Amikor a spanyolnátha miatt maradtak el futballmeccsek
A magyar labdarúgás történetében korábban egyetlen járványidőszak blokkolta a futballéletet, az is csak rövidebb időre. Százkét évvel ezelőtt, 1918 őszén a spanyolnátha-járvány miatt szakadt meg a magyar pontvadászat.
A 102 évvel ezelőtti eseményekről a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) holnapja közölt cikket. „A világháború ötödik esztendejében egyesületeink az eddigi küzdelmektől megedzve, a futball iránti határtalan szeretetből fakadó nagy lelkesedéssel néznek szembe az újabb megpróbáltatásoknak, s az előző esztendőket is felülmúló gazdag programot terveznek.
A ma már állandó jellegű háborús állapot okozta kényszerhelyzet folytán a csapatok összeállításánál, a nagyszabású tervek részletes kidolgozásánál számolni kell természetesen azzal a körülménnyel, hogy a játékosok túlnyomó többsége katona, akik csak átmenetileg tartózkodnak idehaza, s így előre gondoskodni kell rendszeres helyettesítésükről” – írta a szezon előtti beharangozó számában a Sporthírlap.
„Azokban az években az MTK kiemelkedett a mezőnyből – pedig elveszítette válogatott kapusát, Knapp Miksát. A kék-fehéreket tagadhatatlanul visszavetette 28 éves kapusuk szeptember 23-i halála. Műegyetemi tanulmányai befejezése előtt állott, zászlósi rangban szolgálta a hazát, legutóbb mint a katonai rendőrséghez beosztott tiszt teljesített szolgálatot. Spanyol betegségbe (spanyolnáthába) esett, tüdőgyulladást kapott, s a gyilkos háborús epidémia tíz nap alatt elpusztította fiatal életét, írták róla. A játékostársak nevében Kertész Vilmos, a klub nevében Brüll Alfréd búcsúzott, aki végigzokogta a beszédét, amelyben Édes kis Misikémnek szólította egykori játékosát. Az egyesület később vándorserleget alapított Knapp Miksa emlékét őrzendő” – olvasható az írásban.
A spanyolnátha-járványban a feljegyzések szerint csak Budapesten körülbelül 30 ezer fertőzöttet regisztráltak. Körülbelül a betegek egytizede halt bele. Knapp Miksa belehalt, Plattkó Ferenc, a Vasas később világhíressé vált kapusa túlélte. A főváros azonnal intézkedéseket foganatosított. Október 21-én jelentette a Sporthírlap, hogy „Budapest tiszti főorvosa indítványára a tanács testületileg kimondta, hogy október 21-től november 4-ig az összes színházakat, mulatókat, stb., és sporttelepeket a rendkívüli mértékben elterjedt spanyol járvány miatt zárva kell tartani. Így tehát a székesfőváros területén november 4-ig az összes sporttelepet bezárta, elmarad a november 3-ra tervezett magyar–osztrák válogatott mérkőzés is.” Csak néhány csapat vállalta a bevételkiesést, s játszotta le zárt kapuk mögött soros bajnoki mérkőzését. Így tett az MTK és a KAC (6–2). A többiek halasztottak.
A román futballt nem érintette a spanyolnátha, Romániában csak az 1921–1922-es idénytől kezdtek országos labdarúgó bajnokságokat rendezni.
A spanyolnátha („La Grippe”) 1918–1919-ben az influenza A nevű vírusának első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa (pandémia) volt, amely a Föld teljes lakosságának közel 5 százalékát elpusztította – írja a Wikipédia. Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború. 1918. októberben és novemberben tetőzött a járvány, majd decembertől kezdve egyre kevesebb áldozatot követelt. A két évben mintegy 21 millió, más becslések szerint 27-50 millió áldozatot követelt a világon. Ezzel a „teljesítményével” a spanyolnátha az emberi történelem második legtöbb áldozatot szedett járványa volt a fekete halál, a 14. századi nagy pestisjárvány után. A betegségről az első világháborúban hadban álló országok közvéleménye a semleges Spanyolország sajtójában megjelent híradásokat átvevő európai újságok írásaiból szerzett tudomást, így a pandémia neve innen ered.