Hivatalos ünneppé nyilvánították a Trianon évfordulójának napját Romániában

Székelyhon 2020. május 13., 15:28

Megszavazta a bukaresti képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.

Infografika: Tóth Szilárd

A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót – számol be az MTI. A helyi és központi hatóságok anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak a rendezvények szervezőinek, a közszolgálati média pedig ezzel kapcsolatos tartalmakat sugározhat.

A jogszabály azt is előírja, hogy a helyi és központi hatóságok gondoskodnak Románia zászlajának felvonásáról az 1994/75-ös törvénynek megfelelően, és Románia himnuszának bejátszásáról.

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő.

{K1}

A Trianon-törvényt 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a bukaresti képviselőház, hatályba lépéséhez pedig már csak az államfő aláírására van szükség.

 

Titus Corlăţean szociáldemokrata szenátor, a tervezet egyik kezdeményezője felszólalásában azt mondta, június 4-e „a modern és kortárs román állam számára fontos nemzeti szimbolisztikával bír”.

A trianoni békeszerződés nemzetközileg elismerte Románia Erdéllyel kiegészült határait, és szentesítette az erdélyi többséget alkotó románok polgári és politikai jogait, amelyekkel nem rendelkeztek az osztrák-magyar dualizmus idején”

- mondta Corlăţean az Agerpres tudósítása szerint. Hangsúlyozta: a törvény nem irányul senki ellen.

„Ez nem valamely nemzeti kisebbség ellen irányuló törvény. Lehetőséget teremthet az elmúlt években elmaradt párbeszédre azok között, akiknek eltérő véleményük van június 4-e szimbolisztikájáról. (...) Nem irányul egy másik állam ellen sem. Tudomásul kell vennünk, hogy az utóbbi években voltak nacionalista vagy akár idegengyűlölő megnyilvánulásokat tanúsító politikai erők Budapesten, például a Jobbik vagy a Fidesz, amelyek folyamatosan románellenes elméleteket és politikai elveket hangoztattak, és a román nemzetet sértő törvényeket hoztak - a trianoni szerződésről megemlékező törvényt vagy az etnikai alapú magyar állampolgárságról szóló törvényt” – tette hozzá Corlăţean.

{A}