Szent László, a hitet, lányokat mentő lovagkirály

Úgy tartja egy székely legenda: ha nagy a baj, Szent László király a csillagösvényen visszatér, hogy megmentse népét. A lovagiasság tökéletes megtestesítője küzdött, harcolt és győzött a kereszténységért – a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.

A „hite szerint katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes” lovagkirályra emlékezünk ünnepén, június 27-én, a legendájából ismert csillagjelenés napján.

Akik képes történelmünk megismerésére vágynak, látogassanak el legendája legkvalitásosabb falkép-ábrázolásait megőrző templomaikba: Székelyderzsbe, Homoródkarácsonyfalvára, Bögözbe avagy Gelencére. Szinte megelevenedik a freskók által a besenyők elleni kerlési hadakozás, amelynek nyomán bátyja halálát követően az ország vezetői egyhangúan választották meg a trónra.

Erdély fővédőszentje, Magyarország, a nagyváradi püspökség, több száz istentiszteleti hely, köztük a csíkszentsimoni, a szépvízi, küküllőkeményfalvi plébániatemplom, Székelykeresztúr leányegyházában, Újszékelyen a kápolna patrónusa. Méltán érdemelte ki népe évszázadokon átörökített bizalmát. Alapításai közül kiemelkedik a szentjobbi apátság, a nagyváradi és zágrábi püspökség. Számos város, köztük Győr, Nyitra, Pozsony, Zágráb és a határőrség védőszentje. Nevét hadosztály, de Szent László Társulat is őrzi. A Pogányhavas-tetőn, a Szent László emlékhelyen névünnepén liturgikus zarándoklatot tartanak.

Ismert gyógynövény a Szent László füve, a Tordai-hasadékot ma is gazdaggá teszi a Szent László-pénze. Több fürdő illetve gyógyforrás, így az oroszhegyi fennsíkon, a Kápolna-mezőn az Urusos-kút is őrzi mitikus emlékét.