Sürgős közbelépés szükséges a Szent Anna-tó megőrzése érdekében

Korpos Attila 2020. június 23., 22:02

Súlyos természetvédelmi és turisztikai probléma áll fenn a Szent Anna-tó esetében. A tó minőségének a drasztikus romlásáról szakember beszélt a megyei önkormányzat rendkívüli ülésén.

Nem véletlen, hogy időnként megváltozik a tó vízfelületének a színe. Közbelépést igényel Fotó: Pinti Attila

Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség Hargita megyei kirendeltségének munkatársa, Demeter László arról számolt be a megyei tanácsülésen, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatóival és egy tusnádfürdői biológus közreműködésével részletesen kutatták a tó vizének rohamos romlását.

A tóról készült felvételeken jól látszik, hogy tíz évvel ezelőtt még áttetsző, kék színe volt a tó vizének, ez az utóbbi években viszont huzamosabb ideig zöld színűre változott

– mutatott rá problémára. A biológus szerint ennek az oka a tó algaösszetételének a gyökeres megváltozása: bizonyos egysejtű algák nagy mértékben elszaporodtak a tóban.

{A}

A probléma forrását egy invazív halfaj, az ezüstkárász nagy mértékű elszaporodása jelenti, amely közel tíz éve jelent meg a tó élővilágában.

Leegyszerűsítve a táplálékláncot: az algákat mikroszkopikus rákocskák és kerekesférgek fogyasztják el és ezzel szabályozzák az ökoszisztémát, ezeket a rákocskákat pedig a halak előszeretettel fogyasztják. Mivel korábban nem volt halfaj a tóban, az említett hal megjelenése miatt szaporodtak el az algák

– magyarázta a szakember. Kiemelte, a kelet-ázsiai faj halgazdálkodás útján került be Európába, az ellenállóképessége miatt pedig mesterséges szaporítására nem volt szükség, így gyorsan elterjedt a folyó- és állóvizekben: „A tóban való felbukkanása, a szakértők szerint, a horgászok általi betelepítéshez köthető. Horgász szemmel nézve, ahol nincsenek halak, az egy holtvíz. Az ő jótékony szándékuk vezethetett most ide”. A szakember arra is rámutatott, hogy

a tó vizének átlátszósága mára már a legrosszabb, hipertróf (túltermő) kategóriába sorolható, miközben a vízügyi hivatal adatai szerint a tó vizének állapota még mindig ultratiszta vízként van nyilvántartva.

Ezen felül egy kellemetlen habzás is megfigyelhető a tó felszínén. „A gyakorlati megoldás a halfaj mihamarabbi eltávolítása lenne, amellyel egyidőben a tó élővilágának nyomon követése is következne, hogy lássuk, milyen hatással bír a halfaj eltűnése” – részletezte a megoldásokat a biológus. Mint mondta,

közbelépés esetén azonnali változás nem várható, de szeretnének még idén beavatkozni a partnerekkel és a hatóságokkal.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hozzáfűzte, hogy a tó megőrzésében Kovászna megye is érdekelt, így remélhetőleg közös erővel tudnak majd lépni az ügyben, ugyanakkor a későbbiekben ki szeretnék építeni a villanyhálózatot is a tó körüli üdülőtelepig.