A több ezer kényszerszabadságra küldött alkalmazott mellett több százan elvesztették a munkahelyüket

Széchely István 2020. április 08., 11:55

Megközelíti a négyezret Hargita megyében azoknak a száma, akiknek már márciusban érintették a munkaviszonyát a koronavírus-járvány miatt elrendelt intézkedések. Többségüket kényszerszabadságra küldte munkaadójuk, de majdnem félezren vannak azok is, akiknek már márciusban felbontották a munkaszerződését.

Már márciusban sok munkaszerződést felfüggesztettek a munkaadók Fotó: Gábos Albin

A koronavírus-járvány által közvetlenül vagy közvetve érintett Hargita megyei vállalkozások közül már egy híján négyszázan küldték kényszerszabadságra alkalmazottaik egy részét vagy a teljes személyzetet. 399 munkaadó összesen 3032 dolgozójának függesztette fel a munkaszerződését, és ez még csak a márciusra vonatkozó adat – tudtuk meg Tiberiu Pănescutól, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség vezetőjétől.

További nyolcvan cég

Az intézmény vezérigazgatója ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy az ügynökség elektronikus rendszerében rálátásuk van a még nem véglegesített kérésekre is, és azt látják, hogy

további 80 vállalkozás van még, amely rövidesen benyújtja a márciusban elrendelt kényszerszabadságokra vonatkozó elektronikus iratcsomókat,

ami további 292-vel fogja növelni a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak számát.

Voltak olyan munkáltatók is, akik a rendkívüli helyzet elején pánikszerűen, azonnal felbontották alkalmazottaik munkaszerződését,

a szükségállapot bevezetése, azaz március 16. óta 424-en váltak így munkanélkülivé Hargita megyében, derül ki a munkanélküli segélyt igénylők nyilvántartásából.

Áprilisban is folytatódik az alkalmazottak munkaszerződésének felfüggesztése

„Sajnos voltak olyan munkaadók, akik nem várták meg, hogy mi lesz a kényszerszabadságra vonatkozó törvénnyel, nagyon sürgősen felbontották a munkaszerződéseket és elküldték munkanélkülinek az alkalmazottakat” – fogalmazott a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője. „Elhamarkodták”, ez lehet a magyarázat arra, hogy az említett munkaadók miért nem éltek azzal a lehetőséggel, amelynek értelmében a szükségállapot idején kényszerszabadságra küldött alkalmazottak alapfizetésének a 75 százalékát a központi költségvetésből fedezi az állam.

{A}

További növekedésre számítanak

Az alkalmazottak munkaviszonyát áprilistól érintő tevékenységmódosításra vonatkozó kéréseket csak májusban kell benyújtsák a vállalkozások, de

az ügynökségnél már most biztosak benne, hogy az áprilisi számok még nagyobbak lesznek, mint a márciusiak.

„Áprilisban szerintem még többen függesztették fel alkalmazottaik munkaszerződését. Nagyon sokan megvárták a sürgősségi kormányrendeletnek a módosítását, ami március 30-án este jelent meg, így sokan csak április elsejétől kezdődően tudták felfüggeszteni a munkaszerződéseket” – magyarázta Tiberiu Pănescu.