Ha Orbán nevet, a szőlő sír

A szászok a ma ünnepelt szenttől féltik a szőlőjüket. Hosszú távú termésbecslésre is alkalmas az utolsó fagyosszent, Orbán vagy népiesen Urbán ünnepe.

A jeles naphoz számos népi megfigyelés kapcsolódik, köztük, hogy ekkor kezdenek rajzani a méhek. Orbánra ugyanakkor több népi regula is emlékeztet: savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő. Ha süt a nap Orbán napján, a bort jó évjáratúvá teszi. Másutt időjárásából az őszre, illetve a termésre jövendöltek: amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz, avagy ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő. A vincellérek fagyveszélyben kérik segítségét. Aki pedig felöntött a garatra, úgy emlegették: feltette Orbán süvegét.

{A}

A szőlősgazdák, borászok, kádárok és kocsmárosok patrónusa, borrendek névadója 222 és 230 között volt pápa. Úgy tartja a hagyomány a középkortól, hogy rendelkezése alapján használnak arany vagy ezüst misekelyhet és tányérkát, azaz paténát a liturgiákon. Jelképei között szerepelt a kehely szőlőfürttel, a puttony, valamint a könyv venyigével. Felvidéken napjainkban is tartanak névünnepén a szőlőhegyre vezető út mentén található szobránál vagy kápolnájánál szertartást.

Könyörgő körmenetet végeznek, amit a pincéknél vidám mulatsággal zárnak, hiszen a tavaszi szőlőművelési munkálatok ilyenkor érnek véget.

Az Orbán-kultusz egyik legrégebbi és egyben legmonumentálisabb emléke a szőlősdombokkal körülölelt Kassán, a dóm mellett látható azonos nevű harangtorony, és az 1966-os toronytűz után rekonstruált héttonnás Szent Orbán-harang.