Hajdu Szabolcs rendezésében április végén online vált megnézhetővé a legújabb magyar nagyjátékfilm, a Békeidő. A film sok erdélyi alkotó közreműködésével készült, köztük pedig egy csíki származású lány is feltűnik az alkotásban. Vele beszélgettünk.
Molnár Enikő a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televizió karának színész szakán szerzett diplomát. Jelenleg Budapesten él,
szabadúszó színészként vállal feladatokat, beszédtechnikát tanít, valamint drámapedagógiával is foglalkozik.
{K1}
„A beszédtechnika mindig is foglalkoztatott, a drámapedagógia nemrég szűrődött be az életembe. Elképesztő, hogy milyen sok fejlődési területet fejleszt ez a módszer, lenyűgöz az, ahogy színházi formákat használva, tapasztalás útján igen fontos problémákat tudunk megközelíteni és a megértés útjára terelni. Ezek a foglalkozások valamilyen formában mind kapcsolódnak a színházhoz. Színésznek lenni ezeken a területeken mindenképp előnyt jelent” – mesélte Enikő.
{A}
Középiskolai évei alatt sok vers- és prózamondó versenyen vett részt, ezek hatására kezdett mocorogni benne a színészi pálya gondolata.
„Akkoriban kezdtem igazából rájönni, hogy szeretek szöveggel dolgozni” – elevenítette fel a kezdő lökést.
A mesteri diploma megszerzése után költözött ki Budapestre. „Lehetőséget kaptam korábban a Vígszínházban kisebb szerepeket eljátszani, ami valóban élményszámba ment, és jó tapasztalat volt, de ezt követően a szakmához való hozzáállásom teljesen megváltozott.
– vallotta be a színésznő.
Hajdu Szabolcs rendezővel még a mesteri tanulmányai alatt találkozott egy kurzus során, ami szakmailag nagy hatással volt rá. Abban az évben a Filmtett alkotótáborban Hajdu Szabolcs és Török Illyés Orsolya vezették a színészcsoportot, ő pedig habozás nélkül jelentkezett a kiírt pályázatra. Ami számára igazán inspiráló volt, az a rendezői hozzáértés és a módszer, amivel Szabolcs dolgozott:
Ezek a színészgyakorlatnak szánt rövid jelenetek jól sikerültek, és arra sarkallták a rendezőt, hogy filmet készítsen az anyagokból: „Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy Szabolcsnak további tervei vannak a táborban részt vevő csapattal és az ott létrejött jelenetek tovább élnek” – mutatott rá. Hozzáfűzte:
a jó értelemben vett egyszerűségre kellett törekedjenek megfelelési kényszer nélkül.
Enikő filmbeli szerepe egy barátságtalan virágáruslányt jelenít meg. A film második jelenetében tűnik fel, ahol egy virágvásárlás verbális és fizikai agresszióig fajul. A karakterrel való azonosulással nem volt problémája. „A tipikus, unott és flegma viszonyulás a vásárlókhoz mindenkit kiborít, de a karakter szemszögéből teljesen érthető, indokolt minden megnyilvánulás.
– részletezte szerepének szellemiségét.
A színészi karrier szempontjából pozitívan éli meg a szerep hatásait, de a dicsőség nem szállt a fejébe: „Igazából az utóbbi időben a beszédtechnika és a drámapedagógia töltötte ki az időm nagy részét.
– tette hozzá, kiemelve, Budapesten még egy sikeres főszereppel sem garantált a színészi karrier beindulása. A filmben betöltött szerepre kitérve viszont Enikő úgy fogalmazott, semmiképp nem elhanyagolandó, hogy ez egy nagyjátékfilm: „Eddig kisfilmekben, rövidfilmekben dolgoztam csak, ez az első nagyjátékfilmben vállalt szerepem. Egy jelenetről van szó, nem nagy dolog igazából, viszont a Szabolccsal való munka szakmailag sokat adott, a forgatást megelőző, jó hangulatban zajló munkafolyamat, és a tábor hatalmas élményt nyújtott nekem” – zárta a beszélgetést.