Jézus útja előkészítőjének, Keresztelő Szent Jánosnak a születésnapját ünnepeljük. Rajta kívül csak a Szűzanya földi születésének szentel ünnepet a katolikus egyház.
A Szentírás bőséggel tudósít a legnagyobbak közül való utolsó próféta életéről, születésének csodálatos hírüladásától kegyetlen haláláig. Idős szülei, Zakariás zsidó pap és Erzsébet Gábriel arkangyal által kinyilatkoztatást kapnak fiúkról. Aszkétaként a sivatagba vonult vissza, és Jézus nyilvános föllépése előtt bűnbánatot hirdetve jelezte érkezését. Jézus megkeresztelkedésekor Messiásként üdvözölte.
A nép között rendkívül népszerű János, aki az uralkodó politikai irányzattal ellentétes nézeteket vallott, magára vonta Heródes haragját. Fondorlattal tette félre az útból az erkölcsbíró prófétát: mostohalánya, Salome követelésére lefejeztette.
{A}
János az igaz világosság tanúja a takácsok, szabók, vargák, szűcsök, pásztorok, vendéglősök védőszentje. Epilepszia és fejfájás ellen is hozzá fordulnak. Sok templomot ajánlottak védelmébe – a legtekintélyesebb a római Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház –, vidékünkön a Kóstelekhez tartozó Magyarcsügés, Kápolnásfalu filiájának Homoródfürdőnek a kápolnáját, a Gyergyószentmiklóshoz tartozó Háromkút, valamint Lövéte leányegyházának, Kirulyfürdőnek a misézőhelyét. Csíkdelne, Szőkefalva, Marosvásárhely-belváros, Parajd, Bögöz, Tekerőpatak plébániatemploma névadóját ünneplik.
Virágos Szent János, avagy Szent Iván ünnepe szerencsenap. Hiedelmek, a tűzzel és növényekkel kapcsolatos rítusok kötődnek hozzá. A régi naptárban a hónapot is róla nevezték el.