ma már nem működtethető sikeresen egy csapat: ez az alapja az utánpótlásnak is Németországban, ahol rengeteg futballakadémia nagyon szervezett keretek között működik.

„Németországban nem rejtik el egymás elől a tudást, hanem erről egymásnak beszámolnak a klubok – mégpedig azért, mert mindig jobbak akarnak lenni.

A német focit nem a pénz, hanem az utánpótlásban elvégzett munka és ez a fajta attitűd viszi előre. Magyarországon ez korábban egy kicsit elcsúszott: az edzők régen egymás elől rejtegették a tudásukat, nem adták át azt egymásnak. Ma már szerencsére ez másként van, nagyon sok minden megindult

– vélekedett.

Fotó: Beliczay László

Dárdai szerint mi, magyarok soha nem leszünk sprinterek és soha nem tudunk majd annyit futni, mint azok a genetikával rendelkező játékosok, akik nem itt születtek, de van eszünk, okosak vagyunk, ezért erre kell építenünk.

Egyetlen útja van a magyar labdarúgásnak, ez pedig az, hogy csapatban gondolkozzon, és ésszel játssza ezt a sportot

– emelte ki.

Elhangzott, hogy ma túl sok pénz van a fociban, rengeteg pénz megy el a játékosokra. Dárdai szerint ez azonban nem probléma, Közép-Európának pedig nagyon nem kell erre figyelnie. „Nekünk azon kell dolgozni, hogy értékeket teremtsünk” – mondta a válogatott egykori kapitánya.

A beszélgetésen szóba került az is, hogy hogyan lehet ma egy labdarúgót motiválni, hogy az többet eddzen, jobban játsszon, vagy hogy csak tartsa tisztán az öltözőt. Dárdai azt mondta, a pénz már nem számít, bármilyen büntetést kifizetnek a focisták, tapasztalata szerint csak a pedagógiai eszközök maradtak az edző kezében, meg az, ha hisznek benne.

A magyar válogatott volt szövetségi kapitányát arról is kérdezték Tusványoson, hogy mi a véleménye arról, hogy a klubok saját nevelésű játékosok helyett inkább idegenlégiósokat szerepeltetnek. „Ha a magyar fiatalok elég jók, akkor biztosan be fognak kerülni a klubcsapataik kereteibe is, de úgy látszik, hogy nekik is többet kell teljesíteni. Ha az a magyar futballista annyira jó, akkor biztosan berakják a keretbe” – magyarázta Dárdai Pál.

Fotó: Beliczay László

„Én is 20 éves koromig játszottam a magyar ligában, de utána már lépni kellett. Nagyon szenvedtem másfél évig, haza is jöhettem volna, de inkább tovább dolgoztam, ami mind anyagilag, mind presztízsben, mind a karrierem szempontjából megérte, mert játszhattam a Bajnokok Ligájában, az Európa Ligában.

Ez egy olyan élmény, amit nem lehet megfizetni.

Azt gondolom, hogy ezeknek a kisebb országoknak az esetében, amikor egy játékos eljut egy olyan szintre, akkor tovább kell lépnie egy komolyabb bajnokságba, amelyek jelen pillanatban Anglia, Spanyolország, vagy Németország” – mondta.

HIRDETÉS

„Magyarország olyan szempontból rendben van, hogy a miniszterelnök úr az infrastruktúrát helyre rakta. Így könnyebb dolgozni, de edzőnek és futballistának lenni, az egy mentalitás. Bárki bárhova született, mindenki lehet futballista” – folytatta.

„Büszkék lennénk rá, hogyha 6-8 magyar játékos játszana top bajnokságokban, mert az jót tenne a válogatottnak, jót tenne a példakép státusznak, mert kisgyerekek ezeket a játékosokat néznék. Az a lényeg, hogy nem lehet nagyokat ugrálni. Minden korosztálynak megvan a sajátossága, sokat gyakorolni, csinálni, és ha eljön az a pillanat, akkor menni kell” – egészítette ki.

Az utánpótlás-nevelés fontossága

Nem vagyok a focinak a szakértője, én csak klubot építek – kezdte a beszélgetést Világi Oszkár. A klubtulajdonos a futball anyagi részéről beszélt. Elmondta, hogy az európai ligák többsége veszteséges, s csupán tíz százalékuk mondhatja el azt, hogy keresnek is valamit.

Világi szerint igaz a mondás: „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci.” Ahhoz, hogy Közép-Európa sikeres legyen a futball világában is, a DAC tulajdonosa szerint az ifjúsággal kell foglalkozni, be kell őket építeni a csapatokba, mert a merítőbázis kulcsfontosságú.

Fotó: Beliczay László

A DAC tulajdonosa szerint az egyik legjobb példa erre a modellre a horvátországi Dinamo Zágráb és csehországi Plzeň csapata. A Benficát is lehet jó példaként felmutatni. A portugál csapat minden évben ott van az elitben, vagy annak közelében, de kiváló a tehetségek kinevelésében és felkutatásában is.

A klub nagy szerencséje, hogy van egy óriási merítési lehetősége, ez pedig Brazília, ahonnan nagyon sok olyan fiatalt tud Európába csábítani, akiknek nincsenek nyelvi korlátai

– emelte ki a klubtulajdonos.

Világi szerint ezen a téren azok az országok is jól állnak, amelyeknek voltak gyarmataik: például az angolok, a spanyolok, a belgák vagy a portugálok. Azt mondta, hogy a közép-európai bajnokságok soha nem lesznek olyan attraktívak, mint például az angol bajnokság, de az itteni labdarúgásnak megvan az az esélye, ha rendszeresen és kitartóan foglalkoznak a fiatalokkal, azokat beépítik a felnőtt csapatokba.

A DAC tulajdonosa szerint ugyanakkor van olyan területe is a focinak, amiben komoly lemaradásban van Közép-Európa. Ez az edzőképzés. „Az ifjúsági edzőképzés az alfája és az ómegája egy klub sikerének” – mondta.

Fontosnak tartja a futsal-oktatást

Jakab Zoltán, az FK Székelyudvarhely teremlabdarúgó csapatának technikai igazgatója arról kérdezte Dárdai Pált, hogy mi a véleménye, szerencsés-e oktatni ifikorban a nagypályás focisoknak a futsalt. Dárdai határozott igennel válaszolt, sőt kihangsúlyozta, javasolta Németországban és Magyarországon is, vezessék be, legyen rendszeres a gyerekek edzésprogramjában a futsal.

„És ezt komoly érvekkel bizonyítani tudom bárkinek” – hangsúlyozta a sikeres edző.

Dárdai felesége

Dárdai Pali felesége épp olyan, mint a nyomozó Columbo hadnagyé. Férje rendszeresen hivatkozik rá, de szinte sohasem látjuk. A volt NB I-es kézilabdázó, Dárdainé Szemmelróth Mónika nyugodt és biztos háttere Dárdai Pálnak. Elkísérte Tusnádfürdőre.

Tőle tudtuk meg, hogy mindhárom gyerekük ifj. Pál, Márton és Bence is futballozik. Közben arra kérte a madéfalvi Szentes Antalt, vigyen egy korsó sört az előadás végén százak által körülrajongott, közel egy órán át szelfizők sokaságának eleget tevő férjének.

Pali nagyon szereti a sört”

– mondta Mónika.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
2 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS