Jelentkezni az erre a célra létrehozott űrlap kitöltésével lehet, melyen kiválaszthatják a jelentkezők, hogy zarándoklatok vezetésére, az útvonal karbantartására (jelzések festésére), vagy rendezvényszervezésre szeretnék felajánlani a segítségüket.

ezen keresztül érkeznek Csíksomlyóra évi rendszerességgel a pünkösdi búcsúra igyekvő zarándokok tízezrei.

Az utat fenntartó országos útgondnokság évente végez rajta kisebb-nagyobb javításokat, nagyobb felújítás azonban két évtizeddel ezelőtt zajlott.

{M1}

A Székelyhon egy hónappal ezelőtt egy átfogó anyagot készített Székelyföld megyei és országútjairól, egyetlen szempontra – a közlekedési táblák állapotára – fókuszálva. Akkor azt tapasztaltuk, hogy az európai besorolású utakat leszámítva nincs olyan útszakasz, amelyen rendben lennének az irányjelzők.

Most azonban örömmel vettük tudomásul, hogy a fenyédi eltérőnél rozsdásodó nyolc táblát újakra cserélte az út karbantartója. Üröm az örömben, hogy a fenyédi eltérőtől jelzett kilométerek nem minden esetben felelnek meg a valóságnak: a Fenyéd–Szentegyháza szakasznak például 28 kilométert ad meg az új tábla, ami a valóságban mindössze 19 kilométer.

2024-ben 4204 betegnapra fizetett táppénzt a megyei egészségbiztosítási pénztár természetes személyeknek, miközben 2023-ban ez a szám még 9210 volt.

Múlt évben a betegszabadságok nagy száma miatt az egészségügyi miniszter kérésére országszerte minden megyében ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat, ám a természetes személyek számára kifizetett betegnapok 55 százalékos csökkenése nem áll semmilyen összefüggésben az említett ellenőrzéssel – tudtuk meg az okokról érdeklődve Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. A szóban forgó természetes személyek lényegében egyéni vállalkozók, akik az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződés alapján jogosultak betegszabadságra és táppénzre. Ők korábban

1-től 12 minimálbérig terjedő összegre köthettek szerződést, az összeg 1 százalékát fizetve egészségbiztosításként, így 6 hónap hozzájárulás-fizetés után jogosulttá váltak a fizetett betegszabadságra.

A hozzájárulás értékének a növelése vonzó lehetőség volt a várandós nők számára, hiszen ha – a jelenlegi értékekkel számolva – 12 minimálbérrel megegyező összegre kötöttek szerződést, ami mintegy 50 000 lejt jelent, havonta 500 lejt fizettek egészségbiztosítási hozzájárulásként 6 hónapig, de cserébe

havonta több mint 40 000 lejt – a 12 minimálbér 85 százalékát – kaphattak táppénzként a 126 napos szülési szabadság ideje alatt.

Ők lényegében éltek a törvény adta lehetőséggel, de azóta ez a kiskapu bezárult: lecsökkentették a választható összeg felső határát, ma már csak 1-től 3 minimálbérig terjedő összegre köthető szerződés, ez pedig már nem annyira vonzó az érintettek számára, mint a korábbi, ez az oka annak, hogy lecsökkent a természetes személyek számára elszámolt betegnapok száma – magyarázta el a jelenség okát Duda Tihamér.

Az adatok is azt tükrözik, hogy nem voltak túlkapások

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly 72 360 beteglapot számolt el az intézmény, ami valamivel kevesebb a 2023-as 75 874-nél. A 2024-es beteglapok összesen 400 643 nap,

a jogi személyek, tehát a munkaadók számára elszámolt betegszabadságot tartalmaztak, ami szinte megegyezik az azt megelőző évben összesített betegnapok számával (403 896).

Ez egyben azt is tükrözi, hogy a tavalyi ellenőrzések előtt nem voltak nagy túlkapások a megyében a betegszabadságok felírásában, hiszen az ellenőrzéseket követően nem változtak az adatok.

„Meggyőződésből mondom, hogy a szolgáltatók azért ezt korrekt módon kezelik, és ezért nem is várható, hogy egyik napról a másikra megváltoznak az adatok – mert az lenne a furcsa, ha egy ellenőrzés következtében azonnal lecsökkennének a számok” – fogalmazott Duda Tihamér. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy

a Hargita megyei beteglapok száma, valamint az azokra járó táppénzek összértéke egyaránt nagyjából az 1,8 százalékát teszi ki az országos értéknek, ami nem nagy.

A tavalyi 72 360 beteglap közül 60 569-et állítottak ki olyan orvosok, akik a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral állnak szerződéses viszonyban. A megyében kiállított beteglapoknak több mint a felét (31 594-et) a háziorvosok írták fel, 20 160-at szakorvosok, 8815-öt pedig a kórházak.

• a legtöbb betegszabadságot – 38 391-et – megszokott betegségek miatt írták fel,
• második helyen a szülési szabadságok állnak (4911),
• a harmadik helyen a sürgősségi sebészeti beavatkozások miatt felírt szabadságok (3730),
• ez követik a beteg gyermekek ápolására a szülők számára jóváhagyott betegszabadságok (1922),
• valamint a daganatos megbetegedések miatt kiállított beteglapok (1651).

Csökkentik a cégek irányába felgyűlt elmaradást

A betegszabadságokra járó táppénzek finanszírozására elkülönített szűkös pénzkeret miatt országszerte késnek a megyei egészségbiztosítási pénztárak a táppénzek megtérítésével a munkáltatók irányába – a táppénzt ugyanis a cégek fizetik ki alkalmazottaiknak, majd visszaigénylik az összeget az egészségbiztosítási pénztártól.

Az elszámolások Hargita megyében is késnek, legutóbb a 2023. novemberére járó összegeket fizette ki a megyei egészségbiztosítási pénztár az érintett vállalkozásoknak.

E hónapban azonban felgyorsul a tartozások törlesztése – tudtuk meg az intézmény vezérigazgatójától.

„Erre az évre a költségvetési törvényben leosztott összeg (68,7 millió lej, szerk. megj.) Hargita megye esetében a tavalyelőttinek több mint a duplája, és a tavalyi 44 millióhoz is egy komoly előrelépés.

– tájékoztatott Duda Tihamér.

Kevesebb betegszabadságot írtak fel Maros megyében

Maros megyében az elmúlt két évben csökkent a betegszabadságot igénylő személyek száma. Tavaly, 2023-hoz képes 7 százalékkal, míg

2022-höz viszonyítva 15 százalékkal kevesebb betegszabadságot írtak ki a háziorvosok és szakorvosok.

A megyei egészségbiztosítási pénztár szerződésekért felelős igazgatója, Rodica Biro a sajtónak elmondta, hogy tavaly 144 496 esetben írtak ki betegszabadságot Maros megyében. Ezekből 17 000-re sürgősségi, sebészeti beavatkozás miatt volt szükség, a többi pedig általános megbetegedés volt, és ide tartoznak a terhesség alatt kiírt betegszabadságok is. Az illetékes azt is elmondta, hogy

az intézménynek egyéves elmaradása van a betegszabadságok kifizetése terén, jelenleg a tavalyi, év elejei összegeket utalják át a munkáltatóknak.

Tavaly a korábbi évek elmaradásait törlesztették, összesen 99 589 000 lejt.

Az információk hitelességét illetően szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az alulírott nem az abszolút igazság birtokosa, az elemzések a cikk írásakor hatályos jogszabályok alapján készülnek, ami nagyon fontos, figyelembe véve, hogy Romániában a jogszabályok rendkívül gyakran változnak. Ebből a szempontból fontos megemlíteni, hogy a joggyakorlat nagyon gyakran nemcsak a törvényt, hanem minden jogi logikát is sért.

A fentiekre való tekintettel szeretném kielemezni a munkaszerződések fakultatív záradékait. A Munka Törvénykönyve a 20. cikk (2) bekezdésében a következő választható rendelkezéseket sorolja fel: a szakmai képzésről szóló záradék, a versenytilalmi záradék, a mobilitási záradék és a titoktartási záradék. Fontos megjegyezni, hogy a lista nem teljes, a felek más záradékokat is beilleszthetnek, amelyek nem sértik a törvényt vagy a jó erkölcsöt. Ezeket szem előtt tartva lássunk is hozzá a záradékok kielemzésének.

Szakképzési záradék

• a munkáltató vagy más szakmai képzési szolgáltatók által szervezett részvétel tanfolyamokon, belföldön vagy külföldön;
• szakmai gyakorlatok, a pozíció és a munkakör követelményeinek elsajátítását célzó képzés
• szakmai gyakorlatok és szakosodás belföldön és külföldön
• szervezett munkahelyi gyakornoki képzés
• személyre szabott képzés
• a munkáltató és a munkavállaló által megállapított egyéb képzési formák.

A képzési záradék célja, hogy a felek meghatározzák, hogy a munkavállaló szakmai képzése hogyan zajlik, valamint megállapítják a szakmai képzés időtartamát, a szakmai képzés módját, azt, hogy a szakmai képzéshez szükséges költségek kit terhelnek, valamint a felek szakmai képzést követő kötelezettségeit.

A 197. cikk szerint, ha a szakmai továbbképzéseken vagy szakmai gyakorlatokon való részvételt a munkáltató kezdeményezi, a részvétellel kapcsolatos összes költséget a munkáltató viseli. A munkavállalót minden fizetés és szolgálati idő megillet. Magyarán kapja a fizetést és megy a régisége is. Természetesen csak az egérfogóban ingyenes a sajt, ugyanis ezek az előnyök nem járnak további kötelezettségek nélkül a munkavállalóval szemben, a Munka Törvénykönyvének 198. cikke szerint a szakmai képzés vagy szakmai gyakorlat kedvezményezettje nem kezdeményezheti az egyéni munkaszerződés felbontását a felek által meghatározott időtartam lejárta előtt. A rendelkezés előírja, hogy amennyiben a munkavállaló nem tartja be a szakképzési záradék előírásait, az így okozott kárt köteles megtéríteni. Egyszerűbben fogalmazva kifizeti a le nem dolgozott összeget a szakképzésből a hátramaradt időszakkal arányosan. A Munka Törvénykönyve arról is rendelkezik, hogy ha fegyelmi okokból bocsátják el a munkavállalót, vagy akinek a munkaszerződését 60 napot meghaladó előzetes letartóztatás okán, vagy a munkájával kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerős bírósági ítélet alapján szüntetik meg, továbbá akkor is, ha a bíróság eltiltotta a szakma gyakorlásától, a munkavállaló szintén arányosan köteles viselni a szakképzés által felmerült költségeket.

Továbbá fontos, hogy a munkáltató a szakmai képzési záradékban tegye meg a szükséges pontosításokat a képzési tevékenység és maga a munka közötti összetévesztés kiküszöbölése érdekében. Előfordulhat, hogy a szakmai képzés tényleges munka elvégzésével, munkahelyen, anélkül történik, hogy a munkavállaló elméleti tanfolyamokon vesz részt. Ilyen helyzetben úgy tekinthető, hogy a szóban forgó személy olyan szakmai képzési tevékenységben vesz részt, amely a munkavállaló számára is konkrét kötelezettségeket keletkeztet.

Versenytilalmi záradék

Egy másik gyakori záradék a versenytilalmi záradék. Érthető, hogy a munkáltató monopolhelyzetet kíván elérni és megvédeni a piaci helyzetet, és ha a volt munkáltató információival rendelkező korábbi munkavállalók versenyeznek vele, a tapasztalatok és a megszerzett információk alapján a munkáltató célja veszélybe kerül. Ebből a célból kidolgozták a versenytilalmi záradékot.

Nem szükséges versenytilalmi záradékot kötni arra az időszakra, amelyben a munkaszerződés érvényben van, a munkavállaló nem dolgozhat két egymással versengő munkáltatónál a szakirodalom szerint a 39. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt hűségkötelezettség alapján. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles lojálisnak lenni a munkáltatóhoz, következésképpen nem dolgozhat a munkáltató jogos érdekei ellen, nem alkalmazhatja versenytárs, nem alapíthat a munkáltatóval azonos tevékenységi célú társaságot, nem ajánlhatja fel a munkáltató munkavállalóinak a versenytárs cégre való áttérést, nem létesíthet kapcsolatot a munkáltató kizárólagos ügyfeleivel vagy beszállítóival, és nem jegyezhet meg a munkaszerződés teljesítése során szerzett bizalmas információkat utólagos reprodukálás és felhasználás céljából. Egyszerűbben fogalmazva nem élhet vissza a megszerzett információkkal saját célra.

Erre az egyéni munkaszerződés megszűnésétől számított legfeljebb 2 évig kerülhet sor. A versenytilalmi záradék sem ingyenes, a Munka Törvénykönyvének 21. cikke szerint a munkáltató köteles a munkavállaló átlagos bruttó bérjövedelmének legalább 50 százalékát kifizetni az egyéni munkaszerződés megszűnését megelőző 6 hónap átlagával számolva.

A versenytilalmi záradéknak meg kell határoznia a tiltott tevékenységeket. Természetesen a versenytilalmi záradék nem tilthatja meg általánosságban és abszolút módon a munkát. A tevékenységeket vagy a versenytársakat meg kell nevezni. A versenytilalmi záradék magában foglalhatja a versenytárs munkáltatónál történő konkrét munkakört, a saját számlára folytatott versengő kereskedelmi tevékenységek végzését, egy versenytárs társaság részvényeinek vagy részvényeinek birtoklását, a munkáltató ügyfeleinek vagy alkalmazottainak átvételét, vagy a munkáltató ügyfeleivel és beszállítóival saját érdekében történő kapcsolatfelvételt.

A versenytilalmi záradéknak ki kell terjednie azokra a harmadik felekre is, akiknek a javára a volt munkavállaló nem dolgozhat. A harmadik feleket név szerint vagy általánosan is meg lehet határozni, de utóbbi esetben meg kell adni a harmadik felek azonosító elemeit, magyarán kritériumrendszer kell, hogy azonosíthatóak legyenek. A versenytilalmi záradéknak földrajzilag korlátozottnak kell lennie, a vállalkozás jellegétől függően. A versenytilalmi záradék megsértése a munkavállaló vagyoni, szabálysértési, fegyelmi, sőt büntetőjogi felelősségét vonja maga után.

Titoktartási záradék

A munkavállaló és a munkáltató közötti jogviszony bizalmon alapul. Rendkívül fontos, tekintettel arra, hogy a munkaviszony során zajló információcsere a nyilvánosságra hozatal esetén anyagi és erkölcsi szempontból is káros lehet.

A munkaviszony során a munkavállaló tudomására jutott információ lehet törvény szerinti titkos információ, államtitok, titkos munkainformáció, privilegizált információ, gyári vagy üzleti titok, közérdekű információ és bizalmas információ. A titoktartási záradékkal a bizalmas információkat lehet szabályozni. Az államtitok, titkos információ és a titkos munkainformáció kiszivárogtatása büntetőjogi kategória.

A bizalmas információk szerződésben titoktartási záradék alkalmazásával védhetők. A titkos munkainformációkra vonatkozó titoktartási záradék alkalmazása nem szükséges. Így például egy ügyvédi irodában az ügyvédek által elvállalt ügyekre vonatkozó információk titkos információk, és az ügyvéd valamennyi munkatársára vonatkoznak, nyilvánosságra hozatal esetén a büntető törvénykönyv 227. cikke által büntetett szakmai titoktartás felfedésének bűncselekményét követik el.

A titoktartási záradék túlmutat az adatok és információk továbbításának tilalmára vonatkozó általános kereteken, azáltal, hogy kifejezetten tartalmazza azokat az információkat és adatokat, amelyeket a munkáltató nem átruházhatónak tart, és előírja a jogsértés esetén alkalmazandó szankciókat is. A munkaszerződés teljesítése során több titoktartási megállapodás is köthető, amelyek konkrét információkra vonatkoznak. Itt javallott vigyázni, hogy ne használjunk általános megfogalmazásokat, konkrétumok kellenek.

A titoktartási záradék időben nem korlátozott, és a munkaszerződés megszűnését követően is hatályban van. A titoktartási záradék megsértése kártérítési kötelezettséget von maga után. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a titoktartási záradék nem tartalmazhat büntetési záradékot.

Mobilitási záradék

A mobilitási záradékot egy laikus számára meglehetősen nehéz megmagyarázni. Mindenekelőtt különbséget kell tennünk a munkavállaló feladatai, a delegálás és a kirendelés, végül pedig a mobilitási záradék között. Teherautó-sofőr esetében feladatai miatt nincs szükség mobilitási záradékra. A delegálás és a kirendelés a munkavégzés helyének kivételes esetekben és ideiglenes jelleggel történő módosítását jelenti, ezért nem beszélhetünk mobilitási záradékról. Mobilitási záradék abban a helyzetben szükséges, amikor a munkaköri feladatok nem járnak a munkavállaló mobilitásával, de erre rendszeresen szükség van az adott helyzetben. A mobilitási záradékot a törvény nem szabályozza kellőképpen, úgy gondolom, hogy a jogalkotónak kifogyott a tinta a tollából, mert egyetlen cikket áldozott fel ennek az intézménynek. A mobilitási záradék további pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat jelent a munkavállaló számára, de nem tudjuk, mennyit, mert a jogalkotó ezt a felek mérlegelésére bízta.

Lelkiismereti záradék

Lelkiismereti záradék alatt a munkavállaló azon jogát értjük, hogy meggyőződése alapján megtagadja a munkáltató közvetlen utasítását. A lelkiismereti záradékkal való visszaélés ugyanakkor a jóhiszeműség elve alapján tilos. Ez nem egy általános záradék, mivel nagyon ritkák azok a helyzetek, amelyekben alkalmazhatók, példa erre az ügyvédek helyzete, lelkiismeretük alapján megtagadhatják bizonyos ügyek képviseletét, de ebben az értelemben vannak jogi rendelkezések, nem pedig munkaszerződések.

A lelkiismereti záradék segítségével a munkavállaló elméletileg védve van a felettes parancsának megtagadásának következményeitől, de bizonyítania kell a lelkiismereti akadály valódi létezését. Továbbá a lelkiismereti záradékra nem lehet hivatkozni a kötelező erejű szabály által előírt jogi kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén. A lelkiismereti záradékokat rendkívül jól kell megtárgyalni és megfogalmazni, hogy megakadályozzák a jogokkal való visszaélést és a felek szubjektív értelmezését.

Kockázati záradék

A kockázati záradék akkor vezethető be a munkaszerződésbe, ha a munkavégzés helye vagy típusa miatt a munkavállalót különleges kockázatok fenyegetik. E tekintetben a felek a törvényekből vagy kollektív szerződésekből általában eredő előnyökön felül bizonyos előnyökről tárgyalnak, mint például a speciális védőfelszerelések, a munkaidő csökkentése, az anyagi juttatások vagy a hosszú gyógyulási időszakok.

Szabadidő-korlátozási záradék

A szabadidő-korlátozási záradék révén a felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll (otthon vagy más megbeszélt helyen), ahonnan azonnali munkavégzésre hívható. Ebben az esetben a munka elvégzésének időszaka normál munkaidőnek minősül, nem pedig túlórának. A munkáltatónak figyelembe kell vennie a munkaidő maximális tartamára vonatkozó jogi normákat, és jutalmaznia kell a szóban forgó munkavállalót.

Az egység egyes eszközeinek rendelkezésre bocsátására vonatkozó záradék

Nem hiszem, hogy ebben az esetben sok magyarázat kellene, a munkáltató bizonyos eszközöket ad a munkavállalónak, amelyeket meg kell nevezni, és amelyeket általában egy átvételi elismervény alapján kell átadni, amely az eszközök állapotát is magába foglalja. Ebben az esetben a munkavállaló felelős a kapott eszközökért, és megsemmisülésük vagy meghibásodásuk esetén viseli a kártérítés terhét. A záradéknak tartalmaznia kell a felhasználás korlátait, a karbantartás és javítás módjait, valamint a munkaszerződés megszűnése esetén a visszatérítési kötelezettséget.

Végkielégítési záradék elbocsátás esetén

Ez egy olyan záradék, amely előírja, hogy a munkáltató biztosítja a munkavállaló stabilitását azáltal, hogy amennyiben neki fel nem róható okokból történő elbocsátás történik, bizonyos mennyiségű kártérítést biztosít. A végkielégítési záradéknak meg kell határoznia, hogy milyen feltételek mellett fizetik ki a végkielégítést, mekkora összegben állapítják meg, meg kell határozni, hogy a végkielégítés akkor esedékes, ha a szerződés nem a munkavállaló hibájából szűnik meg, és meg kell határozni, hogy a végkielégítés halmozódik-e a törvényes kártérítéssel vagy a kollektív munkaszerződésben megállapított végkielégítéssel.

Tekintettel arra, hogy az utolsó mondatban szóba került a kollektív munkaszerződés, a következő cikkben ezt a témát járjuk körül.

Cikkünk először lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Joallas.ro-n jelent meg.

különösen magas érték ehhez az időszakhoz képest.

Ez később fokozatosan vissza is esik, pénteken már csak átlagosan 14 fokig melegszik fel napközben. A következő héten ez kissé nőni fog, 15–16 fokra, ami ki is tart a jelzett periódus végéig.

Ami az éjszakai lehűléseket illeti, az első éjszaka 3 fokig esik vissza a hőmérséklet, aztán ez fokozatosan enyhülni fog péntekig, átlagosan 6 fokig. A hétvégén, illetve a következő héten már nem várható ettől lényegesebb eltérés az éjszakai hőmérsékletek tekintetében.

Csapadékra mindkét héten van kilátás Erdély-szerte,

helyenként nagyobb mennyiségben is, különösen ezen a héten.

A hegyekben is a szokásosnál jóval melegebb lesz a hét első két napján, a hét közepén pedig nagyjából 11 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, míg a hétvégére ez 5 fok körülre esik vissza. A következő héten már nem várható különösebb ingadozás, így nagyjából 6–7 Celsius-fok körül alakul a nappali felmelegedés.

A hét eleji éjszakákon nagyjából 1 fokig esik vissza a hőmérséklet, aztán a hét közepén már csak 3 fokig, a hét végén viszont fagypont, azaz 0 Celsius-fok körül alakulnak a legalacsonyabb éjszakai értékek. Nagyjából ez lesz jellemző a második, március 31. és április 6. közötti hétre is. Csapadékot mindkét hétre jósolnak a meteorológusok, helyenként és időszakosan nagyobb mennyiségben is.

Miért fontosak a védőoltások?

A védőoltások kulcsszerepet játszanak a gyermekek egészségének megőrzésében és súlyos, életveszélyes betegségeket előznek meg. Ugyanakkor amellett, hogy évről évre milliók életét mentik meg, ha magas az átoltottság, az hozzájárul a közösségi immunitás (nyájimmunitás) kialakulásához.

Ha a lakosság többsége (95 százaléka) oltással védettséget szerez, úgy azoknak is védelmet biztosít, akik valamilyen okból kifolyólag még nem kaphatnak védőoltást,

mint például az újszülöttek és kisdedek vagy bizonyos krónikus betegségben szenvedők – emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy a nyájimmunitás közös felelősség.

Milyen betegségek ellen oltalmaznak a gyermekkori védőoltások?

A közlemény szerint

a Romániában alkalmazott oltási programban szereplő védőoltások a nálunk előforduló legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben biztosítanak védelmet.

Ilyenek a hepatitis B, tuberkulózis, tetanusz, diftéria, szamárköhögés, gyermekbénulás, Hib (b típusú Haemophilus influenzae baktérium), pneumococcus-fertőzések, kanyaró, rózsahimlő és mumpsz.

Ezek a betegségek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, és egyes esetekben halálos kimenetelüek is lehetnek, ezért elengedhetetlen a védőoltások alkalmazása, amelyeket a háziorvosi rendelőben ingyenesen kaphatnak meg az arra jogosultak.

A nyertes a megzenésített verssel felléphet a gálán április 11-én, és a dallal az egyéb értékes díjak mellett ingyenes professzionális hangfelvételt nyer a Big Sound Studióban, de

minden kategória legjobbjai értékes jutalomban részesülnek és fellépnek a 11-i gálán.

Jelentkezni az erre a célra létrehozott űrlap kitöltésével lehet. Minden kategória legjobbjai értékes jutalomban részesülnek. A verseny időpontja április 10-e, helyszíne a Kájoni János Megyei Könyvtár. További információ kérhető a koltoknapja@gmail.com e-mail címen.

– Szemlakon (Arad megye – szerk. megj) születtem, sváb családban nőttem fel, habár édesanyámnak székely, csíkmadarasi gyökerei vannak. Nekünk természetes volt, hogy németül vagy svábul beszéltünk, a szomszédban románul, három házzal arrébb magyarul vagy szlovákul, míg a falu végén cigányul. Senkit sem zavart, hogy a szomszéd más nemzetiségű, egy multikulturális falu voltunk, ahogyan ma mondanánk. Jól emlékszem, hogy 1970-ben nagy árvíz volt, és a Maros három helyen átszakította a gátat, így sajnos a mi házunk is elúszott. Nehezebb időszak következett, mert albérletbe kellett költöznünk. Szerencsére a szüleim fiatalok és szorgalmasak voltak, és új házat építettek. Ezért szoktam mondani, hogy

Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végeztem el a német–francia szakot 1983-ban, majd kihelyezés alapján Csíkszeredába kerültem. Tizenhárom nagyváros – köztük Arad, Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár – zárt városnak minősült, oda nem lehetett menni, és mivel tudtam egy kicsit magyarul, összeszedtem a bátorságomat, és ide jöttem. Nem voltam férjnél, nem volt családom, az élet vidéken egyáltalán nem volt könnyű abban az időben, és úgy gondoltam, hogy könnyebb lesz, ha városba kerülök.

– Meg tudná határozni, hogy ideköltözése után mi hiányzott otthonról a legjobban?

– Az ottani ízek – de azok nagyon. Nagyon finom volt a zöldség, a gyümölcs, édes volt a paprika, a paradicsom, és olyan finom kajszibarack vagy cseresznye volt otthon, amilyet itt, Csíkban, már nem tudtam kóstolni, vagy csak ha nagyon ritkán találtam a piacon. A szőlő is hiányzott, a házunk mellett volt egy kis szőlősünk. Ezek az ízek hiányoztak a későbbi életemből. Persze jöttek más dolgok, amelyek kompenzálták az otthon ízeit, az emlékeket.

– A nyolcvanas évek elején, friss egyetemi diplomával a kezében, mondhatni távol az otthonától, milyen közeg fogadta Csíkszeredában?

– Egy évvel korábban indult a mai Székely Károly Szakközépiskola, az akkori 4-es számú líceum, és akiket felvettek, azok többnyire fiatalok voltak. Én is becseppentem ebbe a fiatal társaságba. Augusztus 31-én érkeztem Csíkszeredába, szeptember 1-jén kezdtem meg a tanévet német szakos tanárként. Györfy Ildikó matematika szakos kolléganőmmel egyszerre érkeztünk, bementünk az igazgatóhoz, aki, látva, hogy a poggyászainkkal vagyunk, azt kérdezte: „Van-e hol lakni?” Nem volt. Végül a Tudor negyedben, a készruhagyár munkásszállóján kaptunk ketten egy szobát.

De nemcsak a Székely Károlyban tanítottam – habár ott töltöttem több időt –, hanem a mai Nagy Imre Általános Iskolában is, az akkori 12-es számú általános iskolában, mert a két intézmény abban az időben egy épületben működött. Mindkét iskolában 1990-ig tanítottam, ekkor áthívtak a Márton Áron Főgimnáziumba, 1991-ben versenyvizsgáztam, és állandósítottak. Itt 2022-ig tanítottam, akkor ugyanis eldöntöttem, hogy nyugdíjba megyek.

– Nemcsak német szakos tanárként ismerjük önt, hanem egykori tanfelügyelőként és főtanfelügyelőként is.

– 1992-ben felkértek, hogy a Hargita Megyei Tanfelügyelőségen vállaljam el az idegennyelv szakok irányítását. Idegennyelvi táborokat és versenyeket szerveztünk, nagy lendülettel indítottuk be az idegennyelv-oktatást, mert el kell mondanom, hogy a ’80-as években az idegen nyelveket egy kicsit „elnyomták”.

1994 végén megszületett a fiam, úgyhogy 1995-ben visszamentem a Márton Áron Gimnáziumba tanítani. Ott még három évig tanítottam, majd 1998-ban visszakerültem a tanfelügyelőségre, ahol egészen 2022-ig, nyugdíjba vonulásomig dolgoztam.

– Tanfelügyelőségi megbízatása nem jelentette azt, hogy felhagyott a tanítással. Mit adott önnek a tanítás?

– Valóban, sosem fordult elő, hogy „csak” a tanfelügyelőségen dolgozzak, még akkor sem, amikor főtanfelügyelő voltam. Nem akartam soha elszakadni a tanítástól. Nemcsak attól tartottam, hogy egyszer megváltozik a rendszer, és vissza kell mennem az iskolába tanítani, hanem azért is, mert egyszerűen szerettem a tanítást. A nagyon stresszes időkben pedig kikapcsolódást is jelentett számomra. Én tanárként mindig jól éreztem magam. Soha, de soha nem fordult elő, hogy felkészületlenül menjek órára. Nem tartalmi szempontból kellett készülnöm, hanem módszertanilag.

Szigorú és igényes voltam magammal szemben. A kitartó munkámnak pedig megvolt az eredménye: nagyon sok diákom megtanult rendesen németül, nyelvvizsgát szerzett, sikeresen leérettségizett, és sokan bejutottak egyetemre. Voltak olyan diákjaim is, akik az itthon megszerzett némettudásukkal Bécsben, Berlinben vagy Münchenben tanultak tovább.

– Feltételezem, nemcsak a tanítás terén ennyire céltudatos és átgondolt. Az imént úgy fogalmazott, hogy igényes és szigorú önmagával szemben.

– Úgy gondolom, hogy mindent először el kell tervezni, és meg kell beszélni, például a családon belül is. Ha én nem látom át, hogy mit szeretnék és hogyan szeretném, akkor abból nem lesz semmi. Ha boltba megyek vásárolni, akkor is tudom, hogy mit akarok. Valószínű, hogy ez részben a génjeimben, részben a neveltetésemben van.

Persze nem sikerül mindig minden, mert nem minden tőlem függ, de ha valami rajtam múlik, az biztos, hogy a feladatomat öntudatosan és szorgalommal elvégzem.

– Térjünk vissza a tanfelügyelőségi munkára, amely többnyire szervezésről szól. Mi határozta meg azokat az éveket?

– Nagyon fontos volt a csapatmunka és az odafigyelés. Emberekkel kellett dolgozni, és nagy körültekintéssel kellett közös nevezőre hozni például egy-egy konfliktusos helyzetet, amely kapcsán panaszlevelet kaptunk. Nagyon sok ilyen kivizsgáláson vettem részt. Körülbelül húsz évig minden megyei vizsgáztató bizottságban benne voltam, legyen szó abszolválásról, érettségiről, pótérettségiről vagy felvételiről. Kitűnően együttműködtünk Görbe Péter és Hodgyai László kollégáimmal. Nem volt könnyű, hiszen azokban az időkben még nem állt rendelkezésre olyan fejlett információs technológia, mint ma. Sokat kellett telefonálni, faxolni, a vizsgatételeket Bukarestből kellett elhozni. Most már a vizsgaszervezés is sokkal egyszerűbb, hiszen e-mailen és különböző online platformokon keresztül gyorsabban meg lehet oldani mindent. Persze

Átgondoltan és tisztán végeztük a munkánkat. Megerőltető volt: egy-egy vizsgaidőszak alatt legalább 4-5 kilót fogytunk a stressz és a nyomás miatt, hiszen mindent zökkenőmentesen kellett lebonyolítani. Ma már elégtétellel mondhatjuk el, hogy nem volt hiábavaló a munkánk, hiszen ki tudja, hány ezer diák és generáció vizsgázott normális, nyugodt, korrekt körülmények között.

Soha nem féltem a munkától. Mindig elfogadtam a rám háruló feladatokat, és mindig megtaláltam azokat a kollégákat, akikkel jól tudtam kommunikálni, és akik segítettek a problémák megoldásában.

– Mi határozta meg a pályaválasztást? Miért a német–francia szakot választotta?

– Matematika-mechanika tagozaton végeztem, ahol sok matematikát, fizikát és műszaki tantárgyat tanultam. Ennek ellenére a nyelvek vonzottak, és a szívem mélyén éreztem, hogy nem a műszaki pálya az én utam. Ezért választottam inkább a nyelveket, emellett pedig mindig is sokat olvastam. Ma már meg tudom fogalmazni – akkor még nem tudtam –, hogy ez egyfajta menekülés volt a szürke kommunizmusból, egy olyan világból, amelyben nem éreztem igazán otthon magam.

– Említette, hogy amikor Csíkszeredába költözött, beszélni ugyan valamennyire tudott magyarul, de írni nem.

– Valamennyire már otthonról tudtam magyarul, hiszen bár egymás között svábul beszéltünk, de a rádió és a tévé magyarul szólt. Nagy szerencsém volt, hogy amikor Csíkszeredába kerültem, az emberek nem nevettek ki, nem közösítettek ki, hanem szeretettel befogadtak, kijavítottak, segítettek az egyes mondatok összeállításában. Moldova György Malom a pokolban című könyve volt az első magyar nyelvű könyv, amelyet elolvastam. A barátnőm, Györfy Ildikó adta a kezembe, mondván, hogy olvasnom kell, hogy gyarapodjon a szókincsem. 1990-ig nagyon szigorúan figyeltem arra, hogy folyamatosan fejlesszem a nyelvtudásomat: hetente váltogattam az olvasmányaim nyelvét – román, magyar és német könyveket olvastam felváltva.

– Bár a tevékenysége sokrétű volt, mégis maradt ideje tankönyvírásra is.

– Egyrészt szülőként is láttam, hogy milyen tankönyvekből tanulnak a gyerekek nyelveket, másrészt ismertem a külföldi nyelvkönyveket, amelyek sokkal színesebbek voltak, jobban figyeltek a párbeszédekre, és közelebb álltak a gyerekek világához. Így azt mondtam: megpróbálok én is egy tankönyvet írni. Először német feladatkönyvet és tesztkönyvet írtam. Egy bukaresti kiadóval kezdtem dolgozni, és az első könyvem után újabb és újabb megrendeléseket kaptam. Később egy dévai kiadóval is együttműködtem, és román tankönyvet írtam magyar diákok számára. Most, hogy nyugdíjba vonultam, mesekönyvet írok – kisebb gyerekeknek szóló történeteket. Német nyelven már megjelent, most készül magyarul is. Kicsit műfajt váltottam, de a tankönyvírást sem hanyagolom el. Január elsejétől pedig ismét a tanfelügyelőségen dolgozom egy nyertes pályázat keretében.

– Szinte okafogyott a kérdés, hogy friss nyugdíjasként hogyan telnek a napjai. Nagyon aktív, és még nem is beszélt arról, hogy szeret utazni.

– Valóban, szerencsére a férjem és a családom is osztozik ebben a szenvedélyben, így amikor csak lehetőség adódik, „elmenekülünk” egy-egy hétre – akár Budapestre, akár Németországba, ahol az édesanyám és a húgom él. Olykor pedig egyedül is feliratkozom egy szervezett kirándulásra, és egy teljesen új csapattal utazom el valahová. Ezek az utak feltöltenek, kizökkentenek a hétköznapokból, és utána újult erővel térek vissza. Emellett

Nyáron a kert és a virágok gondozása is sok időt igényel. Vasárnaponként, ha tehetjük, Hargitafürdőre megyünk a családdal. Ha az egészségem engedi, és ebben a ritmusban folytatom az életem, akkor nagyon boldog leszek, és hálát adok a jóistennek, hogy mindezt megélhettem és megvalósíthattam. Talán néha túlságosan is intenzív életet éltem – szakmailag és magánéletileg egyaránt –, de most úgy érzem, hogy körülöttem kerek a világ, és minden rendben van.

A cikk először lapcsaládunk hetilapjában, a Heti Hírmondóban jelent meg 2025. március 14-én.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének oktatója előadásában a nagyon gyorsan változó közösségimédia-kínálatról, illetve fogyasztói szokásokról elmondta, hogy

körülbelül 5–10 évente megjelenik egy-egy olyan alkalmazás, ami „felforgatja az állóvizet” és meghatározóvá válik.

„Az analóg generációtól eljutottunk a digitális bennszülöttekig” – fogalmazott a szakértő, kiemelve, hogy mára egyértelműen a Z generációs fiatalok a trendszetterek. Minden generációnak vannak közkedvelt alkalmazásai, míg a 2000-es években a Facebook volt a legnépszerűbb, 2010-től az Instagram lépett elő favorittá, az aktuális évtizedben viszont már a rövid formátumú videós platform, a TikTok kínai videómegosztó alkalmazás a meghatározó médiafelület.

ennek a platformnak köszönhető a rövid videóformátumok széleskörű elterjedése, amelyekkel mára már más felületeken is találkozunk, például reels-videók formájában”.

Egy másik jellemzője a mesterséges intelligencia által generált ajánlórendszer. „Korábban a közösségimédia-oldalak a meglévő kapcsolati hálóra alapoztak, magyarán, ha regisztráltál a Facebookra, a hírfolyamod elsősorban az alapján alakult, hogy az ismerőseid mire reagáltak, azaz a közösségi hálód határozta meg, hogy mit mutat neked a platform. Ebben a TikTok hozott egy nagy változást, mert

Kiszolgáltatottá váló hagyományos média

A kommunikációs szakember meglátása szerint a hagyományos média egyre inkább rá van utalva a közösségi médiafelületekre.

„Nincs egészséges viszony a kettő között, a klasszikus média fenntarthatósági modellje rá van utalva a közösségi médiára, nagyobb forgalmat csak általa tud generálni. A hírfogyasztói szokások átalakultak, mind a hazai, mind a nemzetközi kutatások kimutatták, hogy az emberek egyre inkább rábízzák az algoritmusra, hogy milyen hírekkel találkoznak. Már nem jellemző, hogy egy bizonyos hírportált célzottan felkeresnek, sokkal inkább rákattintanak a közösségi médiában látott linkre, ha meg nem látnak ilyet, akkor kiesik a látókörükből” – közölte, kiemelve, hogy ezzel gyakorlatilag

odaadjuk a tudatos tájékozódás lehetőségét az algoritmus kezébe,

lemondunk a kritikus gondolkodásról, nem vesszük a fáradtságot, hogy eltérő hírforrásokból tájékozódjunk és gyakran beleesünk abba a csapdába, hogy álhíreket tekintünk hitelesnek.

„A közösségi médiafogyasztás inkább hátradőlős lett, nem akarsz elgondolkodni, inkább ki akarod tölteni a napi üresjáratokat, csak az a baj, hogy a hírfogyasztás nem ez a műfaj, ide elő kellene venni a kognitív készségeinket” – vélekedett a szakember, kiemelve, hogy európai szinten a lakosság számát tekintve Románia előkelő helyen áll TikTok-használat tekintetében.

Ami viszont aggasztóbb, hogy az oxfordi egyetem és a Reuters nemzetközi hírügynökség kutatásából kiderült: európai viszonylatban

Romániában a legmagasabb azon felhasználók aránya, akik a TikTokot hiteles hírforrásnak tekintik,

„és ez már nagyon jól példázza azt, ami tavaly novemberben az elnökválasztáson történt”. Romániában egyébként csak a TikToknak 7,7 millió felhasználója van.

szombaton 20.30 és 21.30 között lekapcsolják a közvilágítást Csíkszeredában a Központi parkban, a Promenádon és a Szabadság téren,

továbbá sötétbe borulnak középületek is, hogy közösen felhívják a figyelmet a fenntarthatóságra és a környezetvédelem fontosságára – olvasható a csíkszeredai polgármesteri hivatal Facebook-bejegyzésében.

Marosvásárhely is csatlakozik a mozgalomhoz, ahol elsötétül a polgármesteri hivatal erkélye,

de az állatkert, a vár, a Víkendtelep és számos más intézmény is lekapcsolja a világítást – írják a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.

Arra buzdítanak mindenkit, hogy csatlakozzanak az egy órás akcióhoz.

A tájékoztatás szerint a védőhálók szerelésének már neki is fogtak, így időnként

forgalomkorlátozásokra lehet számítani a Szászrégen és Maroshévíz közötti útszakaszon, főleg Palotailva, Gödemesterháza és Nyágra környékén.

Összesen tizenöt helyszínen van szükség a sziklafalak beborítására, a kőomlás megakadályozása érdekében.

Az ősszel úgy kezdtek neki az útjavításnak, hogy erre egyetlen lej sem volt az önkormányzat kasszájában. A csatornázást végző céget ennek ellenére sikerült rábírni a munkálat elvégzésére, a felásott részek visszaaszfaltozására, de ezt a téliesre forduló időjárás miatt nem tudták befejezni.

Most két dolog miatt nem tudják folytatni a munkát – ismertette a polgármester. Az egyik, hogy

Gyergyószentmiklós környékén még egyik aszfaltkészítő üzem sem indult el,

és az illetékes szakhatóság nem is engedélyezné az aszfaltozást, amíg az éjszakai átlaghőmérsékletek fagypont fölé nem emelkednek. A másik ok pedig, hogy

az önkormányzatnak egyelőre nincs pénze erre a célra,

azonban a helyzet két héten belül megváltozhat. Amint a polgármester elmondta, 6 millió lejt igényeltek a közművesítés folytatására, amit a fejlesztési minisztérium pár nappal ezelőtt jóváhagyott. Várják, hogy az erről szóló miniszteri rendelet is megjelenjen, ezt követően az összeg egy részéből fogják a felásott útrészeket visszaaszfaltozni.

A polgármester pénteki sajtótájékoztatóján közölte, a kivitelezővel egyeztetve arra a döntésre jutottak, hogy

április elején az örmény templomtól kezdik el az útjavítást, és onnan haladnak felfelé, a város kijárata felé.

Amíg ez elkezdődik, a város „házilag” (töltéssel) igyekszik járhatóbbá tenni az utat. Ez már jövő héten megtörténik.

A Gyilkostó úton nem lesz egyszerű a közlekedés áprilisban és májusban sem. Míg az út alsó szakaszán a csatornázás miatt felásott utat javítják, fentről,

a Both-várától elkezdik hosszában felásni az utat, hogy egy gerincvezetéket fektessenek le a vízhálózathoz.

A Vár utcáig lefelé jövet, jobb oldalon három méteres szélességben kell felásni az utat, onnan a bal oldalon haladnak tovább lefelé, és a folytatásban már csak kisebb mértékben érinti a munka az úttestet, többnyire az útpadkán zajlik majd az ásás – mondta el Nagy.

Megjegyezte, továbbra sem érti, hogy a múlt évben miért állították le a vízhálózat építési munkálatait, ugyanis az év végén kiderült, hogy lett volna erre még 3 millió lej a költségvetésben. Azonban

ahelyett, hogy ezt az összeget felhasználták volna, az előző városvezetés leállíttatta a beruházást, így azt most kell befejezni.

Áprilistól tehát legalább két hónapon át újra munkálatok nehezítik a közlekedést a Gyilkostó úton. Várhatóan lesznek részleges és teljes útlezárások is, amikor a forgalmat mellékutakra fogják terelni, ezért a polgármester a lakosság türelmét, megértését kéri emiatt.

Amint a vízvezetés lezárul és az úttestet helyreállítják, a Gyilkostó utat az országos útügyi hatóságnak fogják átadni, amely az út teljes hosszán aszfaltszőnyeget fog leteríteni. Az viszont még kérdéses, hogy ez már ebben az évben, vagy csak a következőben történhet meg.

A meghívót előírásszerűen megírta a Monturist, de a városházára csak akkor juttatta el, amikor az önkormányzatnak már nem maradt ideje rendes tanácsülésen hozott döntéssel állást foglalni, vagy javaslatokat tenni a közgyűlés napirendjéhez.

– fogalmazott Erős Levente a csütörtöki tanácsülésen. Bajkó László konkrétabban mondta ki:

Négy éve sportot űz ebből a Monturist – hangzott még el. Tehát a város gyilkostói területeit adminisztráló cég közgyűlésével kapcsolatban dönteni már okafogyott volt, azonban a testület két döntést meghozott: a következő közgyűlésen Keresztes Zsombor, Portik Zalán, Sorbán Attila Örs és Teodor Dobrean képviselik majd Gyergyószentmiklóst.

Nagy Zoltán polgármester ugyanakkor felhatalmazást kért és kapott a képviselő-testülettől arra, hogy kikérhesse a cégtől a könyvelési aktáit, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a cég vagyonát felértékelhessék.

Nagy Zoltán tudatta, polgármesteri minőségében már kérte ezt a cégvezetőtől, aki ügyvéd útján azt válaszolta, hogy a polgármesternek nincs joga ilyen aktákat kérni. Ugyanis a cég álláspontja szerint a testület bír tulajdonosi jogkörrel. Nagy megjegyezte,

nem feltétlenül a jó együttműködést vetíti előre

a cégnek ez a levelezése. Ha jóhiszemű lett volna, a cégvezető átadhatta volna az aktákat.

A téma kapcsán Nagy Zoltán azt is elmondta, hogy a városházán található dokumentumok alapján elindult egy ellenőrzés, azt vizsgálják, hogy mennyire zajlottak a legalitás határán belül vagy azon kívül a dolgok a céggel kapcsolatban. Ennek eredményeit a cég többségi tulajdonosának, Budapest 5. kerületének és a gyergyószentmiklósi testületnek is be fogják mutatni. Azt vizsgálják többek közt, hogy a 2022–2023-ban aláírt akták mennyire állják meg a helyüket, illetve mennyire lehet ezeknek olyan kivetülése, amelyeket a szándékos károkozás kategóriájába is be lehet sorolni. Ha van ilyen, akkor annak következménye is lehet az aláírók számára.

Bajkó László javaslatot tett arra – amivel a polgármester is egyetértett – hogy

Gyergyószentmiklós mint résztulajdonos hívjon össze új közgyűlést, meghatározott napirendi pontokkal, amelyek egyike a cégvezető menesztése.

Bőven van amivel ezt megalapozni az elmúlt négy évre visszatekintve, hiszen rengeteg előírást nem tart be a tevékenysége során – hangzott el.

Prioritást kell élvezzen a Monturist téma rendezése – tette még hozzá Bajkó, megemlítve azt is, hogy havonta 50–60 ezer lejt veszít a város azzal, hogy jelenleg semmilyen jövedelme nem származik a gyilkostói területek hasznosításából. A cégvezetőnek pedig az is megéri esetleg, hogy akár a többségi tulajdonossal is perbe szálljon, hiszen egy turistaszezon is komoly bevételt jelent.

Egyre több szülő dönt úgy, hogy nem oltatja be gyermekeit, különösen az ötéves korban alkalmazott második adag esetében, ez pedig az oltási lefedettségi arányok fokozatos csökkenéséhez vezet – mutat rá a Mentsétek meg a gyermekeket alapítvány legújabb országos felmérése.

Az emlékeztető oltásokat már nem tartják fontosnak

A kutatásból kiderül, hogy a 2020–2024 közötti időszakra vonatkozó átoltottsági adatok elemzése csökkenő tendenciát mutat a ROR-vakcina esetében. Míg az első adag kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen védő ROR-oltást legtöbben beadatják gyerekeiknek, az emlékeztető adagok beadatási aránya riasztóan csökken az országban, egyes közösségekben mindössze a húsz százalékot éri el.

A kutatás alatt megkérdezett háziorvosok rendszerszintű akadályokat azonosítanak:

• nem jár semmiféle következménnyel az, ha a szülők nem oltatják be a gyerekeket,
• illetve az iskolában történő beoltások megszüntetése jelentősen csökkentette az oltási arányokat, különösen az elszigetelt, hátrányos társadalmi helyzetű közösségekben.
• A szemléletbeli és magatartásbeli akadályok közé tartozik a Covid-19 világjárvány után kialakult vonakodás, egyes közösségek határozottan elutasítják és félnek az oltásoktól.
• De akadályként azonosítják a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatást és az oltásokkal kapcsolatos mítoszokat is

– mutat rá a nemrég közölt kutatás.

Alacsony átoltottság, több kanyaróval fertőzött beteg

A 2023–2024-es időszakban a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen védő oltóanyag első dózisával való oltási lefedettség országosan elérte a 78 százalékot, míg a második dózis esetében csak 62 százalékot ért el, azaz jóval kevesebb szülő kérte az emlékeztető oltást. Vidéken a helyzet még aggasztóbb – emelik ki a kutatásban –, hiszen az első adaggal való lefedettség mindössze 58,2 százalékos.

A kutatás az Országos Közegészségügyi Intézet oltásról szóló jelentését idézi, miszerint

a legtöbb megbetegedést (az összes eset 91 százalékát) oltatlanoknál regisztrálták.

Ebben az időszakban 6039 kanyarós megbetegedés fordult elő a be nem oltott személyeknél, 484 megbetegedés az egy adag oltóanyaggal rendelkezőknél, és 198 megbetegedést jeleztek a két adag oltással rendelkező személyeknél – áll a szervezet által közölt kutatásban. Ez a körülmény vezetett ahhoz, hogy

2023 decemberében országos kanyarójárványt hirdettek ki.

Hozzáteszik, különösen aggasztó, hogy a kanyaró által leginkább érintettek az egy év alatti gyermekek voltak, három kanyaróval kapcsolatos haláleset is a 7 és 8 hónapos kor közötti gyerekeknél történt, akik még nem voltak jogosultak az oltásra.

Csak egy édesanya ellenezte tudatosan

Baróti Barna, Csíkkarcfalva háziorvosa nem tapasztalt drasztikus csökkenést a körzetében az említett oltóanyagok beadatásának esetében, csupán egy édesanya kérte tavaly tudatosan azt, hogy gyerekeinek ne adják be az emlékeztető ROR-oltást – fejtette ki az orvos. Ezt írásos nyilatkozatba is foglalta a szülő, viszont a nyilatkozat sem kötelező.

Vannak viszont a körzetében olyan családok, akik hanyagságból nem viszik be a gyereket oltásra vagy későn viszik be, de nem jellemző a vidékre az, hogy tudatosan döntenek az oltás megtagadása mellett.

aláírta a szerződést a román-boszniai cégtársulással, amely áfa nélkül 6,14 milliárd lejért vállalta a 37,9 kilométer hosszú sztrádaszakasz tervezését és megépítését.

A cégtársulásnak 14 hónap áll a rendelkezésére a tervezésre és 40 hónap a kivitelezésre – ismerteti az Agerpres.

A Hargita és Neamț megyét is érintő autópálya-szakaszon 19 alagút, valamint 63 híd és völgyhíd épül. Az alagutak és hidak a sztrádaszakasz teljes hosszának 57 százalékát teszik ki.